Surányi György volt jegybankelnököt szemelte ki Márki-Zay Péter az „árnyékkormány” gazdasági szakemberének. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje erről az ATV egyik műsorában beszélt a héten, amikor azt mondta: Surányi György lesz az, ki kiszámolja majd az egyes ígéretek fedezetét, és beosztja, hogy azt a következő négy évben hogyan lehet teljesíteni.
Az 1990–91-ben – majd a Horn-kormány idején szintén – jegybankelnökként tevékenykedő Surányi György volt az, aki Magyarország aranytartalékát eladta, mégpedig azzal az indokkal, hogy az aranynak nincs értéke. Surányi még pár hónapja is úgy nyilatkozott, ahhoz az iskolához tartozik, amelyik nem látja előnyeit az aranytartalék növelésének. Szerinte téves az a feltételezés, amely szerint az arany nagyobb biztonságot jelent, mint ha egy nemzeti bank devizában, azaz dollárban, euróban vagy svájci frankban halmoz fel tartalékokat. A volt jegybankelnök három éve a HVG-nek adott interjúban úgy érvelt korábbi döntése mellett, hogy az aranynak több hátránya is van a devizával szemben: közvetlen piaci beavatkozásra nem használható fel, nehézkes pénzzé tenni, általános fizetőeszközként nem működik, nem kamatozik, drága a tartása, ráadásul gondoskodni kell az őrzéséről. Surányi ezen érvelése mellett 1992-re a korábbi hatvan tonna feletti aranykészlet mintegy három tonnára mérséklődött. Surányi György szakértelméről Gyurcsány Ferenc is megemlékezett az őszödi beszédben. „Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja, és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon, és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkban, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány” – fogalmazott a volt miniszterelnök Surányiról 2006-ban.
Nem ilyen kritikus Gyurcsány Ferenc az ugyancsak DK-s Gréczy Zsolttal, akit Márki-Zay Péter a kultúráért felelős politikusnak nevezett ki. A DK korábbi szóvivője kinevezésekor úgy fogalmazott, a kormány kultúrharcot hirdetett, és tizenegy év alatt megszállta a kultúra területét, majd megfogadta, hogy „kiszabadítja a kultúrát a Fidesz fogságából”.
Márki-Zay Péter mostani döntése nemcsak azért meglepő, mert Gréczy Zsolt kapcsolata a kultúrával kimerült a Rádió Bridge vagy a Juventus Rádióban vezetett műsorokkal, a Klipfesztivál című műsor vezetésével, egy egri táncdalfesztivál zsűrizésével, továbbá a film és a könnyűzene területén sajtófeladatok ellátásával, hanem azért is, mert nem is olyan régen komoly internetes szexbotrányba keveredett. Ekkor egyébként már a DK országgyűlési képviselője volt.
Ismert, Gréczy Zsolt azután tűnt el a politikai közéletből, miután 2019 decemberében meglehetősen pikáns felvételek láttak napvilágot. A Vadhajtások nevű portál közölte először azokat a képeket, melyek kapcsán a politikus később zaklatási botrányba keveredett. A képeket és a mellékelt levelet egy ismeretlen e-mail-címről küldték el több magyar szerkesztőségnek, és rövid idő alatt vírusként terjedt el az interneten. A képeket szétküldő levélíró szerint Gréczy Zsolt zaklatta őt. A zaklatás vádja alól a DK politikusát ugyan felmentették, az önmagáról készített képekhez azonban nem szükséges kommentár.
