A vádlottat emellett több mint 5 millió 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra. D. Sándorné és a sértettek nem voltak jelen az ítélet kihirdetésekor.
Nádor Zoltán bíró elmondta: a bíróság megszüntette a vádlott ellen 402 rendbeli csalás, 5 rendbeli számviteli rend megsértése, valamint 1-1 rendbeli sikkasztás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt indult eljárást.
Bűnösnek mondták ki ugyanakkor D. Sándornét 325 rendbeli csalás és egyrendbeli sikkasztás bűntettében, amiért 10 év börtönre és 5,4 millió forint pénzbüntetésre ítélték, valamint végleg eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.
A vádlottal és a felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön csaknem 1,6 milliárd forint, a vádlott két hozzátartójával szemben pedig összesen több mint 34 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottat kötelezték arra is, hogy fizessen meg öt sértettnek összesen mintegy 129,3 millió forint kártérítést, míg a további magánfelek által bejelentett kártérítési igények érvényesítését egyéb törvényes útra utasították.
Az ügyészség három munkanapot tartott fenn annak eldöntésére, hogy elfogadja-e az ítéletet. A vádlott védője pedig elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében fellebbezett, így a bíróság döntése nem jogerős.
A törvényszék a másodfokú eljárás befejezésééig fenntartotta a vádlott bűnügyi felügyeletét, amit a védő tudomásul vett, az ügyészség azonban a vádlott letartóztatásának elrendelése érdekében fellebbezett be, így a kérdésben a Szegedi Ítélőtábla dönt majd.
A Szolnoki Törvényszék közleménye szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2017. június 9-én 767 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, kétrendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat D. Sándorné ellen.
A vádirat szerint a vádlott a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjeként, ügyfeleit tévedésbe ejtve a cég 15 éves működése alatt 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.
Az ügyész perbeszédében végül 430 rendbeli csalás, egyrendbeli jogosulatlan pénzügyi tevékenység, egyrendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt indítványozta a vádlott bűnösségének megállapítását. Az okozott kár összegét az ügyészség 10,8 milliárd forintot meghaladó összegre módosította, amelyből a vádlott által vissza nem térített összeg mintegy 4,7 milliárd forint.
Az ítélet szóbeli indokolása szerint a vádlott banki tevékenységnek álcázott működésével ejtette és tartotta tévedésben a sértetteket, miközben a befektetés kockázatát elhallgatta, és ezen magatartásával mintegy 10 milliárd forint kárt okozott, amely az egyes tényállásokban megállapított mértékben - bizonyos sértettek esetében az ígért hozammal megnövelve - térült meg, 42 sértett esetében azonban csaknem 3,4 milliárd forint kár egyáltalán nem térült meg.
