Öt olyan bűnügyet választottunk 2021 ügyei közül, amelyek valamilyen okból kiemelkednek a többi közül. Így került a listánkra Hasszán Farhud, az ISIS hóhéra, majd a csantavéri bérgyilkos, Dér Csaba, továbbá a Gyurcsány-éra elhárítófőnöke, Galambos Lajos vezérőrnagy éppúgy, mint a Turek néven közismert névváltoztató, ma csak D. Alexként szereplő vállalkozó, vagy a 90-es évek egyik legerősebb szervezett bűnözője, Portik Tamás.
Az ISIS-hóhér
A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházra ítélte októberben a szír Hasszán Farhudot, amiért az Iszlám Állam egyik kivégzőosztagának parancsnokaként vérengzéseket vezetett Szíriában.
Az ítélet szerint az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet 2015 májusában vonult be a Szíria középső részén lévő Homsz kormányzósághoz tartozó al-Suknah városába, ahol a vádlott is élt a családjával. Farhud tagja lett az ISIS-nek, majd a feladata volt többek között azon személyek összeírása volt, akik kormánytisztviselőként a meglévő rezsim tagjai voltak, illetve támogatták azt.
A vádlott csoportja berontott a kiválasztott házakba, az ott lakókat elhurcolták, majd a város piacterén kivégezték őket. A házakat, ahonnan elhurcolták az embereket vagy amelyikből elzavarták az ott lakókat, valamint az elmenekültek házait a terrorszervezet birtokba vette és kiírta, hogy az az ISIS tulajdona. 2015. május 14-én a délutáni órákban egy fegyveres csoport élén a vádlott és társa behatolt az egyik helyi imám házába, az egyházi vezetőt a város piacterére hurcolták, ott egy késsel lefejezték, majd fejét magasba emelték, miközben Allahot éltették. A lakókat fegyverrel arra kényszerítették, hogy a piactérre menjenek és nézzék végig a kivégzést. A csoport egyik tagja az áldozat kivégzéséről videófelvételt készített, amit feltettek az internetre. Ezenkívül a vádlott több személy kivégzésében közreműködött, továbbá megpróbált fiatalokat toborozni az ISIS-be.
A csantavéri bérgyilkos
Legkorábban negyven év letöltése után szabadulhat feltételesen a december 14-én jogerősen is életfogytiglani fegyházra ítélt csantavéri Dér Csaba, akit két ember kivégzéséért ítéltek el. A táblabíróság kimondta: a bérgyilkos veszélyes a társadalomra.
Az ítélet szerint Dér 2018 júliusában Amszterdamban egy kávézóban előre kitervelten fejbe lőtt egy horvát állampolgárt, aki azonnal meghalt. A bérgyilkosságot felvette a kávézó biztonsági kamerája. A térfigyelő kamerák felvételein pedig nyomon lehetett követni, amint Dér álruhában megérkezik, majd a gyilkosság után kisgatyára vetkőzve egyszerűen elsétál a helyszínről. Dér ezt a gyilkosságot nem is tagadja, ám azzal védekezett, hogy megelőzésként lőtte agyon az áldozatot, mert ellenkező esetben őt ölik meg.
Dér 2018 szeptemberében a Pólus bevásárlóközpont mögötti területen egy magyar vállalkozót szintén fejbe lőtt, őt kokainvásárlás ürügyén csalta a helyszínre.
Az áldozat holttestét egy közeli patakba húzta, majd a személyes irataival, mobiltelefonjával és táskájával távozott a helyszínről. A fentieken kívül a vádlott 2019. márciusi elfogását megelőzően megszerzett több olyan lőfegyvert és lőszert, amelyek tartására engedélye nem volt. Ezenfelül saját magának hamis okiratokat is készíttetett, amelyeket bujkálása során használt fel.
A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte, hogy a terhelt mindkét élet elleni cselekmény elkövetésekor gátlástalanul – Hollandiában nappal, nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalmat megzavarva –, hidegvérrel gyilkolt, megbánást az eljárás során nem tanúsított, valamint korábban szintén emberölés miatt volt elítélve. A bíróság enyhítő körülményt nem talált, figyelemmel arra, hogy azt a cselekményét, amelyet beismert, nem is tudta volna tagadni, hiszen az elkövetést videófelvétel rögzítette.
Letöltendő a volt elhárítófőnöknek
Négy év alatt másodszor is elítélte szeptemberben a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa Gyurcsány volt elhárítófőnökét, Galambos Lajost vesztegetés és államtitoksértés miatt, amiért ezúttal négy év letöltendő börtönt szabott ki rá. Vádlott-társai szintén bűnösök a törvény szerint, és szintén letöltendőt kaptak.
A törvényszék Jakubinyi Róbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra, Galambos Lajos másodrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés bűntette miatt négy év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra, Gyarmati György (az NBH volt osztályvezetője – a szerk.) harmadrendű vádlottat vesztegetés bűntette miatt két év hat hónap börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint kötelezte őket a közel négymillió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az ítélet nem jogerős, az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla előtt folytatódik.
A minősített, tehát titkos, ezért zárt ajtók mögött tárgyalt ügy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik.
Forrásaink szerint Jakubinyi, Galambos és Gyarmati vesztegetési ügyének nemzetbiztonságot nem sértő részletei nyilvánvalóan közérdekűek, azonban a közvélemény legkorábban az ügy jogerős ítéletének kihirdetése után ismerheti meg az eljárás részleteit.
Megoldódhat a Döcher-gyilkosság
December 2-án 30 napra, január 2-ig rendelte el a nyomozási bíró B. Karol letartóztatását. A szlovákiai magyar megalapozottan gyanúsítható, hogy 1999-ben Turek felbujtására lelőtte Döcher Györgyöt és bolgár testőrét, majd menekülés közben maradandó sérülést okozott egy járókelőnek.
A szlovák állampolgárt magyar nemzetközi körözés alapján Németországban fogták el aznap, amikor Budapesten, Pasaréten elfogta a magyar rendőrség az éjszakai életben Turekként ismert D. Alexet, aki névváltoztatása előtt H. Sándor volt. Turek gyerekkori barátja, majd bűntársa volt Döcher Györgynek, akit – a bolgár testőrével együtt – a megalapozott gyanú szerint Turek felbujtására agyonlőtt B. Karol.
B. Karol a dunaszerdahelyi hírhedt Sátor-klánnak dolgozott, Sátor Lajos bujkálása idején Turek segítségével húzta meg magát Magyarországon.
Az eddigi adatok szerint Sátor segített Tureknek „megoldani” a Döcherrel támadt problémáját, és az emberével kivégeztette őt és testőrét. Cserébe az volt az elvárása, hogy Turek vegyen részt az 1999-es dunaszerdahelyi Fontana bárbeli vérengzésben. A szlovák rendőrök adatai szerint B. Karol és az azóta elhunyt Szamaránszki Árpád voltak a lövészek, azaz ők lőtték le az ellenlábas Pápay Tibort és kilenc emberét; Turek a rendőrök szerint biztosítási és logisztikai feladatot láthatott el.
Portik újabb pere
A november 14-i előkészítő ülésen Portik Tamás és vádlott-társa – az előzetes várakozásnak megfelelően – tagadta, hogy 1999-ben megölték Gyüre Józsefet. Így megkezdődött a bizonyítási eljárás. A pert Portik egy már zajló másik peréhez egyesítették. Összességében életfogytiglani vár rá bizonyítottság esetén.
A büntetőügyben K. Gábort előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével, az eddig két gyilkosságra való felbujtás miatt összesen 28 év fegyházra ítélt Portik Tamást pedig ezen bűncselekményre való felbujtással vádolják.
A vádirat szerint a sértett – Gyüre József – a 90-es években az elsőrendű vádlott, Portik Tamás által szervezett bűnelkövetői csoport tagja volt, a kettejük közötti baráti viszony azonban az idők során megromlott. Ekkor Portik megbízta egy ismerősét – a bűnelkövetői csoport egy másik tagját – és a másodrendű vádlottat, K. Gábort, hogy öljék meg Gyürét.
Az emberöléssel megbízott két férfi, K. Gábor és Sz. József (akinek az ügyét együttműködésére tekintettel elkülönítették) 1999. április 25-én megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál, leparkoltak, majd felcsöngettek Gyüréhez, aki beengedte őket. A vád szerint a lakásban az emberölés végrehajtásával vádolt K. Gábor a fürdőszobába ment, ahol elővette a szatyrából a gyilkossághoz előzetesen beszerzett, hangtompítóval ellátott géppisztolyt, majd a fürdőszobából kilépve a fegyverrel célzott lövést adott le a sértettre, aztán közelebb lépett hozzá, és még többször rálőtt. Gyüre a helyszínen életét vesztette. Később a lőfegyvert hajléktalanok találták meg a Duna-parton, és leadták a rendőrségen. A sértett holttestét a lakbér beszedésével megbízott személy 1999. május 6-án fedezte fel, amikor belépett a lakásba.
Borítókép: Hasszán Farhud szoros őrizetben a bíróságon (Fotó: Havran Zoltán)
