A felsőoktatás és a gazdaság fejlesztése kéz a kézben jár

Hazánk versenyképességének kulcsa a felsőoktatás korszerűsítésében és az egyetemközpontú innovációban rejlik – mondta el a lapunknak adott interjúban Hankó Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárával a felsőoktatási jelentkezési határidő apropóján az egyetemi modellváltások eredményeiről, a legnépszerűbb képzésekről, a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyünkről és a diplomaszerzés felértékelődéséről is beszélgettünk.

Hankó Balázs Helyettes Államtitkár 20220204 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Négyszáz mesterképzést és 350 alapképzést hirdettünk meg idén, amelyekből több mint 130 angol vagy német nyelvű, ami a nyelvi készségeket és képességeket is erősíti. A képzések összesen 48 városban érhetők el, vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogy ma mindenki számára hozzáférhető a felsőoktatás. Fontos továbbá, hogy a hallgatók a kötelezően és szabadon választható tantárgyakkal tovább színesíthetik tanulmányaikat. A felsőoktatás rugalmassá válása azt is jelenti, hogy olyan képzések induljanak el minél gyorsabban, amelyekre újonnan jelentkezik igény. Így bővült a kínálat a fenntartható, körforgásos turizmus és gazdálkodásmenedzsment képzéssel, vagy az üzleti adattudományokkal kapcsolatos mesterképzéssel. A gyógyszerészképzés pedig a gyógyszergyáraknak fontos elemekkel gyarapodott. A képzési tartalom tehát folyamatosan újul meg, válik XXI. századivá.

– Mindig izgalmas kérdés, hogy melyek a legnépszerűbb képzési területek. Az Oktatási Hivatal arról tájékoztatta lapunkat, hogy a gazdaságtudományi, a műszaki, a pedagógus-, a bölcsészettudományi és az egészségtudományi képzési területekre jelentkeznek a legtöbben. Mi lehet az oka a felsorolt területek népszerűségének? 

– A képzés kiválasztásakor fontos szempont, hogy mit szeretnék tanulni, milyen képességeim vannak, ám emellett érdemes tisztában lenni a munkaerőpiaci elvárásokkal is, ezek metszete segíti elő a megfelelő döntést. E megfontolásokat azért saját adottságai és személyes preferenciái szerint mindenki másként súlyozhatja. Az állam felelőssége alapvetően abban áll, hogy magas színvonalú szakmai utánpótlást biztosítson az élet és a gazdaság minden meghatározó területén. A megújult felsőoktatásban a modellt váltott intézményekkel hosszú távú megállapodást kötöttünk. Felmértük, hogy trendvonalszerűen a következő hat évben a munkaerőpiacon milyen elvárások lesznek, és ezeknek az igényeknek, a várható fejlődésnek, a technológiák megújulásának, az egyre erőteljesebb gazdasági növekedésnek megfelelően hirdetik meg az intézmények a képzéseket. Az állam megrendelői szerepbe került, látjuk, hogy mire van szüksége a gazdaságnak és a társadalomnak, ehhez igazodó szakokat, képzéseket indítanak az egyetemek.

– A kezdetben sokak által vitatott modellváltások pozitív eredményei ma már határozottan látszanak, a modellváltás szó mára mentessé vált a negatív felhangoktól. Tudná-e összegezni, hogy eddig hány egyetemen került alapítványi fenntartásba, és mely egyetemek gondolkodhatnak el ezen?

– Három szakaszban összesen 21 intézmény került alapítványi fenntartásba. Elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem váltott modellt 2019-ben, őket 2020-ban hét egyetem, majd tavaly további tizenhárom követte. A folyamat mindenütt az intézményvezető testületek kezdeményezésére indult meg, a szenátusi szavazatok 87 százaléka volt támogató. Rugalmasabb, versenyképesebb, szabadabb, nagyobb autonómiát biztosító működési formára szerettek volna átállni az egyetemek, hiszen a nemzetközi és hazai környezettel is versenyezniük kell. Ennek megfelelő jogszabályi keretrendszert, intézményi profilokat és jelentős forrásokat biztosítottunk nekik, az egyetemek finanszírozása átlagosan a két és félszeresére nőtt. A fenntartó kuratóriumokba olyan szakemberek kerültek, akik értik a felsőoktatásnak azt a speciális területét, amely az adott intézmény kiválósági profilja. Azokról a helyekről is kedvező visszajelzések érkeznek, ahol korábban voltak a modellváltás értelmét megkérdőjelező hangok, hiszen egyre többen látják be, hogy tényleg az történt, amit ígértünk: sikeres oktatási és kutatási projektek indulnak, jelentős források érkeznek az egyetemekhez.

– Említette, az utóbbi években jelentősen előreléptek a magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban. Minek köszönhető ez a változás, lehetséges, hogy már látszanak a modellváltások eredményei?

– A nemzetközi rangsorok meghatározó része olyan objektív elemekre épül, mint például a publikációs és kutatói aktivitás, az infrastruktúra, az oktató-hallgató arány, vagy a nemzetközi hallgatók jelenléte. Ezeken a területeken jelentős előrelépést értünk el a 2014 óta tartó, tudatos építkezésnek köszönhetően. A felsőoktatás szerves fejlődésről beszélhetünk, a modellváltásban teljesedik ki a kilenc éve elfogadott fokozatváltási stratégia. Strukturális átalakítás történt, jelentős volumenű, célzott fejlesztési források érkeztek, kutatás-fejlesztési programok indultak, megnőtt az egyetemi kutatói létszám, a képzési szerkezet átalakításában is előreléptünk. A célirányos közös munka fontos eredménye, hogy a korábbi kilenchez képest az Óbudai és a Pannon Egyetem csatlakozásával már tizenegy hazai felsőoktatási intézmény szerepel a nemzetközi élmezőnyben. A Semmelweis Egyetem egyik évről a másikra, előző pozícióján 150 helyezést javítva ugrott előre a globális rangsorban.

– Milyen fő elvárásoknak kell ma megfelelniük a magyar felsőoktatási intézményeknek? Melyek a kormányzat ezzel kapcsolatos legfőbb célkitűzései?

– A felsőoktatás szolgálat. Versenyképes, a gazdasági igényekre nyitott képzéseket kell nyújtania, amelyekre építve a hallgatók előbbre viszik a magyar gazdaságot, társadalmat, kultúrát. Az egyetemeknek ugyanakkor jövőkutatónak is kell lenniük, nem koncentrálhatnak csak a jelenre, látniuk kell azt is, hogy milyen kutatási, fejlesztési irányokba érdemes továbbhaladni, hol előzhetjük meg a vetélytársakat. Fontos, hogy az infrastruktúra tekintetében is XXI. századiak legyünk, ezt szolgálják a folyamatosan bővülő fejlesztési források. Az innovációs ökoszisztémákat az egyetemek köré építjük fel, együttműködésben a gazdasági élet meghatározó szereplőivel. A globális innovációs index szerint a magyar a világ hetedik-nyolcadik legjobban teljesítő gazdasága a high-tech gyártásban és a high-tech kivitel teljes kereskedelmi forgalomhoz mért arányában is. A felsőoktatásnak is feladata van abban, hogy a gazdaság magyar, high-tech és zöld legyen, felkészült szakembereket, tehetséges kutatókat kell kinevelnie, hogy a tudásalapú növekedés feltételeit megteremtse.

– Talán mindannyiunknak van olyan ismerőse, aki hosszú évek óta jár egyetemre, de nem végzi el a képzést, vagy hosszúra nyújtja a képzési időt. Mit tehet a kormányzat annak érdekében, hogy ez változzon?

– A modellváltó intézményekkel kötött finanszírozási szerződések szerint a kifizetések jelentős része teljesítménytől és minőségtől függ. Az első évben a finanszírozás harminc, a második évben negyven, a harmadik évben pedig már ötven százaléka kapcsolódik a teljesítmény- és minőségjelző indikátorokhoz, ezek egyike a lemorzsolódás csökkentése. Jelenleg százból hetvenen fejezik be a megkezdett képzéseket, a rögzített vállalások szerint ez a szám szakterülettől függően 85-90-re nőhet. A kredit-előrehaladás támogatása is a prioritások közé tartozik, vagyis hogy egy hároméves képzést jellemzően három év alatt végezzen el a hallgató. Az intézmények részéről már most látjuk, hogy olyan célindikátorokat, mentorprogramokat alakítottak ki a hallgatóknak, amelyek pont ezt kívánják elérni, hogy a beiratkozott hallgató időben befejezze a képzését. Meggyőződésem szerint ezen a téren is jelentős előrelépés várható, amelynek jelei már a 2021-es őszi szemeszterben is láthatók, hiszen csökkent a képzésből kiesők aránya.

– Már mintegy 180 ezer hallgató jár a modellváltott felsőoktatási intézményrendszerbe. Hogyan látja, a hallgatók vagy az egyetemek profitálnak jobban az átalakításból?

– Nincs sikeres egyetem sikeres hallgatók nélkül. Akkor jó bármilyen átalakítás, ha az intézmények és fiatalok egyformán profitálnak belőle. Az egyetemisták helyzete egyértelműen javult, tíz éve a hallgatók hetven százalékát vették fel állami ösztöndíjas helyre, 2021-ben ezzel szemben 81 százalékukat. Magyarország tehát minden képzési területen biztosítja az állami ösztöndíjas helyeket, amelyek száma jelentősen nőtt az utóbbi tíz évben. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával február végén újítjuk meg az együttműködési megállapodásunkat, ebben is tetten érhető, hogy minden változást a fiatalokkal egyeztetve valósítunk meg, közösen jelöljük ki az új irányokat. Nagyon jó példa erre a januárban megrendezett Educatio szakkiállítás. A 44 ezer látogatót vonzó felsőoktatási seregszemlét a hallgatói önkormányzatokkal együtt szerveztük meg, bepillantást engedve az intézmények pezsgő közösségi életébe is.

– Idén több mint ezermilliárd forintot fordítanak a magyar egyetemek működésére és fejlesztésére, a következő években pedig 2700 milliárd forint jut majd felsőoktatási fejlesztésekre. Elmondható, hogy a felsőoktatás versenyképessé tétele a magyar kormány legfőbb prioritásai közé tartozik?

– Természetesen, hiszen azt szeretnénk, ha a magyar fiatalok a jövő nyertesei lennének. Idén már a GDP 1,9 százalékát fordítjuk a felsőoktatásra, ezzel egész Európában kevesen büszkélkedhetnek. Ezen felül tervezzük az egyetemek 2700 milliárd forintos összértékű fejlesztését, az intézmények saját igényei alapján újítjuk meg az oktatási infrastruktúrát, építjük ki a tudományos parkok rendszerét. Klebelsberg Kunó látványosan bizonyította, hogy Magyarország jövője egyformán függ a gazdaságtól és az oktatástól. Mi is egységben látjuk a felsőoktatás és a gazdaság fejlesztését, és ehhez klebelsbergi léptékű forrásokat rendelünk. Hazánk megerősödő versenyképességének kulcsa a felsőoktatás korszerűsítésében és az egyetemközpontú innovációban rejlik. A most felvételizők egy felívelő pályára álló felsőoktatáshoz csatlakozhatnak, saját sikeres pályakezdésük mellett a nemzetgazdaság egészének felpörgetéséből is kivehetik a részüket.

Borítókép: Az államtitkár szerint a most felvételizők felívelő pályán lévő intézményekbe járhatnak majd (Fotó: Bach Máté)