– Fontos határidő előtt állunk: február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási képzésekre. Az adatok alapján évről évre egyre többen szeretnének továbbtanulni, ön szerint milyen tényezők állhatnak a pozitív tendencia mögött?
– Egy mondatban összefoglalva: megújult, fokozatot váltott a felsőoktatás. A világ 28 ezer egyeteme közül 11 magyar egyetem a legjobbak irigylésre méltó első öt százalékába tartozik. Ezekbe az intézményeinkbe jár a hazai hallgatók kétharmada, vagyis szinte minden képzési területen a nemzetközi élvonalban vagyunk. A gazdaság igényeire nyitottabbá, gyakorlatorientáltabbá vált a magyar egyetemi képzés. A felsőoktatás sikerességét mutatja, hogy a nemzetközi hallgatók létszáma 65 százalékkal emelkedett 2013 óta. A kormány harmincféle ösztöndíjjal százezer hallgatót segít évente összesen hatvanmilliárd forinttal. A 2021-ben felvett hallgatók jelentős része, több mint négyötöde állami ösztöndíjas helyen tanulhat. Emellett olyan neves kutatókkal is együtt kutathatnak, mint például Karikó Katalin, Rubik Ernő vagy Roska Botond, tehát nem kell ahhoz külföldre menniük, hogy a világ tudományos elitjével találkozzanak. A magyar egyetemek kiválóan teljesítenek, és az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen mentek keresztül.
– Ezzel együtt manapság egyre hasznosabbá válik a diplomaszerzés.
– A magyar gazdaság fejlődésének egyik kulcsa, hogy a diplomások számát emelni tudjuk. A végzett hallgatók mintegy nyolcvanszázalékos bérelőnnyel kezdik a pályájukat a diploma nélküliekhez képest. Az egyetemekről kilépők átlagos elhelyezkedési ideje pedig alig több mint egy hónap. Ezért is vonzó a magyar felsőoktatás, mert magas jövedelemmel gyors munkába állást garantál. A fiatalok persze nemcsak a korszerű képzéseken elsajátítható piacképes ismeretek miatt választják szívesen a felsőoktatást. A hallgatók mindennapjait az intézmény által kínált kulturális és sportolási lehetőségek, a gyakran életre szóló barátságok, szerelmek is gazdagítják.
– Az idei évben csaknem nyolcszáz új képzést hirdettek meg.