időjárás 23°C Ottó 2022. július 2.
logo
Hankó Balázs: Szinte minden képzési területen a nemzetközi élvonalban vagyunk

A felsőoktatás és a gazdaság fejlesztése kéz a kézben jár

Kincses Krisztina
2022.02.09. 05:55 2022.02.09. 15:30
A felsőoktatás és a gazdaság fejlesztése kéz a kézben jár

Hazánk versenyképességének kulcsa a felsőoktatás korszerűsítésében és az egyetemközpontú innovációban rejlik – mondta el a lapunknak adott interjúban Hankó Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárával a felsőoktatási jelentkezési határidő apropóján az egyetemi modellváltások eredményeiről, a legnépszerűbb képzésekről, a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyünkről és a diplomaszerzés felértékelődéséről is beszélgettünk.

Fontos határidő előtt állunk: február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási képzésekre. Az adatok alapján évről évre egyre többen szeretnének továbbtanulni, ön szerint milyen tényezők állhatnak a pozitív tendencia mögött?

– Egy mondatban összefoglalva: megújult, fokozatot váltott a felsőoktatás. A világ 28 ezer egyeteme közül 11 magyar egyetem a legjobbak irigylésre méltó első öt százalékába tartozik. Ezekbe az intézményeinkbe jár a hazai hallgatók kétharmada, vagyis szinte minden képzési területen a nemzetközi élvonalban vagyunk. A gazdaság igényeire nyitottabbá, gyakorlatorientáltabbá vált a magyar egyetemi képzés. A felsőoktatás sikerességét mutatja, hogy a nemzetközi hallgatók létszáma 65 százalékkal emelkedett 2013 óta. A kormány harmincféle ösztöndíjjal százezer hallgatót segít évente összesen hatvanmilliárd forinttal. A 2021-ben felvett hallgatók jelentős része, több mint négyötöde állami ösztöndíjas helyen tanulhat. Emellett olyan neves kutatókkal is együtt kutathatnak, mint például Karikó Katalin, Rubik Ernő vagy Roska Botond, tehát nem kell ahhoz külföldre menniük, hogy a világ tudományos elitjével találkozzanak. A magyar egyetemek kiválóan teljesítenek, és az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen mentek keresztül.

Ezzel együtt manapság egyre hasznosabbá válik a diplomaszerzés.

– A magyar gazdaság fejlődésének egyik kulcsa, hogy a diplomások számát emelni tudjuk. A végzett hallgatók mintegy nyolcvanszázalékos bérelőnnyel kezdik a pályájukat a diploma nélküliekhez képest. Az egyetemekről kilépők átlagos elhelyezkedési ideje pedig alig több mint egy hónap. Ezért is vonzó a magyar felsőoktatás, mert magas jövedelemmel gyors munkába állást garantál. A fiatalok persze nemcsak a korszerű képzéseken elsajátítható piacképes ismeretek miatt választják szívesen a felsőoktatást. A hallgatók mindennapjait az intézmény által kínált kulturális és sportolási lehetőségek, a gyakran életre szóló barátságok, szerelmek is gazdagítják.

– Az idei évben csaknem nyolcszáz új képzést hirdettek meg. 

– Négyszáz mesterképzést és 350 alapképzést hirdettünk meg idén, amelyekből több mint 130 angol vagy német nyelvű, ami a nyelvi készségeket és képességeket is erősíti. A képzések összesen 48 városban érhetők el, vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogy ma mindenki számára hozzáférhető a felsőoktatás. Fontos továbbá, hogy a hallgatók a kötelezően és szabadon választható tantárgyakkal tovább színesíthetik tanulmányaikat. A felsőoktatás rugalmassá válása azt is jelenti, hogy olyan képzések induljanak el minél gyorsabban, amelyekre újonnan jelentkezik igény. Így bővült a kínálat a fenntartható, körforgásos turizmus és gazdálkodásmenedzsment képzéssel, vagy az üzleti adattudományokkal kapcsolatos mesterképzéssel. A gyógyszerészképzés pedig a gyógyszergyáraknak fontos elemekkel gyarapodott. A képzési tartalom tehát folyamatosan újul meg, válik XXI. századivá.

Mindig izgalmas kérdés, hogy melyek a legnépszerűbb képzési területek. Az Oktatási Hivatal arról tájékoztatta lapunkat, hogy a gazdaságtudományi, a műszaki, a pedagógus-, a bölcsészettudományi és az egészségtudományi képzési területekre jelentkeznek a legtöbben. Mi lehet az oka a felsorolt területek népszerűségének? 

– A képzés kiválasztásakor fontos szempont, hogy mit szeretnék tanulni, milyen képességeim vannak, ám emellett érdemes tisztában lenni a munkaerőpiaci elvárásokkal is, ezek metszete segíti elő a megfelelő döntést. E megfontolásokat azért saját adottságai és személyes preferenciái szerint mindenki másként súlyozhatja. Az állam felelőssége alapvetően abban áll, hogy magas színvonalú szakmai utánpótlást biztosítson az élet és a gazdaság minden meghatározó területén. A megújult felsőoktatásban a modellt váltott intézményekkel hosszú távú megállapodást kötöttünk. Felmértük, hogy trendvonalszerűen a következő hat évben a munkaerőpiacon milyen elvárások lesznek, és ezeknek az igényeknek, a várható fejlődésnek, a technológiák megújulásának, az egyre erőteljesebb gazdasági növekedésnek megfelelően hirdetik meg az intézmények a képzéseket. Az állam megrendelői szerepbe került, látjuk, hogy mire van szüksége a gazdaságnak és a társadalomnak, ehhez igazodó szakokat, képzéseket indítanak az egyetemek.

A kezdetben sokak által vitatott modellváltások pozitív eredményei ma már határozottan látszanak, a modellváltás szó mára mentessé vált a negatív felhangoktól. Tudná-e összegezni, hogy eddig hány egyetemen került alapítványi fenntartásba, és mely egyetemek gondolkodhatnak el ezen?

– Három szakaszban összesen 21 intézmény került alapítványi fenntartásba. Elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem váltott modellt 2019-ben, őket 2020-ban hét egyetem, majd tavaly további tizenhárom követte. A folyamat mindenütt az intézményvezető testületek kezdeményezésére indult meg, a szenátusi szavazatok 87 százaléka volt támogató. Rugalmasabb, versenyképesebb, szabadabb, nagyobb autonómiát biztosító működési formára szerettek volna átállni az egyetemek, hiszen a nemzetközi és hazai környezettel is versenyezniük kell. Ennek megfelelő jogszabályi keretrendszert, intézményi profilokat és jelentős forrásokat biztosítottunk nekik, az egyetemek finanszírozása átlagosan a két és félszeresére nőtt. A fenntartó kuratóriumokba olyan szakemberek kerültek, akik értik a felsőoktatásnak azt a speciális területét, amely az adott intézmény kiválósági profilja. Azokról a helyekről is kedvező visszajelzések érkeznek, ahol korábban voltak a modellváltás értelmét megkérdőjelező hangok, hiszen egyre többen látják be, hogy tényleg az történt, amit ígértünk: sikeres oktatási és kutatási projektek indulnak, jelentős források érkeznek az egyetemekhez.

Említette, az utóbbi években jelentősen előreléptek a magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban. Minek köszönhető ez a változás, lehetséges, hogy már látszanak a modellváltások eredményei?

– A nemzetközi rangsorok meghatározó része olyan objektív elemekre épül, mint például a publikációs és kutatói aktivitás, az infrastruktúra, az oktató-hallgató arány, vagy a nemzetközi hallgatók jelenléte. Ezeken a területeken jelentős előrelépést értünk el a 2014 óta tartó, tudatos építkezésnek köszönhetően. A felsőoktatás szerves fejlődésről beszélhetünk, a modellváltásban teljesedik ki a kilenc éve elfogadott fokozatváltási stratégia. Strukturális átalakítás történt, jelentős volumenű, célzott fejlesztési források érkeztek, kutatás-fejlesztési programok indultak, megnőtt az egyetemi kutatói létszám, a képzési szerkezet átalakításában is előreléptünk. A célirányos közös munka fontos eredménye, hogy a korábbi kilenchez képest az Óbudai és a Pannon Egyetem csatlakozásával már tizenegy hazai felsőoktatási intézmény szerepel a nemzetközi élmezőnyben. A Semmelweis Egyetem egyik évről a másikra, előző pozícióján 150 helyezést javítva ugrott előre a globális rangsorban.

– Milyen fő elvárásoknak kell ma megfelelniük a magyar felsőoktatási intézményeknek? Melyek a kormányzat ezzel kapcsolatos legfőbb célkitűzései?

– A felsőoktatás szolgálat. Versenyképes, a gazdasági igényekre nyitott képzéseket kell nyújtania, amelyekre építve a hallgatók előbbre viszik a magyar gazdaságot, társadalmat, kultúrát. Az egyetemeknek ugyanakkor jövőkutatónak is kell lenniük, nem koncentrálhatnak csak a jelenre, látniuk kell azt is, hogy milyen kutatási, fejlesztési irányokba érdemes továbbhaladni, hol előzhetjük meg a vetélytársakat. Fontos, hogy az infrastruktúra tekintetében is XXI. századiak legyünk, ezt szolgálják a folyamatosan bővülő fejlesztési források. Az innovációs ökoszisztémákat az egyetemek köré építjük fel, együttműködésben a gazdasági élet meghatározó szereplőivel. A globális innovációs index szerint a magyar a világ hetedik-nyolcadik legjobban teljesítő gazdasága a high-tech gyártásban és a high-tech kivitel teljes kereskedelmi forgalomhoz mért arányában is. A felsőoktatásnak is feladata van abban, hogy a gazdaság magyar, high-tech és zöld legyen, felkészült szakembereket, tehetséges kutatókat kell kinevelnie, hogy a tudásalapú növekedés feltételeit megteremtse.

– Talán mindannyiunknak van olyan ismerőse, aki hosszú évek óta jár egyetemre, de nem végzi el a képzést, vagy hosszúra nyújtja a képzési időt. Mit tehet a kormányzat annak érdekében, hogy ez változzon?

– A modellváltó intézményekkel kötött finanszírozási szerződések szerint a kifizetések jelentős része teljesítménytől és minőségtől függ. Az első évben a finanszírozás harminc, a második évben negyven, a harmadik évben pedig már ötven százaléka kapcsolódik a teljesítmény- és minőségjelző indikátorokhoz, ezek egyike a lemorzsolódás csökkentése. Jelenleg százból hetvenen fejezik be a megkezdett képzéseket, a rögzített vállalások szerint ez a szám szakterülettől függően 85-90-re nőhet. A kredit-előrehaladás támogatása is a prioritások közé tartozik, vagyis hogy egy hároméves képzést jellemzően három év alatt végezzen el a hallgató. Az intézmények részéről már most látjuk, hogy olyan célindikátorokat, mentorprogramokat alakítottak ki a hallgatóknak, amelyek pont ezt kívánják elérni, hogy a beiratkozott hallgató időben befejezze a képzését. Meggyőződésem szerint ezen a téren is jelentős előrelépés várható, amelynek jelei már a 2021-es őszi szemeszterben is láthatók, hiszen csökkent a képzésből kiesők aránya.

Már mintegy 180 ezer hallgató jár a modellváltott felsőoktatási intézményrendszerbe. Hogyan látja, a hallgatók vagy az egyetemek profitálnak jobban az átalakításból?

– Nincs sikeres egyetem sikeres hallgatók nélkül. Akkor jó bármilyen átalakítás, ha az intézmények és fiatalok egyformán profitálnak belőle. Az egyetemisták helyzete egyértelműen javult, tíz éve a hallgatók hetven százalékát vették fel állami ösztöndíjas helyre, 2021-ben ezzel szemben 81 százalékukat. Magyarország tehát minden képzési területen biztosítja az állami ösztöndíjas helyeket, amelyek száma jelentősen nőtt az utóbbi tíz évben. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával február végén újítjuk meg az együttműködési megállapodásunkat, ebben is tetten érhető, hogy minden változást a fiatalokkal egyeztetve valósítunk meg, közösen jelöljük ki az új irányokat. Nagyon jó példa erre a januárban megrendezett Educatio szakkiállítás. A 44 ezer látogatót vonzó felsőoktatási seregszemlét a hallgatói önkormányzatokkal együtt szerveztük meg, bepillantást engedve az intézmények pezsgő közösségi életébe is.

Idén több mint ezermilliárd forintot fordítanak a magyar egyetemek működésére és fejlesztésére, a következő években pedig 2700 milliárd forint jut majd felsőoktatási fejlesztésekre. Elmondható, hogy a felsőoktatás versenyképessé tétele a magyar kormány legfőbb prioritásai közé tartozik?

– Természetesen, hiszen azt szeretnénk, ha a magyar fiatalok a jövő nyertesei lennének. Idén már a GDP 1,9 százalékát fordítjuk a felsőoktatásra, ezzel egész Európában kevesen büszkélkedhetnek. Ezen felül tervezzük az egyetemek 2700 milliárd forintos összértékű fejlesztését, az intézmények saját igényei alapján újítjuk meg az oktatási infrastruktúrát, építjük ki a tudományos parkok rendszerét. Klebelsberg Kunó látványosan bizonyította, hogy Magyarország jövője egyformán függ a gazdaságtól és az oktatástól. Mi is egységben látjuk a felsőoktatás és a gazdaság fejlesztését, és ehhez klebelsbergi léptékű forrásokat rendelünk. Hazánk megerősödő versenyképességének kulcsa a felsőoktatás korszerűsítésében és az egyetemközpontú innovációban rejlik. A most felvételizők egy felívelő pályára álló felsőoktatáshoz csatlakozhatnak, saját sikeres pályakezdésük mellett a nemzetgazdaság egészének felpörgetéséből is kivehetik a részüket.

Borítókép: Az államtitkár szerint a most felvételizők felívelő pályán lévő intézményekbe járhatnak majd (Fotó: Bach Máté)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.