Magyarországon az egyetemek tradicionálisan állami finanszírozásban működnek. Hatvanhárom felsőoktatási intézményből 27 államilag fenntartott, ezek közül 21 döntött úgy, hogy a főként finn példa alapján megvalósult modellváltás útjára lép
– mondta Stumpf István, aki szerint sokan tartottak attól, hogy a modellváltás a felsőoktatás politikai okkupációja lesz a kormány részéről, de egy év után kiderült, hogy kimozdította ezt a „csatahajót”. Szerinte nehéz és veszélyes ilyen alrendszereket megmozgatni, ezért a kormány részéről nagy bátorság kellett ahhoz, hogy megváltoztassa a felsőoktatást, mert az ilyen folyamatok az elején konfliktust és elégedetlenséget szülnek, ugyanakkor nehéz az eredményekre várni. A kormánybiztos, aki tavaly február óta járja az egyetemeket, kiemelte, hogy van olyan hely, ahol többször is megfordult, közel hétszáz hallgatóval találkozott, akiknek a kérdéseire is válaszolt, de az intézményvezetőkkel is beszélgetett. Szerintük konszolidálódott a helyzet és sikertörténetként tekintenek a modellváltásra, mert a felsőoktatás még soha nem kapott annyi támogatást, mint most, és előhozta azokat a képességeket, amelyek az egyetemek megújítását, versenyképesebbé tételét és a belső erőforrások mozgósítását tették lehetővé, a teljesítményfinanszírozási rendszer által mérhető az oktatók teljesítménye, ami alapján lehet őket díjazni. Ezzel szeretnék elérni, hogy ne kelljen az egyetemi tanároknak két-három helyen dolgozniuk – tette hozzá Stumpf, majd kiemelte, hogy a felsőoktatásban régóta hiányzó pénzt pótolt a kormányzat, és remélhetőleg az infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a teljesítmény-visszatartás kultúrája helyett most a teljesítményorientáltságra helyezik a hangsúlyt, de szerinte hosszú folyamat eredményeként alakul majd ki a verseny a tehetséges hallgatókért és oktatókért. Stumpf István hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a modellváltás nem ad gyógyírt a felsőoktatás minden problémájára, de lökést adhat azoknak, akik az intézmények sikerében érdekeltek.
Hernádi Zsolt arról beszélt, hogy „pilot intézményként” hogyan készültek a modellváltásra, ami szerinte azért nehéz, mert előtérbe kerül a verseny, a teljesítményértékelés és maga a teljesítmény, amit értékelhetővé kell tenni. A cél szerinte az, hogy a végső nyertesek a hallgatók legyenek, mert ők képviselik az értéket – jelentette ki a kuratóriumi elnök. A mindössze nyolcszáz hallgatónak képzéseket biztosító MOME maga jelentkezett a modellváltásra még az előző ciklusban – mondta Böszörményi-Nagy Gergely, majd kiemelte, hogy az idei, helyenként kétszáz százalékos béremelések után az intézmény a fizetések tekintetében az élre került a régió egyetemeinek rangsorában. A béremelés azonban csak egy eszköz, a lényeg az aspiráció, ezért a 2020-as években szeretnének Közép-Európa vezető kreatív egyeteme lenni – tette hozzá.
Borítókép: Böszörményi-Nagy Gergely, Hernádi Zsolt, Stumpf István és Murai László (Fotó: Draskovics Ádám)
