A Magyar Honvédség ma ünnepélyesen hadrendbe állítja Szolnokon azt a húsz Airbus H145M könnyű-, többcélú katonai helikoptert, amelyek a 2017-ben elindított Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program által az első megrendelések egyike volt. A gépekre az állományt kiképezték, a fegyverzeti és elektronikai rendszerek integrációja, beállítása megtörtént – számolt be a Magyar Nemzetnek Maróth Gáspár.
A jövő elkezdődött
A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, a H145M-ek fejlesztése itt és most nem fejeződik be, a németországi gyárban a később a gépekre kerülő, izraeli eredetű Spike irányított páncéltörő rakétafegyverzet integrációja már folyamatban van.
– További fegyverrendszereket is figyelemmel kísérünk, illetve olyan technológiákat, amelyek jelentősen kibővítik a H145M könnyűhelikoptereink felderítő, csapásmérő és túlélő képességét. A helikoptercsaládhoz drónokat, pilóta nélküli gépeket tervezünk integrálni, amelynek a vezérgépei lennének a most hadrendbe állított helikopterek. A világ abba az irányba halad, hogy az ember vezette gépek – a honvédség esetében a H145M-ek és a nagyobb, jelenleg gyártás alatt lévő H225M-ek – megfelelő elektronikai felszereltséggel felfegyverzett „drónfalkákat” tudnak irányítani biztonságos távolságban az ellenség légvédelmétől
– vázolta fel a nem is olyan távoli jövőt a kormánybiztos.
Ami a gépek üzemeltetési tapasztalatait illeti, a katonák részéről pozitív a visszajelzés. – Az új H145M-ek, nem egy nemzetközi gyakorlaton vettek részt, ahol bebizonyosodott, hogy sok ikonikusnak gondolt forgószárnyashoz képest rugalmasabban, gyorsabban, a hadműveletek szempontjából előnyösebben használhatók. A szolnoki állomány visszajelzése az, hogy a lehető legjobb döntést hoztuk, amikor a gépek beszerzéséről döntöttünk – összegzett Maróth Gáspár.
Az üzemeltetéssel kapcsolatban azt is elmondta, hogy a legszélesebb körben ki akarják próbálni az új technikát, ha lehetséges, missziós területen is. Ennek fényében is vizsgálják, hogy a Takuba művelet részeként Maliba küldendő magyar kontingensnél milyen eszközök és képességek jöhetnek szóba.
Európai léptékben
A kormánybiztos lapunk kérdésére cáfolta azokat a híreket, feltételezéseket, hogy az új gépekhez szükséges kiképzés anyagi forrásai nem állnak rendelkezésre. – Folyamatosan zajlik a legénység valós, illetve szimulációs körülmények közötti kiképzése. A honvédség szimulációs képességeit korábban egy európai uniós programból terveztük finanszírozni, a Pesco Eurosim program azonban csúszásban van. Ezért saját forrásból biztosítjuk a kiképzéshez és a jártasság fenntartásához szükséges szimulátorokat – vázolta a helyzetet, megjegyezve: a kiképzési repülések mennyiségét jól jelzi, hogy a húsz H145M gép idáig több mint 5200 órát töltött a levegőben, ilyen volumenű repülési időre magyar helikopteres alakulatnál a 90-es évek óta nem volt példa.
Ami a nagyobb, közepes szállítási feladatokra és különleges műveleti bevetésekre szolgáló H225M-eket illeti, a 16 gép építése a franciaországi üzemben az ütemtervnek megfelelően halad.
– Több gép van már a szerelősoron, zajlik az elektronikus rendszerek integrációja, illetve a gépek egy része megkapja a H145M-en is lévő HForce fegyverrendszert. Elképzelhető, hogy az első gép a tervekhez képest korábban, akár már jövő év elején megérkezhet
– tudtuk meg.
A Gyulán épülő Airbus Helicopters alkatrészgyár és felületkezelő üzemmel kapcsolatban is jó hírekről lehet beszámolni: a gyárak építése folyamatos, a beruházó folyamatosan bővíti az itt gyártandó alkatrészek típusát és számát, növeli az üzem súlyát az európai ipari együttműködésben. – Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy pozitív a cég visszajelzése a magyar szakemberek felkészültségéről, motiváltságáról és a helyszínválasztásról. Az Airbus külön kiemeli a megye, a városvezetés, az adminisztráció és a helyi emberek támogató hozzáállását a beruházás sikeres megvalósításához – jegyezte meg.
– A jövő európai harcászati helikopterének fejlesztéséhez is csatlakozik Magyarország, mivel sarkalatos kérdés a versenyképes hadiipar kiépítése. Az Airbus kérte, hogy legyünk részese ennek a projektnek ipari, kutatás-fejlesztési, egyetemi kapacitásainkkal, jelenleg az együttműködés technikai egyeztetése zajlik
– tette hozzá Maróth Gáspár.
A Mi–24 élt, él és élni fog
A honvédség meglévő szovjet-orosz haditechnikájával kapcsolatban elhangzott: megvizsgálták jövőbeni üzemben tartásuknak és korszerűsítésüknek lehetőségeit. – Két problémát kell kezelni, egyrészt ezek az eszközök többségében nem NATO-szabványúak, illetve az alkatrész-utánpótlásuk az Oroszország ellen érvényben lévő embargó, valamint a politikai helyzet miatt nehezen biztosítható – vázolta a kiinduló helyzetet a kormánybiztos.
A megoldás ezért az, ha az erre alkalmas eszközök nem közvetlen NATO-felajánlású alakulatokhoz kerülnek, hanem ország- és területvédelmi célra felállítandó tartalékos alakulatok fogják használni. Megvizsgálták azt is, hogy milyen nemzetközi ipari kapcsolatok kellenek a fegyverrendszerek üzemben tartásához.
– Jelenleg a legjobb állapotban a Mi–24-es harci helikoptereink vannak, közel állunk hozzá, hogy a nem irányított és irányított páncéltörő képességük újra rendelkezésre álljon. Országvédelmi szempontból kulcsplatformnak tarjuk a Mi–24-est. Folyamatosan tárgyalunk olyan cégekkel, amelyek képesek ezeknek a gépeknek a korszerűsítésére, az életciklusuk további meghosszabbítására
– vázolta Maróth Gáspár, hozzátéve: hasonló módon készülünk a BTR páncélozott szállító harcjárművek, a páncéltörő rakéták és számos más speciális eszköz további üzemben tartására. A kormánybiztos leszögezte: még egyszer nem fordulhat elő az, ami 2010 előtt történt, hogy felújított, korszerűsített fegyverrendszereket adtak el ócskavasáron, ráadásul úgy, hogy nem gondoskodtak az elkótyavetyélt képességek pótlásáról.
Borítókép: Maróth Gáspár (Fotó: Kurucz Árpád)
