„Több mint ötven százalékkal csökkent az elmúlt két évtizedben a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól” – erről tájékoztatott közleményben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Emlékeztettek arra, hogy a folyamat megfordítása közös érdek. „A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra” – mutattak rá.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepük van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek és a denevéreknek, amelyek természetes úton csökkentik a számukat.
„Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése, amelynek hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll. Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske körülbelül és legalább egy kilogramm muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt” – hangsúlyozták.
Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább kétmillió kilogramm, azaz kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad.
„A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van. Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével [a fészekleverések hatósági bejelentésével], valamint az ezek mellé még március–áprilisban kihelyezett műfészkekkel [ilyet otthon is készíthetünk], sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint az ember–fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával segíthetjük” – emelték ki.
Borítókép: Egyre ritkább kincs a fecske (Fotó: MTI/Komka Péter)
