időjárás 22°C Jácint 2022. augusztus 17.
logo
Gyurcsány Ferenc kormánya ellen lépett fel a Hunnia Mozgalom és a Magyarok Nyilai

Ismét ítéletet mondanak Budaházy György és társai felett

Szemán László János
2022.03.14. 12:41 2022.03.16. 10:20
Ismét ítéletet mondanak Budaházy György és társai felett

A vád szerint Budaházy György hozta létre és működtette a Magyarok Nyilai nevű terrorszervezetet, ami erőszakos úton akarta megváltoztatni a szocialista–szabad demokrata kormány működését. Szerdán másodjára is ítéletet hirdetnek első fokon a csoport tagjai felett.

Ismét elsőfokú ítéletet hirdetnek szerdán a Fővárosi Törvényszéken Budaházy György és társai ügyében, az úgynevezett Hunnia-perben. Bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény a vád.

Immár tizenkét éve annak, hogy a Fővárosi Törvényszéken (akkor még Fővárosi Bíróság) elkezdődött a Budaházy György és tizenhat társa elleni – első – büntetőper. A Központi Nyomozó Főügyészség 2010-ben nyújtotta be a vádiratot a Magyarok Nyilai-ügyként is elhíresült eljárásban.

Emlékezetes, hogy Budaházy a 2002-es Erzsébet hídi blokáddal, majd a 2006-os Gyurcsány-féle őszödi hazugságbeszéd nyomán kitört zavargások, illetve a rendőri túlkapások elleni tiltakozásokban való részvételével szerzett hírnevet magának.

 

A Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg

 

A vád szerint Budaházy György 2007 elején azzal a céllal hozta létre a Hunnia Mozgalmat, hogy szocialista és szabad demokrata országgyűlési képviselők elleni támadásokkal, a képviselők megfélemlítésével befolyásolják a parlamenti döntéseket. A vádlottak közül tizenhatan az általa vezetett bűnszervezet tagjaként követték el a bűncselekményeket, az ő utasítására, szervezett módon.

Az első – figyelmeztetésnek szánt – támadást még 2007-ben, Kóka János és Hiller István országgyűlési képviselők ellen hajtották végre a csoport „katonai szárnyának” tekintett Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg tagjai. 

Az akkor oktatási miniszterként működő Hiller István házára éles lőszerrel lőttek rá, a lövedékek a hálószobájába csapódtak. Az SZDSZ-es Kóka János épülő villájára a támadók Molotov-koktélokat dobtak.

A csoport ezek után 2007-ben és 2008-ban újabb Molotov-koktélos támadásokat intézett más politikusok ingatlanjai, valamint pártirodák és szórakozóhelyek ellen.

A vád szerint Budaházyékat terheli az akkor még a Hír TV-nél dolgozó Csintalan Sándor megverése is. A műsorvezetőt egy III. kerületi társasház teremgarázsában verték össze vasrudakkal 2007 decemberében.

Ismeretes, a Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán az első elsőfokú eljárásban, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, valamint kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött előzetes letartóztatásban, tizenhét vádlott közül tizenötöt pedig terrorcselekmény miatt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak. 

Az ügyet fellebbezések nyomán másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla 2018 áprilisban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította a törvényszéket.

A táblabíróság megállapítása szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, és az elsőfokú bíróság nem teljesítette indoklási kötelezettségét, mint indokolták, elmaradt számos bizonyíték mérlegelése, vádlotti észrevételek értékelése, bizonyos esetekben nem voltak adatok Budaházy György felbujtói magatartására, esetenként még tényállást sem állapított meg az elsőfokú bíróság. Az ítélőtábla szerint első fokon esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek.

A Budaházy–Hunnia büntetőper 3,5 fél éve zajló megismételt eljárásában – az ügy már a 14. évében jár – idén március 8-án fejeződtek be a perbeszédek és elhangzottak a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszédei a Fővárosi Törvényszéken az esküdtszéki díszteremben.

A vádlottak valamennyien tagadták mind a bűnszervezet, mind a terrorcselekmények vádját.

 

Az utolsó szó jogán

 

Budaházy György elsőrendű vádlott utolsóként szólalt fel, és az alábbiakat mondta el.

– az eljárás során végig együttműködő volt, hogy kiderüljön, mi történt, rengeteg munkát tett bele

– hatalmas csalódás, hogy feleslegesnek érezte korábban az első fokon a vádlottak és a védelem részéről kifejtett munkát

– elítélően felidézte a korábbi elsőfokú bíró ítélethirdetés utáni döbbenetes szólását: „Budaházy úr ön mindenben bűnös, ez a lényeg”

– az ügyészség vádbeszédében semmi nem jelent meg abból, hogy mi történt a megismételt eljárásban, pedig halomra dőlt minden bizonyíték végleg

– a bíróság első fokon tévesen magáévá tette az ügyészség koncepcióját

– abban az időben nemzeti radikális körökben tekintélyes embernek számított, ebből indult ki az ügyészség és építette fel a konstruált bűnszervezeti kereteket és az állítólagos terrorcsoportot, amelynek vezetőjének nyilvánították önkényesen

– a konkrét cselekményekből kell kiindulni, nem a prekoncepcióból

– a helyszíneken talál műanyag flakonok, üvegek százfélék voltak, nincs semmi egységes jelleg

– az állítólagos elkövetési öltözet nem volt egységes, ezt képekkel igazolja

– utalt rá, hogy Szilvásy György akkori titokminiszter az egyik tárgyaláson tanúként úgy nyilatkozott róla, hogy frekventált személy, nyilván állandóan meg volt figyelve, így miként tudott volna konspiratív módon megszervezni és működtetni terrorcselekményeket végrehajtó bűnszervezetet, ez a koncepció teljesen alaptalan

– olyan időszakban zajlottak a terhükre rótt cselekmények, amikor az állami terror tombolt, ami az ügyészség miatt büntetlen maradt

– utalt saját, 2006 őszi rendőrterrort bemutató dokumentum-filmkészítési munkájára, teljesen sokkolja még ma is ami akkor történt

– ebben az időszakban védtelen volt a társadalom, hatalmas volt a felháborodás, kiszolgáltatottság, de az akkori kormányellenes tiltakozást, ellenállást terrorizmus kategóriájába tenni nem lehet

– nem bűnöző társaság, hasznos, de átlagos tagjai a társadalomnak, több esetben nagycsaládos emberek

– az első fokon kapott 13 évet letöltötte, mert 13 éve zajlik az eljárás, de egyébként sem lehetett a vádakból semmit bizonyítani

– igazságos és felmentő ítéletet kér magára és vádlott társaira.

 

Mivel végül elmaradt a sokak által szorgalmazott közkegyelmi megoldás, ezért március 16-án 8.30-kor ítélethirdetés lesz ismételten első fokon az ügyben a Fővárosi Törvényszéken ugyancsak az esküdtszéki díszteremben.

Borítókép: Budaházy György, a Hunnia-per elsőrendű vádlottja (Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.