Ismét ítéletet mondanak Budaházy György és társai felett

A vád szerint Budaházy György hozta létre és működtette a Magyarok Nyilai nevű terrorszervezetet, ami erőszakos úton akarta megváltoztatni a szocialista–szabad demokrata kormány működését. Szerdán másodjára is ítéletet hirdetnek első fokon a csoport tagjai felett.

Az ügyet fellebbezések nyomán másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla 2018 áprilisban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította a törvényszéket.

A táblabíróság megállapítása szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, és az elsőfokú bíróság nem teljesítette indoklási kötelezettségét, mint indokolták, elmaradt számos bizonyíték mérlegelése, vádlotti észrevételek értékelése, bizonyos esetekben nem voltak adatok Budaházy György felbujtói magatartására, esetenként még tényállást sem állapított meg az elsőfokú bíróság. Az ítélőtábla szerint első fokon esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek.

A Budaházy–Hunnia büntetőper 3,5 fél éve zajló megismételt eljárásában – az ügy már a 14. évében jár – idén március 8-án fejeződtek be a perbeszédek és elhangzottak a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszédei a Fővárosi Törvényszéken az esküdtszéki díszteremben.

A vádlottak valamennyien tagadták mind a bűnszervezet, mind a terrorcselekmények vádját.

 

Az utolsó szó jogán

Budaházy György elsőrendű vádlott utolsóként szólalt fel, és az alábbiakat mondta el.

– az eljárás során végig együttműködő volt, hogy kiderüljön, mi történt, rengeteg munkát tett bele

– hatalmas csalódás, hogy feleslegesnek érezte korábban az első fokon a vádlottak és a védelem részéről kifejtett munkát

– elítélően felidézte a korábbi elsőfokú bíró ítélethirdetés utáni döbbenetes szólását: „Budaházy úr ön mindenben bűnös, ez a lényeg”

– az ügyészség vádbeszédében semmi nem jelent meg abból, hogy mi történt a megismételt eljárásban, pedig halomra dőlt minden bizonyíték végleg

– a bíróság első fokon tévesen magáévá tette az ügyészség koncepcióját

– abban az időben nemzeti radikális körökben tekintélyes embernek számított, ebből indult ki az ügyészség és építette fel a konstruált bűnszervezeti kereteket és az állítólagos terrorcsoportot, amelynek vezetőjének nyilvánították önkényesen

– a konkrét cselekményekből kell kiindulni, nem a prekoncepcióból

– a helyszíneken talál műanyag flakonok, üvegek százfélék voltak, nincs semmi egységes jelleg

– az állítólagos elkövetési öltözet nem volt egységes, ezt képekkel igazolja

– utalt rá, hogy Szilvásy György akkori titokminiszter az egyik tárgyaláson tanúként úgy nyilatkozott róla, hogy frekventált személy, nyilván állandóan meg volt figyelve, így miként tudott volna konspiratív módon megszervezni és működtetni terrorcselekményeket végrehajtó bűnszervezetet, ez a koncepció teljesen alaptalan

– olyan időszakban zajlottak a terhükre rótt cselekmények, amikor az állami terror tombolt, ami az ügyészség miatt büntetlen maradt

– utalt saját, 2006 őszi rendőrterrort bemutató dokumentum-filmkészítési munkájára, teljesen sokkolja még ma is ami akkor történt

– ebben az időszakban védtelen volt a társadalom, hatalmas volt a felháborodás, kiszolgáltatottság, de az akkori kormányellenes tiltakozást, ellenállást terrorizmus kategóriájába tenni nem lehet

– nem bűnöző társaság, hasznos, de átlagos tagjai a társadalomnak, több esetben nagycsaládos emberek

– az első fokon kapott 13 évet letöltötte, mert 13 éve zajlik az eljárás, de egyébként sem lehetett a vádakból semmit bizonyítani

– igazságos és felmentő ítéletet kér magára és vádlott társaira.

Mivel végül elmaradt a sokak által szorgalmazott közkegyelmi megoldás, ezért március 16-án 8.30-kor ítélethirdetés lesz ismételten első fokon az ügyben a Fővárosi Törvényszéken ugyancsak az esküdtszéki díszteremben.

Borítókép: Budaházy György, a Hunnia-per elsőrendű vádlottja (Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu)