A magyar választási rendszer 2011-es reformja számos társadalmi, politikai és közjogi elvárásnak tett eleget. Ennek ellenére az új szabályozással szemben több kritika is megfogalmazódott az elmúlt évtizedben. Döntő többségben vannak azok a kifogások, amelyeket az ellenzéki pártok vagy kormánykritikus civil szervezetek fogalmaztak meg, politikai és nem szakmai szempontok alapján – hívja fel a figyelmet a Nézőpont Intézet. Emlékeztetnek:
62 európai parlamenti képviselő sürgette a magyar választások szigorú helyszíni ellenőrzését, és 20 kormánykritikus magyar civil szervezet fordult levélben az EBESZ-hez, hogy teljes körű megfigyelési missziót küldjenek hazánkba.
Mint írják, a kritikák fele már a megfogalmazás időpontjában is alaptalan volt. Indoklásukat döntően az ellenzéki retorika átvétele jellemezte, többek között a civil szervezetek helyzete, a kormánypárti hirdetések, a közszolgálati média, a médiapluralizmus, a médiaszabadság, a médiafelügyelet vagy éppen a külhoni szavazók vonatkozásában.
Találhatók a jelentésben olyan kifogások, amelyek elavultnak tekinthetők, miután a jogszabályokban módosítások vagy a körülményekben változások történtek. Az úgynevezett „bizniszpártok” lehetőségei például szűkültek a szigorításoknak köszönhetően, csökkent a hibalehetőségek száma a választási vitarendezések kapcsán, az átjelentkezésekből eredő hosszú sorban állás és késedelem pedig a jogszabály-módosításoknak köszönhetően könnyebben megelőzhetővé váltak.
A ma is jogos kritikák köre olyan állításokat tartalmaz, amelyek az ellenzéki oldalnak ugyanúgy – ha nem jobban – felróhatók, mint a kormányoldalnak. Ilyen például az érdemi vita hiánya, a megfélemlítő retorika vagy éppen a kisebbség befolyásolása.
A női jelöltek sajnálatosan alacsony száma a politikai kultúrából és nem a kvóta hiányából adódik, a választókerületek újabb arányosítása ugyanakkor valóban a törvényalkotás jövőbeni feladatai közé tartozik – világít rá a Nézőpont Intézet elemzésük összefoglaló részében.
A Nézőpont Intézet teljes elemzése a linkre kattintva érhető el.
Borítókép: az április 3-i országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2022. március 9-én. Körülbelül 23 millió szavazólap készül a nyomdában (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
