Május 2-án ülhet össze az Országgyűlés

Áder János leköszönő államfő az előzetes konzultációk alapján bizonyosan május 2-ra hívja össze az alakuló ülést – tudta meg az Atv.hu kormánypárti forrásokból. Az alkotmányos rendelkezések szerint az Országgyűlés alakuló ülését a választást követő 30 napon belül kell összehívnia az államfőnek, aki egyúttal javaslatot tehet a kormányfő személyére, akit az Országgyűlés választ meg a képviselők több mint felének szavazatával. Orbán Viktort május 2-án ötödszörre is miniszterelnöknek választhatják. A Fidesz–KDNP történelmi választási sikere után a kétharmadot is meghaladó, 135 képviselővel lesznek jelen az Országgyűlésben. 

Eközben a választásokon vereséget szenvedő baloldalon egyesek az alakuló ülésből is megpróbálnak politikai hasznot húzni. A múlt héten Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője jelentette be, hogy pártja nem vesz részt az ülésen. 

A bojkott szószólója Hadházy Ákos, aki a Momentum támogatásával nyert Zuglóban országgyűlési mandátumot, az új parlamentben pedig a Momentum frakcióját fogja erősíteni. Hadházy még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a képviselők ne vegyék fel a parlamenti mandátumukat.

– Nem vesznek részt az Országgyűlés alakuló ülésén a Momentum Mozgalom képviselői, de a mandátumukat felveszik – erősítette meg pártja döntését Hajnal Miklós, a párt Budapest 3. számú választókerületének megválasztott országgyűlési képviselője szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Hajnal, a párt elnökségi tagja azt mondta: a mandátumot azért veszik fel, mert a választóktól megbízást kaptak a képviseletükre, de az alakuló ülés bojkottja szimbolikus üzenet. – A bojkott oka, hogy az ellenzéki képviselőknek kevesebb jogkörük van, mint korábban, például nem mehetnek be közintézményekbe, nem alakíthatnak vizsgálóbizottságokat – fejtette ki, hozzátéve: a képviselők korábbi jogköreit helyre kell állítani. Megjegyezte, hogy a mandátumot ennek ellenére is felvehetik, mert a képviselők utólag is tehetnek esküt.

A Magyar Nemzet megkérdezte azokat a kerületeket, ahol egyéni választókerületben nyertek az egykor olimpiaellenességgel színre lépő párt politikusai, hogy mi a véleményük a bojkottról. 

– Nem emlékszem arra, hogy a rendszerváltás óta a parlamentarizmus hagyományait és méltóságát ilyen módon megalázó akcióra készültek volna – nyilatkozta lapunknak Simicskó István. A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője kijelentette: az Országgyűlés tagjának lenni munka és felelősség, valamint megtiszteltetés, a választók bizalmából kapott tisztség.

– Aki vállalta ezt, azt is vállalta, hogy a feladatát becsülettel, a legjobb tudása szerint elvégzi. A polgárok az általuk preferált jelöltet azzal bízták meg, hogy képviselje az érdekeiket, és nem azzal, hogy politikai játszóteret csináljon az Országházból – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Mint mondta, a híradások alapján úgy tűnik, az ellenzék semmit nem tanult az elmúlt években elkövetett hibáiból, és folytatja a botránypolitizálást.

– Jól emlékszünk még az elmúlt ciklusokban a kínos, figyelemfelkeltő színjátékokra, hangos fütyülésekre és azokra a felszólalásokra, amelyeket ordítozva, alpári stílusban előadtak. A választások eredménye bizonyította, hogy a hisztériakeltés, az emberek lenézése, a közös érték helyett az egyéni ambíciók és politikai karrier építése csak rövid távon működik és bukáshoz vezet 

– mondta Simicskó, kiemelve: az emberek szolgálata, képviselete mindennél előrébb való.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)