A nők jogaira és az egészségre mondott nemet a Fidesz – nyilatkozta még júliusban Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője a Klubrádiónak, majd a műsor további részében azt fejtegette, mennyire rossz helyzetben vannak a nők manapság Magyarországon. Hozzátette: ő az Európai Parlamentben éppen azért dolgozik, hogy egy élhetőbb és biztonságosabb világot teremtsenek a nőknek.
Utóbbi persze kissé nehezen hihető el, mivel Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő éppen ma jelentette be, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordul Cseh Katalinék kétes pénzügyei miatt.
Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője lapunknak készített elemzésében kifejti: Cseh Katalinék többek között éppen az abortuszhoz való jogból akarnak emberi jogot kreálni, miközben a magyar kormány 11 éve dolgozik a nők társadalmi és munkaerőpiaci megbecsülésén.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője korábban éppen annak a Klubrádiónak nyilatkozott, amely állítólag megszűnt – holott tudjuk jól, hogy tovább sugároz az online térben –, és amelyért a legutóbbi, Magyarországot elítélő európai parlamenti vitán is aggódott Guy Verhofstadt – hívja fel a figyelmet elemzésében Párkányi Eszter.
Az említett adásban Cseh Katalin elmondta, hogy szerinte a Fidesz a nők jogaira és egyenlőségére mondott nemet azzal, hogy nem szavazta meg azt az EP állásfoglalást, amely szerint mostantól a férfiak is szülhetnek.
– Személy szerint engem komolyan érdekelne, hogy a Momentum EP-képviselője orvosként, különösen pedig nőgyógyászként hogyan voksolhatott erre a dokumentumra igennel, miközben már egy általános iskolás is tisztában van azzal a biológiai ténnyel, hogy új életet adni csak a nők képesek – jelenti ki Párkányi.
„Számukra nem elérendő cél a női jogok megerősítése és nem érték a nemek közötti egyenlőség” – jelentette ki a momentumos Cseh Katalin a Fideszre utalva. Ezzel szemben a 2011-ben elfogadott Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a férfiak és a nők egyenjogúak, valamint hogy Magyarország többek között külön intézkedésekkel védi a nőket – mutat rá az Alapjogokért Központ elemzője.
Hozzáteszi: fontos különbség van az egyenlőség és az egyenjogúság között: míg előbbi immanensen tagadja, hogy a nemek között léteznek különbözőségek, utóbbi arra helyezi a hangsúlyt, hogy a férfiak és a nők jogai megegyeznek.
Mégis, a nőket külön kiemeli az alaptörvény, ennek nyomait pedig a jogrendszerünkben is több helyen tapasztalhatjuk. A momentumos politikus emellett kifogásolja, hogy hazánk nem csatlakozott az isztambuli egyezményhez, azonban az eddigi felmérések alapján azt láthatjuk, hogy az isztambuli egyezményt hatályba léptető államok jelentős részében továbbra is magas a nők elleni erőszak aránya: igaz ez Dániára, Finnországra és Svédországra is – sorolja Párkányi.
A dokumentum nem jelent tehát megoldást a nők elleni erőszakra, cserébe viszont a genderideológia számára trójai falóként szolgál, a valódi cél ugyanis az, hogy bevezessék a társadalmi nem fogalmát az uniós és nemzetállami jogba.
