időjárás 27°C Ottó 2022. július 2.
logo

Atombombával fenyegette Ceausescu Kádár János utódját

Forrás: Origo.hu
2022.05.28. 20:27 2022.05.28. 20:39
Atombombával fenyegette Ceausescu Kádár János utódját

A Külügyi és Külgazdasági Intézetben Román–magyar kapcsolatok 1989-ben címmel tartottak konferenciát. A beszélgetés résztvevői a következők voltak: Magdó János, Magyarország egykori kolozsvári főkonzulja; Barabás T. János Románia-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője; a rendezvényt pedig Baranyi Tamás Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese moderálta – számolt be az Origó.

Dr. Baranyi Tamás Péter stratégiai igazgató elsőként egy anekdotával kezdte. Amikor Horn Gyulát, a Külügyminisztérium akkori államtitkárát a Panoráma című műsorban megkérdezték, hogyan alakultak a Grósz Károly–Nicolae Ceausescu-féle aradi találkozón a tárgyalások, akkor Horn az válaszolta, hogy „jó elvtársias kapcsolatban zajlottak a tárgyalások”. Majd rákérdeztek arra, hogy miben sikerült megállapodni, erre a zavaros tekintetű Horn azt felelte: „Egyetértettünk abban, hogy szomszédunk vagyunk...”

A kolozsvári születésű Barabás T. János Románia-szakértő ezt követően kifejtette:

Ceausescu nyomta rá a bélyeget a 80-as években a román–magyar kétoldalú kapcsolatokra, kidolgozva a nemzeti kommunizmus elméletét, továbbfejlesztve Marx és Lenin tanait.

A román diktátor egyébként Marxszal és Leninnel egyenrangú gondolkodónak tartotta magát – emlékeztet az Origó.

Ceausescu „találmánya” az volt, hogyha a kommunizmusban minden ember egyenlő, akkor a nemzetközi kapcsolatokban az országok is egyenlőek kell hogy legyenek, és Bukarest elutasítja, ha valamelyik külföldi hatalom diktálni akar a román vezetésnek, mivel Románia független állam.

1989 októberében Kelet-Berlinben megünnepelték a kommunista NDK megalapításának 40. évfordulóját. Az ünnepségre hivatalosak voltak a testvéri államok vezetői, így Ceausescu román államfő és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának a főtitkára. Gorbacsov ekkor közölte, hogy a szovjetek nem fognak katonai úton beavatkozni Kelet-Európában.

Ceausescu az NDK-ban a magyar és lengyel helyzet miatt aggódott, közös „rendteremtést" javasolt Kelet-Berlinnek, Prágának és Moszkvának, de egyik féltől sem kapott választ.

 

A feltételezett román atomprogram

Kérdésre válaszolva Magdó János arról beszélt, hogy

a román atomprogramnak volt alapja, mert nehézvizet és plutóniumot vásároltak Norvégiától, illetve Amerikától, de a szintet a bomba előállításához nem tudták megugrani.

A románok hordozórakétát is akartak előállítani arab országok segítségével, erre szerelték volna rá az atomtöltetet. A magyar fél nem pánikolt be a román atomfenyegetés miatt, rájöttek, hogy Ceausescu blöfföl – idézi fel az Origó beszámolója.

Barabás T. János ehhez hozzáfűzte:

a már említett aradi találkozón Ceausescu azt mondta Grósznak, hogy Románia tud atombombát előállítani.

Grósz ezt továbbadta Bonn-nak, Washingtonnak és Moszkvának. Ceausescu blöffölt ugyan, de komolyan vette, hogy Romániának erős csapásmérő erővel kell rendelkeznie. A szakértő végezetül azt mondta: a 90-es években derült ki, hogy a Kolozsvár melletti Szászfenes katonai bázisán kínai közép-hatótávolságú rakétákat állomásoztatott Ceausescu 1989 decemberében.

A román újságok többször megírták, hogy Ceausescunak az volt a szándéka, hogy román–magyar háborús konfliktus esetén a kínai rakétákkal lövesse a paksi atomerőművet.

„Ugyanakkor a román lapértesüléseket más forrásokkal nem lehet alátámasztani” – mondta zárszóként a szakértő.

A teljes beszámoló ITT olvasható el.

Borítókép: Nicolae Ceausescu román pártvezető látogatása az Electromotor gyárban. (Fotó: Fortepan/Sütő András leszármazottai)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.