Már a középkorban is előfordultak érdekellentétek a magyarok és a lengyelek között

Már a középkorban sem lehetett mindenben összehangolni Magyarország és Lengyelország, illetve a dinasztiák érdekeit – hívta fel a figyelmet a Mandinernek adott interjúban Bagi Dániel történész, megjegyezve: voltak olyan kérdések, amelyekben működött az együttműködés, másokban nem.

Budapest, 2021. március 22. Magyar és lengyel nemzeti zászló a magyar-lengyel barátság napja alkalmából a Sándor-palotán 2021. március 22-én. Ezen a napon Áder János köztársasági elnök online megbeszélést folytatott Andrzej Duda lengyel elnökkel. A két elnök a tanácskozás során felidézte a két nemzet történelmi sorsközösségét, méltatták a közös értékeket és az együtt elért eredményeket, és több aktuális európai és nemzetközi kérdést is megvitattak, beszéltek továbbá a koronavírus-járványról. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

 A középkori kelet-közép-európai történelem, historiográfia és filológia meghatározó kutatója a két ország kapcsolatát elemezve elmondta: már a késő középkorban megfogalmazódott, hogy Magyarország és Lengyelország a kereszténység védőbástyái, a XVI. századtól pedig ez kiegészült a hasonlóság, a jószomszédság és az örök egyetértés toposzával. Ekkorra tehát a magyar–lengyel kapcsolatok is különlegessé váltak a sorsközösség eszméje miatt. A magyar–lengyel együttműködés viszont egyértelműen a magyar szabadságharc idején érte el a tetőpontját. 

Bagi Dániel azonban rámutatott, hogy az évszázadok folyamán a jó kapcsolat ellenére nem minden esetben sikerült összehangolni a két ország érdekeit. Az ELTE BTK egyetemi tanára itt példaként említette az 1335-ös visegrádi királytalálkozót, amely az Anjouk, a Piastok és a Luxemburgiak részvételével elsősorban kőkemény dinasztikus érdekérvényesítési verseny volt. 

– Ismert, a cseh királyok már hosszú ideje birtokolták a lengyel királyi címet, a Piastok ezt szerették volna visszaszerezni tőlük. Károly Róbert viszont rokonság ide vagy oda, itt egyértelműen a Luxemburgiak pártjára állt. A lengyel történetírás ezt egyébként nehezményezni is szokta. De érdemes megemlíteni – folytatta – a morvamezei csatát is, amelyben Habsburg Rudolf IV. László segítségével legyőzte II. Ottokár cseh királyt. A csehek oldalán harcolt nem egy lengyel részfejedelem is a seregével a magyarok ellen, merthogy ezt diktálták az érdekeik. Más lengyel fejedelemségek ugyanakkor a magyar királyok szövetségesei voltak – idézte fel.

Meglátása szerint a két ország kapcsolatában nem volt egyszerű a helyzet a XX. században sem, mivel Magyarország a versailles-i békerendszer egyik nagy vesztese, Lengyelország meg a nagy győztese volt.

 Ettől függetlenül viszont az 1920. évi lengyel–orosz háborúban Magyarország ismét Lengyelország segítségére sietett. Később pedig, II. a háború kitörése után Magyarország, dacolva a németek óhajaival, befogadta, ellátta és ameddig tudta, megvédte az idemenekülő lengyeleket, majd jött az az 1956-os forradalom és szabadságharc, ami ismét megmutatta a lengyel–magyar szolidaritás erejét - magyarázta az MTA doktora. 

Arra a kérdésre, hogy az orosz–ukrán háború miatt hogyan látja a két ország jelenét és jövőjét, Bagi Dániel úgy fogalmazott: 

a háború egy újabb törésvonalat hozott létre. Éppen ezért a magyar és lengyel sajtóban megjelenő, nemegyszer manipulált, részben vagy elferdítve közölt híreket kellő forráskritikai távolságtartással kell kezelni. 

A történész végül reményét fejezte ki, hogy az egyébként jól működő és kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés a kül- és geopolitikai érdekek részleges eltérése miatt nem fog sérülni, és a magyar–lengyel barátság a nehézségek ellenére is működőképes marad, s akár politikai érdekellentéteket is felül tud írni.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Magyar és lengyel nemzeti zászló a magyar–lengyel barátság napja alkalmából a Sándor-palotán 2021. március 22-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)