Fontos kiemelni, hogy Zelenszkij és stábja a közelmúltban több alkalommal is bírálták Magyarországot, amely szerepet játszhatott az ukrán elnök népszerűségvesztésében (többek között Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azzal vádolta hazánkat, hogy területi igényei vannak Ukrajnával szemben, majd megfenyegette Magyarországot, valamint Zelenszkij kifogásolta, hogy a magyar kormány mentességért küzdött Brüsszel olajembargós javaslata kapcsán).
A Vlagyimir Putyinról negatív véleményt megfogalmazók tábora a vizsgált időszakban nem változott, májusban és júniusban egyaránt a megkérdezettek 72-72 százaléka tartozott ebbe a csoportba.
A Századvég – júniusban először – az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megítélését is megvizsgálta.
Ennek fényében kijelenthető, hogy a magyarok közel fele (49 százaléka) kedvezőtlenül viszonyul Von der Leyen személyéhez,míg a politikusról pozitívan vélekedők aránya 33 százalékra tehető.
A bizottság elnökének kedvezőtlen hazai megítélése – egyebek mellett – arra vezethető vissza, hogy az orosz–ukrán háború okozta szorongatott helyzet ellenére is bejelentette, hogy Brüsszel megindítja az egyes uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben.
Magyarország a béke előmozdítását támogatja, de elhúzódó konfliktusra számít
A magyar lakosság erős békepártiságát mutatja, hogy a megkérdezettek több mint négyötöde (83 százaléka) úgy gondolja, hogy a háborúban érintett országoknak azonnal tárgyalóasztalhoz kellene ülniük és kompromisszumot kellene kötniük, ezzel szemben mindössze 15 százalékuk látja úgy, hogy nincs helye kompromisszumos megoldásnak, illetve csak akkor lehet béke, ha Oroszország veszít és minden ukrán területről kivonul.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!