Áder János: 1956 mártírjait kivégzésük után több évtizeddel temették el először

– Az 1956-os forradalom mártírjait kivégzésük, haláluk után több évtizeddel temették el, „nem újra, hanem először” – jelentette ki Áder János korábbi köztársasági elnök az Új Köztemető 301-es parcellájánál tartott megemlékezésen.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 06. 16. 12:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Áder János arról beszélt, hogy 1989. június 16-án „itt, a temető távoli zugában végre kegyeleti temetés zajlott: részvét, tiszteletadás, megemlékezés”. – Méltó a szabadságharcosokhoz és a magyar nemzethez, méltó az igazsághoz, végtisztesség egy új kezdetért – mondta, hozzátéve: 1989. június 16. minden fájdalmas pillanatával együtt a remény napja volt.
Ezt a reményt élhetjük át azóta is, amikor nem engedjük át senki másnak a döntést saját sorsunk felett– hangsúlyozta. Szerinte „amikor gondoskodunk az emlékezés méltóságáról, amikor rendben tartjuk a sírokat, kopjafákat, a szabadságért teszünk”. Fontosnak nevezte, hogy a magyarság maradjon a szabadság nemzete.
A volt államfő arról is beszélt, hogy a parcellaszám egy olyan adat, ami a temető fenntartóinak fontos, nem a gyászolóknak, mivel hozzátartozói sírhelyét az ember nem egy számról ismeri. Az 1956-os kivégzettek hozzátartozóinak évtizedekig nem adatott meg ez a természetes emberi tájékozódás – hívta fel a figyelmet, majd úgy fogalmazott: „szeretteiket temetésnek nem nevezhető módon ismeretlen helyen borították a földbe (…), jeltelenül, titokban, barbár módon, holtukban is megalázva őket”.

Áder János hangsúlyozta: 33 éve már, hogy a 301-es és vele együtt 300-as és a 298-as sokkal több, mint egy szám: jelkép, nemzeti kegyeleti hely. Kijelentette: annak is 33 éve már, hogy „tévesen használunk egy szót a mai napra: „újratemetés”, mert ami 1989. június 16-a előtt a kommunista diktatúra által megölt magyarokkal történt, az nem volt temetés, „csak kátránypapír, drót, pozdorjalemez, sűrű bozót”, és „a förtelmes aljasság, hogy még a gyász sem szabad”.

Kifejtette: 1989 nyarán néhány gyászoló családtag követelése erősebb volt az önmagának is hazudozó hatalomnál, amelynek nyomoznia kellett saját bűnei, a jelöletlen sírhelyek után, „a feltárás igénye erősebb volt a sírokon taposóknál”.
Áder János közölte: 1989-ben a magyarok megtapasztalták, hogy az összetartozás erősebb a széthúzásnál, a halott hősök erősebbek az élő bűnösöknél, a szabadság erősebb a diktatúránál. Deák Ferencet idézve arra figyelmeztetett, hogy a szabadság sosem statikus állapot, hanem elhatározások, döntések és cselekedetek sora.
A Nemzeti Örökség Intézete Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetésének évfordulója, valamint a kommunista diktatúra áldozatainak kopjafái felújítása alkalmából tartott megemlékezést az Új Köztemetőben.

Borítókép: Áder János (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.