A ferencvárosi önkormányzat képviselő-testületének szerdai döntése értelmében a jövőben az eddigi 15 százalék helyett a lakosság tíz százaléka kezdeményezhet helyi népszavazást a IX. kerületben. A törvény szerint helyi népszavazást kezdeményezhet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. A IX. kerületi önkormányzat tehát annyira megkönnyítette helyi kezdeményezést, amennyire csak lehet.
A döntés érintheti a Baranyi Krisztina által beígért, a Fudan kínai egyetem megépítésével kapcsolatos helyi referendumot is, amennyiben a polgármester ezen a módon akarja elérni, hogy népszavazást tartsanak a témában, sokkal könnyebben tudják majd összegyűjteni a szükséges aláírásokat.
A jogszabályok értelmében a képviselő-testület legalább egynegyede is kezdeményezhet helyi népszavazást, ám annak egyelőre semmi nyoma, hogy Baranyi és a ferencvárosi baloldali képviselők ezt meglépték volna. Érdemes megjegyezni, a polgármester és a testületben ülő baloldali szövetségesei közötti viszony az utóbbi időben nagyon megromlott.
A nyilvánosságban mindössze annyi információ lehet fellelni a helyi népszavazással kapcsolatban, hogy a polgármester június elején kilátásba helyezte, már készítik a kérdést a témában, és hogy Baranyi számításai szerint ősszel megrendezhetik a referendumot.
Írásban érdeklődtünk a ferencvárosi jegyzőnél, hogy kezdeményezték-e már a népszavazást valamilyen formában a helyi választási bizottságnál, de cikkünk elkészültéig nem kaptunk választ.
Mint ismert, arról, hogy megépülhet-e a Fudan Budapesten, az Alkotmánybíróság (AB) nemrégiben hozott döntése szerint nem lehet országos népszavazást tartani, mivel nemzetközi szerződésben szerepel a kínai egyetem ügye.
Ezután állt elő azzal Baranyi Krisztina, hogy a kérdésben helyi népszavazást szerveznének.
A Fudan Egyetem kérdése meghaladja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét, így a testület ultra vires, hatáskörén túlterjeszkedve járna el fő szabályként, ha a tárgyban helyi népszavazást írna ki
– vélekedett nemrég a Magyar Nemzet kérdésére küldött állásfoglalásában Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A Századvég jogi szakértője megjegyezte, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény rögzíti, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi referendumot kizárólag a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben rendelhet el.
Ifjabb Lomnici Zoltán hozzátette, az alaptörvény kimondja, az önkormányzatoknak a közügyek intézése során minden esetben a törvények keretei között kell eljárniuk, mely alkotmányos követelmény szintén sérülne, ha egy, az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek minősített, és a népszavazás jogi feltételeinek más szempontból sem megfelelő kérdésben népszavazást tartanának.
Emlékezetes, a párbeszédes Tordai Bence még az országos referendumról szóló alkotmánybírósági döntés előtt azt mondta, nincs szükség rá, hogy „megtartsák a drága referendumot” a Párbeszéd elnökének kérdéseiben, hiszen a társadalom – szerintük – úgyis velük ért egyet.
Érdekesség, hogy épp az a Karácsony Gergely mondta ki előre az ítéletet a népszavazásról, aki eredetileg a kezdeményezője volt.
– Április 3-án igazi népszavazás lesz, ahol döntünk a Diákvárosról, és döntünk bajba jutott embertársaink megsegítéséről is – fogalmazott Budapest főpolgármestere az országgyűlési választás előtt. Köztudott, a Fudanról a baloldal azt állítja, a tervezett Diákváros helyett húznák fel, hiába tette egyértelművé a kormány, hogy mindkét projekt meg fog valósulni.
Mint ismert, az összefogott baloldal április harmadikán történelmi vereséget szenvedett, így a karácsonyi értelmezés szerint az „igazi népszavazást” is elveszítették.
Hadházy Ákos még mindig nem tett esküt. Míg a parlamentet kerüli, az áprilisi országgyűlési választáson egyéni körzetet nyerő Hadházy Ákos a szerdai ferencvárosi képviselő-testületi ülésen megjelent, de aztán az ötödik napirend pont tárgyalása közben távozott is. Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kedd este benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, amely elejét veheti annak, hogy olyan országgyűlési képviselő is hozzáférhessen minősített adatokhoz, aki nem tett esküt. Emellett az új szabály szerint az a képviselő, aki nem tesz esküt, nem kérhet majd tájékoztatást az állami szervek vezetőitől sem. Mint ismert, jelenleg egy olyan képviselő van, aki nem kezdte meg a parlamenti munkát, ő Hadházy Ákos, aki a Momentum támogatásával a zuglói körzetet hódította meg, de tiltakozása jeléül úgy döntött, nem vesz részt az új Országgyűlés május 2-i alakuló ülésén, így a képviselői esküjét sem tette le.
