Bár a hivatalos források egyelőre még nem erősítették meg, a jelenlegi körülmények miatt nagy eséllyel kitörhet a kolerajárvány Mariupolban
– hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet kérdésére Rusvai Miklós, miután Vadim Bojcsenko polgármester közölte, hogy a hónapokig ostromolt városban több tucat fertőzött is lehet. A víruskutató szerint ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a 2011-es mariupoli kolerás megbetegedések is hatással vannak a járvány kialakulására, mivel ott, ahol a fertőzés a közelmúltban egyszer már megjelent, újra felütheti a fejét.
– A kolera baktériuma a környezetben, illetve az emberi szervezetben is hosszú ideig, akár tünetek nélkül is képes megmaradni. A háborús viszonyok miatt pedig – gondoljunk csak a temetetlen holttestekre, a szennyezett vízhálózatokra, az ivóvízhiányra vagy a tisztálkodási nehézségekre – a baktérium aktiválódhat és újra fertőzést okozhat, mint ahogyan ez az elmúlt harminc évben többször is megtörtént a donyecki területen
– magyarázta a szakember. Emellett – folytatta – a Fekete-tengert északon érintő régióban is több kolerás esethalmozódás (Kercs, Odessza, 1970), (Donyeck, Herszon, 1971) (Szimferopol, 1994) (Mikolaiv 1991, 1994, 1995) is volt az elmúlt ötven évben. Ez azt mutatja, hogy a területen tartósan ott van a kórokozó, tehát valóban reális veszély van egy újabb lokális járványra – húzta alá.
Rusvai Miklós tájékoztatása szerint bár a kolera ragályozóképessége messze elmarad a cseppfertőzéssel terjedő betegségekétől, nem árt vigyázni, mivel a fertőzés akár egy darabka étellel is átadható.
– A baktériumok az esetek túlnyomó többségében szájon át, fertőzött élelmiszer vagy víz fogyasztásával jutnak be a szervezetbe. A betegség pedig – amelynek lappangási ideje két-öt nap – rövid időn belül súlyos hasmenést és hányást eredményez, amelynek következtében a fertőzött gyorsan kiszárad és életét veszíti
– részletezte a virológus.
Arra a kérdésre, hogy az ukrajnai háború, illetve a hazánkba érkező menekültek miatt tartanunk kellene-e olyan rég nem jelentkező fertőző betegségek visszatérésétől, mint a kolera vagy a tífusz, a szakember rámutatott: a délszláv háború idején is több tízezer ember volt kénytelen Magyarországra menekülni, ugyanakkor nem hurcoltak be semmilyen fertőző betegséget.
Rusvai Miklós szerint ezért az ukrajnai menekültektől sem kell tartani,
ráadásul a kolera rövid lappangási ideje miatt a fertőzést sokkal hamarabb, még a fertőzött Magyarországra érkezése előtt kiszűrnék. Egy járvány kialakulásához Nyugat-Ukrajnában vagy Magyarországon szerencsére nem adottak a feltételek.
Borítókép forrása: Europress/AFP/Ilya Ptalev
