Rejtélyes kampányforrást tüntetett fel a Magyar Közlönyben megjelent beszámolójában a Demokratikus Koalíció (DK). Eszerint Gyurcsány Ferenc pártja összesen 322 millió forintot költött a kampányra, amiből csupán 37,8 millió volt állami támogatás, 35 millió pedig egyéb saját forrás.
A DK kampányköltéseinek alapjául szolgáló, fennmaradó 250 millió forintról Gyurcsányék mindössze annyit közöltek, hogy az „a K&H-nál vezetett bankszámlára befolyt összegből” származott. Mindez azért is érdekes, mert Gyurcsány napokban közzétett vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy az értékpapír-megtakarításai éppen a választás évében csappantak meg százmilliókkal.
Bármi is azonban a titokzatos negyedmilliárd forintos tétel eredete, Gyurcsány Ferenc és pártja többszörösen kapja azt vissza. Korábban lapunk is írt arról, hogy becslések szerint a DK 400 millió forinttal több állami támogatást kap majd az eddigiekhez képest a frakciója után. Gyurcsányék előző ciklusban 64 millió forintos havi parlamenti büdzséje 97 millióra hízik, ami éves szinten majdnem 1,2 milliárd forintot jelent.
Véget ért a bojkott
Hiába tesznek zsebre jelentős összegeket, a DK politikusai eddig nem feltétlenül végeztek megfeszített parlamenti munkát. Már a május 2-i alakuló ülésről kivonultak Gyurcsányék az ülésteremből a képviselői eskütétel után a tiltakozásuk jeléül. Ezt két héttel később is eljátszották, amikor Orbán Viktor tette le a miniszterelnöki esküt, majd május 24-én, az új kormány megalakulásakor sem vettek részt a parlament ülésén.
Ráadásul egy napirend előtti felszólalásában Gyurcsány törvénytelennek nevezte a kormányt, majd közölte, hogy nem tartja a parlamentet – ami egyébként a képviselők munkahelye, ahonnan a fizetésüket kapják – a politizálás legfontosabb terepének.
A DK politikusai viszont rájöhettek arra, hogy a bojkott nem vezet sehova, hiszen ezen a héten már aktívan részt vettek a parlamenti munkában. Mindkét ülésnapon éltek a napirend előtti felszólalás lehetőségével is, amire ezt megelőzően csak egyszer került sor az Országgyűlés megalakulása óta.
Százmilliók a kasszába
A Magyar Közlönyben megjelent beszámolók alapján egyébként közel 630 millió forinttal a Mi Hazánk költötte a legtöbbet a kampányra, ebből 588 millió volt állami támogatás, 38 millió pedig adomány. A Jobbik 281 millió forintból gazdálkodott, ebből 203 millió származott állami, 77 pedig saját forrásból. Az MSZP közel 227 milliót költött korteskedésre, ebből 144 millió volt állami támogatás, 5,2 millió pedig magánszemélyektől érkezett.
A Momentum 153 milliós keretéből 75 volt állami forrás, egy kiemelkedően magas, 37,5 milliós tétel pedig magánszemélyektől érkezett. A Párbeszéd 69 milliós kerete 39,2 millió forint állami támogatásból és közel 20 milliós adományból jött össze. Az LMP 55,2 milliós kampányköltsége lényegében csak állami forrásból származott.
A kampányköltések miatt azonban nem panaszkodhatnak a baloldalon, mivel a parlamenti frakciók után jelentős támogatásokat élvezhetnek az új ciklusban. Nagy nyertese volt a választásnak a Momentum, mivel most parlamenti frakcióval rendelkeznek, így évi nyolcszázmillió forint körüli támogatással számolhatnak. Több pénzhez jut a Párbeszéd is, mert egy fővel növekedett a frakció létszáma, ez pedig nagyjából százmilliós pluszt jelenthet a párt büdzséjében.
A nagy vesztesek közé tartozik a Jobbik: a párt a képviselői kétharmadát elveszítve mindössze tízfős frakciót alapíthatott, így az 1,26 milliárd forintos támogatásuk nagyjából 770 millióra csökkenhet.
Veszített a támogatásokból az MSZP is, miután a szocialisták tizenöt helyett már csak tíz képviselővel vannak jelen a parlamentben, így 1,16 milliárd helyett körülbelül nyolcszázmillió forintból gazdálkodhatnak. Az LMP-nek is kevesebb támogatás jut azzal, hogy az eddigi hat helyett az új parlamenti ciklusban már csak öt képviselőjük lesz, így ők körülbelül ötvenmillió forinttal kevesebb apanázst könyvelhetnek el. A Mi Hazánk pedig 580 milliós frakciótámogatással számolhat.
