A visszatérő betegpanaszok között szerepel, hogy nehezen tájékozódnak a rendszerben, sokat kell várni a vizsgálatokra és a műtétekre, az őket ellátó kevés ápoló elkeseredett.
Jelezték: az egészségügyben dolgozók az elmúlt két és fél év gyors alkalmazkodást és önfeláldozást igénylő munkájában elfáradtak, sokan kiégtek. A hátrányos helyzetű térségekben az alapellátás meggyengült, és a kórházakban is kevés az orvos. A kemény, nyílt piaci versenyben az intézmények nem képesek megtartani gazdasági és műszaki dolgozóikat sem.
A hálapénz megszüntetése átláthatóbbá és etikusabbá tette a kórházi viszonyokat – írták, hozzátéve: sajnos azonban a legális anyagi érdekeltségi rendszer kidolgozásának hiánya és a rögzített összegű, teljesítményt és minőséget nem értékelő intézményi finanszírozás miatt a több és jobb munkát orvosi és kórházi szinten sem díjazza a rendszer.
A súlyos betegeket ellátó kórházak pénze az infláció- és árfolyamkövetés hiányában kevés a gyógyszerekre, műszerekre, kötszerekre és a rezsire. Az egészségügy irányítása az elmúlt években több minisztériumból történt, és a kórházak vezetési szerkezetének átalakítása is megkezdődött, ezért bizonytalanok lettek az igazodási pontok – írták.
A Magyar Kórházszövetség készséggel megosztja tapasztalatait a döntéshozókkal az átalakítási és fejlesztési elképzelésekről, az irányítási rendszerről, az egészségpolitikai tervekről – olvasható közleményükben.
Borítókép: Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója beszédet mond a külhoni magyar gyermekpszichológusok képzéséről szóló konferencián a Benczúr Hotelben 2022. május 18-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)