Előnyökkel jár a kötelező nyelvvizsga eltörlése

2024 őszétől átalakul a felsőoktatási felvételi rendszer, és megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség is. A nyelvvizsga kivezetéséről szóló törvény megjelenése után több ezer egyetemista kaphatja meg a bennragadt diplomáját, a nyelvvizsga eltörlése pedig a vidéki egyetemeknek is kedvező lehet.

Budapest, 2018. március 15. Érettségi és államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

Miként Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is rámutatott, a kormány régóta feszítő problémát kezel a kötelező nyelvvizsgarendszer kivezetésével. A csütörtöki bejelentés értelmében ugyanis 

megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség, így a továbbiakban az adott felsőoktatási intézmény döntheti el, hogy milyen további nyelvet kíván meg, valamint a diploma kiadásához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támaszt a hallgatói felé. 

A változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor az egyetemeknek gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel. Csák János a Telexnek nyilatkozva pénteken arról is beszámolt, miszerint az alapítványi fenntartású intézmények egyöntetűen elfogadták a döntést, de szintén pozitív, hogy egyetlen olyan felsőoktatási intézmény sem akadt, amelyik elutasította volna ezeket jogosítványokat, sőt voltak olyan egyetemek is, amelyek maguk kezdeményezték a változtatásokat. 

Fontos hangsúlyozni, a kormányzat döntése azoknak is kedvező lehet, akik nyelvvizsga hiányában eddig nem vehették át a diplomájukat. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke az Eduline oktatási portál kérdésére ugyanis rámutatott: ha megjelenik a nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről szóló rendelet, kiadhatóvá válnak a korábban beragadt diplomák is, ami nyolc-tíz ezer hallgatót is érinthet. Mint mondta, 

bár a részletszabályok még nem nyilvánosak, de az már most biztos, hogy az idén végzettek nyelvvizsga nélkül akkor kaphatják majd meg az oklevelüket, ha az adott egyetem vagy főiskola nem rendelkezik másképp, vagyis nem köti továbbra is nyelvvizsgához a diplomakiadást. 

Emlékezetes, a gazdaság járvány utáni talpra állítása érdekében a kormány 2020 áprilisában nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, így 15 évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját. A rendelkezés a doktori képzések kivételével finanszírozási formától függetlenül minden képzési formára, a korábbi főiskolai és egyetemi képzésekre, az alapképzésekre, mesterképzésekre, osztatlan képzésekre és a felsőoktatási szakképzésekre is vonatkozott. A kormány ugyanakkor 2021-ben is nyelvvizsgamentesség biztosított, így a pandémia első két évében nyelvvizsga nélkül közel 140 ezren kapták meg a diplomájukat. A nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése ezenfelül a vidéki felsőoktatási intézmények helyzetét is megkönnyíti.

Az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint mivel főleg a vidéki egyetemek és főiskolák küzdenek létszámgondokkal, ezért a kötelező nyelvvizsgarendszer kivezetése számukra is mentőövet jelent

 – hangsúlyozta Setényi János a Mandinernek. 

A felsőoktatási rendszert érintő változások másik sarkallatos pontja a felvételi pontszámítási rendszer módosítása, amely szintén azt a célt szolgálja, hogy a felsőoktatási intézmények több jogosítvánnyal rendelkezzenek a diákok kiválasztására. Eszerint az ötszáz pontos számítási rendszer továbbra is megmarad. Az ötszáz pontból száz a középiskolai eredményektől, háromszáz az érettségi eredményektől függ, száz pontról pedig maga az egyetem határozhat, akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény figyelembevételével. A kormány döntése értelmében továbbá azok a fiatalok, akik önkéntes katonai szolgálatot vállalnak, továbbra is felvételi pluszpontokra lesznek jogosultak. 

A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint szakkiképzés nélkül, legalább hat hónapos szolgálat vállalása esetén 16, szakkiképzéssel kiegészítve 32 többletpontra számíthatnak a felsőoktatásba felvételizők. Folytatólagosan még hat hónap szakkiképzéssel egybekötött szolgálat vállalásával akár további 32 pont szerezhető.

Borítókép: Érettségi és államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány  (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)