– A hibrid hadviselés célja a háborúban elsősorban az, hogy meg kell téveszteni az ellenséget. A harcoló felek saját katonáinak azt sugallni, hogy túlerőben vannak. Az ellenség hátországát megpróbálni eltántorítani a háborútól, célzott üzenetek küldésével. A saját hátországot pedig megpróbálni megerősíteni a győzelembe vetett hitben – nyilatkozta lapunknak Georg Spöttle.
Röpcédula helyett internet
A Nézőpont Intézet elemzője kifejtette, az orosz–ukrán háborúban a pszichológiai hadviselés minden csínját-bínját bevetik. Éppen ezért nagyon nehéz valós képet kapni arról, hogy mi is történik a frontvonalon. A biztonságpolitikai szakértő járt Afganisztánban az ottani háború idején, ahol a tálibok megszerezték a német katonák lakcímét, hamisítottak leveleket, mintha azokat a német honvédelmi minisztérium postázta volna.
Majd gyászjelentéseket küldtek a katonák családjának. Ugyan néhány nap múlva kiderült, hogy mindez fake news volt, ezek az eszközök el tudtak bizonytalanítani nagyon sok embert a háborúval kapcsolatban.
Mint mondta, hasonló eszközökkel találkozhatunk most az orosz–ukrán háború kapcsán is. A biztonságpolitikai szakértő rámutatott: a hibrid hadviselés a globalizmussal, az internet megjelenésével pörgött fel. Régebben röpcédulákat dobáltak le repülőgépekről, ügynököket küldtek az ellenfél területére, általuk hamis híreket juttattak el különböző területekre.
Ma erre már a modern technológiát használják, és pillanatok alatt eljuttathatnak álhíreket különböző országokba.
Mint részletezte, ma ezeket már két kattintással meg tudják oldani proxyszervereken keresztül, úgy, hogy soha nem derül ki, pontosan ki volt a feladó. Ez történhetett a nemrégiben magyarországi és a szerbiai bombariadók esetében is, amikor többek között ukrán IP-címekről küldtek plázáknak fenyegetéseket.
Feltételezhetőleg azért, mert Magyarország a béke mellett állt ki, és nem akart fegyvereket küldeni Ukrajnába.
Megvezetett politikusok
Georg Spöttle közölte, hogy a hibrid hadviselés eszközei egyre tökéletesebbek lesznek. Mint kifejtette, ma már mesterséges intelligenciával is tudnak videó- és hangfelvételeket, élő hangot manipulálni.
Az elemző úgy véli, ez történhetett az ál-Vlagyimir Klicsko esetében is, aki felhívta Karácsony Gergelyt.
Budapest balliberális polgármestere rá sem jött volna, hogy nem a kijevi polgármesterrel beszél, ha a hívó fél nem válik túl provokatívvá.
Ilyen eszközökkel egyértelműen meg lehet vezetni politikusokat, s ez a hibrid hadviselésnek egyre inkább része lesz
– mondta. A biztonságpolitikai szakértő szerint egyetlen sajtóorgánumnak sem lenne szabad elköteleződnie sem az ukrán, sem az orosz narratíva mellett. – A magát függetlennek és objektívnek nevező baloldali sajtó azonban szinte teljesen átveszi az ukrán narratívát. Csak ukrán híreket közölnek, és elegánsan elsiklanak a háború okai felett is. Olvashattunk már arról, hogy milyen gyenge az orosz hadsereg, Putyin halálos beteg, hamarosan meghal. Ha azonban több forrásból tájékozódunk, rájövünk, hogy mindez a megtévesztés része. Hiszen már gyakorlatilag az oroszok kezében van Ukrajna egyötöd része – magyarázta Georg Spöttle.
Hazánk is célpont
Az elemző elmondta, a hibrid hadviselés keretei közé tartoznak az álcivil szervezetek, valamint a hazai és nemzetközi baloldali sajtóorgánumok által hazánkról terjesztett álhírek is. A szakértő emlékeztetett, korábban azt írták, hogy Magyarország egy fasiszta állam, nincs sajtószabadság, a világjárvány alatt pedig azt, hogy nem működik a parlament.
És hogy ez mennyire hatásos?
– tette fel a kérdést a szakember. Vannak Amerikában élő rokonaim – folytatta –, akik a CNN-ből és a The Washington Postból tájékozódnak hazánkról, és elhiszik az álhíreket. Tőlem is megkérdezik, hogy miért élek itt, amikor ez egy szörnyű hely, hiszen másról sem ír a The Washington Post.
Georg Spöttle szerint mindez azért történik, mert hazánkban erős, nemzeti kormányzás folyik, s ezt akarja megroppantani a liberális elit. Nálunk ugyan nem jártak sikerrel, de a szakértő szerint tény, hogy a hibrid hadviselés választásokat dönthet el, ha a támadott felek nincsenek résen. – Munkába menet gyakran látom a metrón, hogy nagyon sok fiatal olvas épp Telexet vagy 444-et a telefonján.
Ha csak innen tájékozódnék, valószínűleg depressziós lennék.
Azt olvashatnám, hogy diktatúrában élünk, ötezer forint a lángos a Balatonon. Ehhez képest néhány nappal ezelőtt lementem a magyar tengerhez. A földvári kikötőben hatszáz forintért vettem lángost, és alig találtunk szállást. Az emberek jól élnek ma, és ezt érzik is. A többség itthon ezért nem dől be az ilyen jellegű írásoknak – magyarázta. Az elemző azt tanácsolja az olvasóknak, hogy „igyekezzenek sokrétűen tájékozódni, és ne vegyenek semmilyen hírt készpénznek”.
Borítókép: Georg Spöttle (Fotó: Éberling András)
