– Nem volt még ilyen háború, amelynek ideje alatt ennyi álhír került volna ki a világhálóra, mint most – nyilatkozta lapunknak Georg Spöttle, akit a mesterséges intelligencia segítségével készített hamis videókról kérdeztünk. A Nézőpont Intézet elemzője elmondta, a deepfake technológiát Hollywoodban fejlesztették ki. Az eredeti célja az volt, hogy a modern filmekben olyan színészeket, személyeket is megjeleníthessenek, akik már nem élnek, ám ezt nem sokkal később elkezdték illegális tevékenységekre is felhasználni.
– Például különböző női hírességek fejét rászerkesztették szexjelenetekre. Megpróbálták őket így megzsarolni vagy pedig lejáratni, a tettes motivációjától függően
– részletezte Georg Spöttle. Az elemzőt a minap a magyar világhálón végigfutott videóról is kérdeztük, amelyen Putyin magyar nyelven a békéről szaval. A szakértő véleménye szerint az ilyen felvételeket viccként, mémként el lehet adni, azonban ez a technológia sokkal veszélyesebb ennél.
– Képzeljük el, ha egy teljesen hitelesnek tűnő felvételen Putyin tenne egy olyan bejelentést, miszerint pár percen belül atomfegyvereket szándékoznak bevetni Ukrajna vagy akár az egész világ ellen. Ez az álhír rohamtempóban futna végig a világhálón, hatalmas pánikot eredményezne, és akár ellenreakciót is okozhatna mondjuk a NATO részéről – magyarázta a szakember, aki szerint egy túlfeszített helyzetben bármi megtörténhet. Georg Spöttle úgy véli, az a deepfake felvétel, amelyen Zelenszkij ukrán elnök arra kérte katonáit, hogy tegyék le a fegyvert, akár sikerrel is járhatott volna, ha az ukránok ezt nem leplezik le kellő időben.
– Minden hadseregnek van egy ilyen pszichológiai hadviseléssel foglalkozó osztálya. A második világháború idején még röpcédulákkal próbálták rávenni a katonákat a kapitulációra. Ma erre már a modern technológiát használják. Vagy más megfontolásból élő szereplős jeleneteket játszanak el. Ilyeneket főleg az ukránok részéről láthattunk, amelyeknek egyértelmű célja, hogy felpörgessék a nyugati fegyverszállítmányok küldését – magyarázta az elemző. Georg Spöttle úgy véli:
a deepfake azért veszélyesebb az egyszerű képmanipulációnál vagy az írásban terjesztett álhírnél – bár hatásuk hasonló –, mert utóbbiakról már hosszú évtizedek óta tudjuk, hogy manipulálhatók.
– Ha egy videót látunk, ahol egy konkrét ember hihetően, a saját hangján beszél, azt már kevésbé gondolják tovább az emberek – részletezte. Kitért rá, Magyarországon is volt néhány politikus ellen elkövetett felvételmanipuláció.
– Emlékezzünk Semjén Zsolt és az állítólagos lelőtt gólya esetére. A képről ugyan nyilvánvaló volt hogy manipulált, a balliberális lapok mégis tényként közölték. Kikerült a Facebookra, rengetegen megosztották. Az ilyen fake news oldalak helyesbítését az emberek többsége már nem olvassa el – mutatott rá a manipulált felvételek veszélyeire az elemző, aki azt is el tudja képzelni, hogy a jövőben deepfake felvételeket vetnek majd be a magyarországi választási kampányok alatt is.
Úgy véli, ha ez nagyon elterjedne, akkor speciális jogszabályokat hozhatnak majd ezek szabályozására, jelenleg azonban a manipuláció csak akkor büntethető, ha bűncselekményhez használják fel.
