Milliárdos károkat okozott a számlaváltós maffia

Negyvenhárom csalás és ötvenegy csalási kísérlet írható a számlájára annak a bűnözői hálózatnak, melynek irányítói elsősorban kórházakat, önkormányzatokat, sportegyesületeket és színházakat károsítottak meg számlaváltós csalásokkal. A BRFK gazdaságvédelmi nyomozói lecsaptak a szervezett bűnbandára.

Újabb olyan óriási bűncselekmény-sorozat elkövetőinek az elfogásáról számolt be ma sajtótájékoztatón a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), amelyre Terdik Tamás vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány már utalt egy, a Magyar Nemzetnek korábban adott interjúban.

Felszámolták a számlaváltós bűnszervezetet a BRFK gazdaságvédelmi nyomozói; másfél év nyomozás és 95 gyanúsított elfogása után egyik napról a másikra szűnt meg az egész országra kiterjedő milliárdos csalássorozat.

A mintaszerű, sikeres felderítésről Farkas Péter rendőr alezredes, a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztály vezetője számolt be.

Negyvenhárom csalás és ötvenegy csalási kísérlet írható a számlájára annak a bűnözői hálózatnak, melynek irányítói elsősorban kórházakat, önkormányzatokat, sportegyesületeket és színházakat károsítottak meg számlaváltós csalásokkal. A strómanok mögé bújt elkövetői kör tevékenységét 2016-ig követték vissza a fővárosi nyomozók, ez volt az első időpont, amikor összehangoltan csaltak ki pénzt egy magyarországi intézménytől.

Egy kaptafára

A szervezet tagjai minden egyes sértett megtévesztésénél ugyanazt a sémát használták; megszerezték azokat a nyilvánosan is hozzáférhető adatokat, melyeket az intézmények által kezdeményezett közbeszerzési eljárás eredményéről tudni lehetett, majd kapcsolatba léptek mindkét – a pályázatot kiíró és a megbízást elnyerő – féllel. Először telefonon felhívták a megbízást elnyerő cég dolgozóját és elhitették vele, hogy a pályázatot kiíró informatikai rendszere meghibásodott, és emiatt nem állnak rendelkezésre a kifizetéshez szükséges olyan információk, mint például a kiállított számla száma, a teljesítés határideje és összege.

A házkutatások során összesen 262 millió forintnyi valutát és forintot foglaltak le. Fotó: BRFK

Miután megkapták a kifizetéshez szükséges adatokat, második lépésként az érintett cég nevében felhívták a pályázatot kiíró fél képviselőjét és közölték vele, hogy megváltozott az a bankszámlaszám, ahová az utalást teljesítenie kell.

Ezt követően a számlaváltozás tényét e-mailben is megerősítették, felhasználva az adott vállalkozás logóját, bélyegzőjét és ügyvezetőjének nevét. Sok esetben az elektronikus levelet az eredetihez megtévesztésig hasonló címről küldték, így a gyanútlan fizetőben fel sem merült, hogy az utalást végül a csalók részére teljesítik. 

A megtévesztésig hasonló e-mail-címek létrehozásához a doménnevekért kriptovalutával fizettek az elkövetők, IP-címük elrejtéséhez pedig VPN-es titkosítást használtak, hogy ezzel is elrejtsék digitális nyomaikat. A csalók részére kifizetett pénz így végül szinte nyom nélkül landolt olyan bankszámlákon, melyeket a bűnözőcsoport főszervezői strómanokkal nyittattak különböző bankfiókokban.

 

A lefoglalt forint egy része. Fotó: BRFK

Számlanyitó strómanok

A strómanok a bankszámlaszámok létrehozásakor saját nevükre nyitották meg a számlákat, azonban azok teljes hozzáférését, az internetbank-eléréssel együtt átadták a szervezőknek, és a számlákhoz rendelt hívószámok is a szervezet felső köreihez kapcsolódtak. A strómanok feladata volt még, hogy a bankszámlákra érkező összegeket vagy készpénzben, vagy több, kisebb összegben történő utalással juttassák el beszervezőiknek.

A sértettek akkor jöttek rá, hogy eltűnt az átutalt pénzük, amikor az elmaradt kifizetéseket egyeztették a cégekkel; ekkor vált mindkét félnek nyilvánvalóvá, hogy a számlaszám nem változott meg és a megbízó a szerződés szerinti összeget egy stróman részére utalta át.

A csalások sorozatjellege miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 2019 áprilisában alakult két nyomozócsoport a bűncselekmények felderítésére, majd négy hónappal később az ország többi megyéjében hasonló módszerrel elkövetett bűncselekmények felderítését is összehangolták. A BRFK nyomozását öt megyei rendőr-főkapitányság – a Győr-Moson-Sopron MRFK, a Komárom-Esztergom MRFK, a Nógrád MRFK, a Borsod-Abaúj-Zemplén MRFK és a Baranya MRFK – is támogatta. A nyomozásban a budapesti rendőröknek segítséget nyújtott a hazánkba delegált szlovák belügyi attasé, valamint az Europol összekötőtisztjei és az Europol pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó egysége is. 

Nemzetközi szálak

A rendőrök először két különböző külföldi szerveződésű bűnözői kör irányába kezdtek el nyomozni, de hamar kiderült, hogy a számlaváltós csalásokat ugyan különböző nemzetiségű, de egyazon csoporthoz köthető személyek irányítják; a szervezetet mozgató elkövetői kör tagjait egymás után azonosították, majd megkezdődött a hálózat felszámolása.

A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztály nyomozócsoportjai végül tizennyolc hónap alatt véget vetettek a bűncselekmény-sorozatnak; a rendőrök 2020. október 9-én az egyik telefonos csaló, B. Krisztián szlovák állampolgár elfogásával szakították meg a szériát, majd a nyomozás során további elkövetőket sikerült felkutatni és elfogni. A rendőrök összehangoltan, egyszerre több helyszínen csaptak le a strómanokra és a szervezet felsőbb szintjén helyet foglaló szervezőkre, főszervezőkre. Az országszerte végrehajtott elfogásokat más rendőri egységeknél dolgozó kollégák is segítették, volt olyan nap, hogy egyetlen akcióban 130-an vettek részt.

A BRFK a 2016. október 17. és 2020. október 9. között elkövetett bűncselekmény-sorozatban különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett csalás és pénzmosás miatt folytatja az eljárást, a gyanúsítások emellett közokirat-hamisítás megalapozott gyanújával is bővültek. 

A gyanúsítottak a bűncselekmények során 43 sértettől csaltak ki közel 1,2 milliárd forintot, de ennél jóval több intézménynél próbálkoztak, azonban ezeknél 51 esetben nem sikerült a megtévesztés. A nyomozók az eljárásban számos strómant, szervezőt, köztük a főszervezőket is elfogták; összesen 95 embert hallgattak ki gyanúsítottként, az irányító ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki.

A nyomozók megállapították, hogy a gyanúsítottak a bűncselekmények során 92 e-mail-címet, 51 telefonszámot és 59 magyar bankszámlát használtak, a csalás sértettjei közt szerepeltek kórházak, színházak, múzeumok, önkormányzatok, sportegyesületek, oktatási- és egyházi intézmények, közműszolgáltatók, valamint nemzeti park is. 

A nyomozás során 262 millió forintot foglaltak le a rendőrök, a megtérült kár visszaszerzésében mindvégig segítette a nyomozócsoportok munkáját a BRFK vagyonvisszaszerzési alosztálya.

Borítókép: A házkutatások során összesen 262 millió forintnyi valutát és forintot foglaltak le (Fotó: BRFK)