Surányi György és Bod Péter Ákos Friderikusz podcastjában fogalmazott meg aggályokat az inflációval kapcsolatban, míg Békesi László, az MSZP, korábban az MSZMP színeiben pénzügyminiszterként tevékenykedő megmondóember a Facebookon kritizálta a Fidesz–KDNP vezette kormány intézkedéseit.
Bod Péter Ákos:
Mi a baj a forinttal? Nemcsak kifelé gyenge a forint: ismét két számjegyű a fogyasztói árindex, még az ifjúkoromra emlékeztető árszabályozások ellenére is.
Békesi László:
Ennek a bűnös, rabló gazdaságpolitikának a következménye, hogy összeomlott a forint árfolyama, hogy a tartós, vágtató infláció pusztító következményeit egy egész országnak viselnie kell, hogy felelőtlen költekezésükkel súlyos gazdasági terhet rónak az utánuk következő nemzedékekre...
Surányi György:
Nem igaz, hogy a forint árfolyamának máshogyan kellene alakulnia, mint a régió többi valutájának. Míg a cseh korona vagy a lengyel zloty árfolyama az év elejéhez képest 1-1,2 százalékkal romlott, addig a forint árfolyama több mint tíz százalékkal. Nem reális azt gondolni, hogy ha vége lenne a háborúnak, vége lenne az inflációnak.
A Kontra emlékeztetett, mindhárom politikust bizonyíthatott már a gyakorlatban pénzügyminiszterként vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökeként. Mint írják, Bod Péter Ákos 1991. december 9. és 1994. december 14. között volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Elnöksége kezdetén az amerikai dollár 77,02, a német márka 48,82 forintba került. Leköszönése napján ugyanezek a számok 109,14 (USD), illetve 70,74 (DEM) voltak, ami a dollárral szemben 41,7 százalékos, a márkával szemben 44,9 százalékos gyengülést jelent. A KSH adatai szerint az 1990-es évek elején az éves fogyasztóiár-index bőven húsz százalék környékén alakult: 1992-ben 23, 1993-ban 22,5, 1994-ben 18,8 százalék.
Bod Péter Ákos elnöksége alatt a göngyölített infláció 79 százalékos volt három év alatt.
Békesi László pénzügyminiszter volt már a rendszerváltás előtt is az MSZMP színeiben (1989. május 10. – 1990. május 23.), aztán Hornékkal együtt újra színre lépett (1994. július 15. – 1995. február 28.). Az inflációról a portál emlékeztetett, hogy 1989-ben 17, 1990-ben 28,9 százalékot romlott a forint vásárlóereje, két év alatt 50,81 százalékot; csak 1995-ben pedig 28,2 százalékot. Békési László egyéves tevékenysége alatt 1989-ről 1990 májusáig
a dollár 5,9 százalékot, a márka 21,2 százalékot drágult. Mint írják, 1995-ig a dollárhoz képest 11,6, a márkához mérten 18,5 százalékot csúsztunk lefelé.
Surányi György 1995. március 1. és 2001. március 1. között állt az MNB élén. Az inflációt tekintve ereszkedő pályára álltunk rá elnöksége alatt: 1995-ben 28,2 százalék, majd 23,6, a végén – már Fidesz-kormányzat alatt – már csak 9,2 százalékos volt a pénzromlás. A Surányi alatti hat évben összesítve 182,6 százalékot romlott a forint. De a tendencia kétségtelenül csökkenő volt 2001-ig is. A kontra emlékeztetett, 1995 és 2001 között a dollár árfolyama több mint két és félszeresére (111,66-ról 287,54-re), a márka 78 százalékot (76,36-ról 136,11-re) emelkedett. Mindez a Bokros-csomag alatt-után történt. A dollár tehát 158 százalékot drágult Surányi elnöksége alatt.
Borítókép: Surányi György (Fotó: Marjai János)
