Surányi György, Bod Péter Ákos és Békesi László már jobban értenek a válságkezeléshez

Hivatali idejükben inflációs rekordokat döntő Surányi György, Bod Péter Ákos, valamint Békesi László a Fidesz–KDNP vezette kormány intézkedéseit kritizálták. A Kontra figyelmeztet, mindhárom politikus bizonyíthatott már a gyakorlatban pénzügyminiszterként vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökeként.

Budapest, 2015. május 20. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke a Liberális Magyarországért Alapítvány egykori jegybankelnökök részvételével megtartott konferenciája elõtt a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) 2015. május 20-án. A konferenciát a jegybank mûködésének és gazdálkodásának, valamint a közelmúlt monetáris politikájának témakörében rendezték. MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János

a dollár 5,9 százalékot, a márka 21,2 százalékot drágult. Mint írják, 1995-ig a dollárhoz képest 11,6, a márkához mérten 18,5 százalékot csúsztunk lefelé. 

Surányi György 1995. március 1. és 2001. március 1. között állt az MNB élén. Az inflációt tekintve ereszkedő pályára álltunk rá elnöksége alatt: 1995-ben 28,2 százalék, majd 23,6, a végén – már Fidesz-kormányzat alatt – már csak 9,2 százalékos volt a pénzromlás. A Surányi alatti hat évben összesítve 182,6 százalékot romlott a forint. De a tendencia kétségtelenül csökkenő volt 2001-ig is. A kontra emlékeztetett, 1995 és 2001 között a dollár árfolyama több mint két és félszeresére (111,66-ról 287,54-re), a márka 78 százalékot  (76,36-ról 136,11-re) emelkedett. Mindez a Bokros-csomag alatt-után történt. A dollár tehát 158 százalékot drágult Surányi elnöksége alatt.

Borítókép: Surányi György (Fotó: Marjai János)