A nemzeti kormányok törekvéseit a családok támogatására és a magyarság összefogására – jó szívvel támogatjuk
– idézi a Gondola cikke a Százak Tanácsának legutóbbi állásfoglalását a „Huszonöt éves a Százak Tanácsa" című most megjelent kötetben.
A szerző, Szijártó István aranydiplomás tanár, a Balaton Akadémia alapító elnöke, a könyv író-szerkesztője, a Százak Tanácsának ügyvivő elnöke a Gondola című lapnak nyilatkozott a jubileum alkalmából.
Az író úgy fogalmazott a jubileumi alkalmából megjelent kötet kapcsán, hogy, nincs szó ünneplésről, inkább a gyökerekről való emlékezésről.
– Ahogy a huszadik évünkre írt kötetem címe is Vergiliusra utalt : „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” – mert sokan veszik szívükre gondjainkat, kevesebben a vállukra is. Ahogy Németh László írta majd száz éve „a szellemi nagyvagyonok tulajdonosai is adósai a nemzetnek” – s ezt így látom ma is – hangsúlyozta Szijártó István.
Úgy fogalmazott: a Százak Tanácsa civil szervezetek által javasolt, pártpolitikával nem foglalkozó személyek társasága, akik negyedszázad alatt több mint háromszáz találkozón alakították ki véleményüket és küldtek ajánlásokat, állásfoglalásokat – legalább 90 százalékos egyetértéssel – a döntéshozóknak és a magyar társadalomnak.
A kötet szerzője elmondta: az eddig, kilencvenöt tagjukkal kiadott ötezer oldalnyi írásaik mindig az egységes magyar nemzetért jöttek létre.
A haza javáért
– tette hozzá.
Válaszát nyolcvan elhunyt, immár örökös tagjuk nevével pontosította az író. Elhangzott Fekete Gyula, Csoóri Sándor, Nemeskürty István, a Püski és Csete házaspár, Naszlady Attila, Balogh János, Molnár Tamás, Kallós Zoltán, Makovecz Imre, Béres József, Olofsson Placid, Sinkovits Imre, Mádl Ferenc, Grosics Gyula, Hegedűs Lóránt, Balassa Sándor, Sütő András, Bolberitz Pál neve is, akik életművére hivatkozva az író elmondta: a nemzet számára igazodási pontokat kijelölő magatartást tartja fontosnak.
Hangsúlyozta, hogy nem pártpolitikával, hanem a nemzet gondjaival foglalkoznak, és mindig párbeszédre törekszenek.
Jó tapasztalatokat őrzünk a döntéshozó vezetőinkkel való beszélgetéseinkről.
– mondta el Szijártó István.
Majd felidézte a Százak Tanácsa alapítójának, Fekete Gyula írónak a gyermekvállalás érdekében az 1960-as évek derekától haláláig folytatott küzdelmeit. Úgy fogalmazott: ennek már a szocializmusban is volt látszatja, de az igazi eredmény az utóbbi évek hazai családpolitikájában látszik.
Hozzátette: a kormány ma világviszonylatban is kiemelkedő támogatást ad a magyar családoknak – de a mai Európa s benne hazánk rossz népesedési mutatói egy hosszú folyamat következményei.
A szerző hozzáfűzte azt is, hogy sok fiatal elment gazdagabb országokba anyagi megfontolásból, de már egyre többen jönnek haza. Úgy fogalmazott: világot látni fontos, azonban úgy látja, az az igazi tudás, hogy minden kérdésre egész életünkkel felelünk.
Számunkra a szellemi honvédelem ma az általunk ismert és becsült több ezer éves európai értékek – a nyugati tananyagokból lassan kikerülő Homérosz, Euripidész, Platón, Vergilius, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Európa védőszentje, Szent Benedek munkáinak – védelme, s természetesen a felelősség minden magyarért – húzta alá az elnök.
Szijártó István azt is hangsúlyozta, hogy Csoóri Sándor és még sokak álma ma a nemzeti kormány programja, miniszterelnök-helyettesi felelősséggel. Majd Balassi Bálintot, a magyar irodalom régi századainak legnagyobb költőjét idézve áldást kért a magyar népre és leszögezte: nemzeti létünk kérdése erkölcsi kérdés, az erkölcsi kérdés pedig Isten-kérdés. Számunkra Krisztus-kérdés.
Borítókép: a Százak Tanácsa című kötet szerzője, Szijártó István (Fotó: Szijártó István archívum)
