Az Ifjúságkutató Intézet kutatása Franciaország, Németország, Olaszország, és az Egyesült Királyság társadalmi értékrendszerét vizsgálta, összevetve a magyarországi kutatási eredményekkel és kitérve a különböző szokásokra, cselekvésekre. Melyek a legfontosabb értékek? Mely értékeket kellene átadni a következő generációnak? Kik gondolnak derűlátóan jelenlegi helyzetükre? Mely országok tekintenek optimistán a jövőre? Fokozatosan vagy radikálisan kellene változásokat elérni az egyes társadalmakban? – derült ki a lapunknak eljuttatott közleményből.
A kérdőíves felmérés segítségével országonként 1000 fő értékorientációját mérték fel. Az eredmények alapján elmondható:
Magyarországhoz hasonlóan a nyugat-európai országok polgárai számára is a család és a gyermekek a legfontosabbak.
Jelezték: nyugaton ezt követi a barátok és szabadidő, majd a munka és a nemzet, végül a vallás és a politika. A vizsgált országok közötti különbségeket tekintve látszik, hogy
a magyarországi megkérdezettek támogatják leginkább a családokat, gyermekeket, valamint a szegényeket segítő törekvéseket.
Emellett, míg a magyarok életében meghatározó szerepet tölt be a munka, a vallás és a nemzet hármasa, addig például az Egyesült Királyságban ezek állnak az utolsó helyen a rangsorban.
A felmérésben részt vevő országokban főként a felelősségérzet, a tolerancia és a jó modor átörökítését tartják a legfontosabbnak a következő generáció számára. Mint írták, ezzel szemben, a legkevésbé jelentős értékként rendre a vallásos hitet jelölték meg. Jövőképükkel kapcsolatban az olaszok és a franciák voltak a legpesszimistábbak, a legbizakodóbbnak pedig a magyarok bizonyultak.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy a magyarok érzékelik leginkább az intergenerációs fejlődést: azaz a legnagyobb arányban ők gondolják úgy, hogy saját helyzetük könnyebb, mint az előző generációé. A franciák e tekintetben kevésbé voltak derűlátók.
A kutatás fontos megállapítása az is, hogy a sokféle tagoltságuk ellenére a vizsgált európai országok integrált társadalmak, a magyarok pedig ebben is kiemelkednek, ugyanis nálunk a legjellemzőbb a párbeszéd a más politikai nézetű, vallású vagy anyagi helyzetű csoportok között. A kutatás eredménye szerint az európai polgárok úgy látják: a társadalmat fokozatosan, reformokkal kell fejleszteni.
Ez különösen igaz a magyar társadalomra: az átlaghoz képest szignifikánsan többen értettek egyet azzal, hogy nem célravezetők a radikális, forradalmi módszerek. Az olaszok és a franciák egy része ugyanakkor inkább a radikális változásokra nyitottabb.
– rögzítették.
Továbbá a kutatás kitért arra is, hogy a megkérdezett nyugat-európai polgárok a magyarokhoz hasonlóan a szegénységi problémákat (a segélyezés helyett) munkahelyteremtéssel oldanák meg, az emberiség jövőjét (a technológiai fejlődés helyett) inkább az emberek közötti együttműködésre bíznák. Eszerint a nyugati társadalmak ugyanakkor nem különböznek a magyartól abban a tekintetben, hogy a demográfiai problémákat (a bevándorlás helyett) gyermekvállalással orvosolnák. Mindazonáltal az átlaghoz képest a magyarok nagyobb arányban őriznék meg az egyházak szerepét a társadalomban.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)
