– Az ellenzéki kampány amerikai vonulatáról szóló történet időben és térben is meglehetősen szerteágazó. Kezdjük a pénzzel! A tengerentúli szál ugyanis nemcsak a kampányban volt fontos az ellenzéki oldalon, de a források előteremtésénél is – írja a baloldali 24.hu nevű portál.
Nem szerepel az állami adatbázisban
Mint megállapítják, az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott, ebből a hat párt 1–1,2 milliárd forintot fedezett összesen. Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak a szervezetek állami támogatásként. A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot. Az utóbbi tétel több forrásból jött össze, nagyobb és egészen kis mikroadományok is érkeztek.
És volt az MMM-nek küldött 1,8 milliárd forint, ami az Action for Democracy (AFD) nevű, az idén februárban alakult szervezettől érkezett.
Ez a szervezet egyelőre nem szerepel az amerikai állami adatbázisban, amit a lassú átfutással indokoltak, és nyilvántartási számukat, valamint a chicagói címüket elküldték a 24.hu-nak. Az AFD kulcsfontosságú a történetben, és bár nyilatkozatukban cáfolták, hogy az ellenzék kampányát finanszírozták volna, a fenti számokból látszik: ezen összeg nélkül Márki-Zayék nem tudtak volna ilyen kampányt finanszírozni, lévén hogy az MMM első éves költségvetése összesen 2,5 milliárd forint volt – ebből tett ki az AFD-től érkezett összeg 1,8 milliárdot. A portál szerint más ponton is kérdéseket vet fel az AFD védekezése, miszerint nem volt közük az ellenzék kampányához. A szervezet magyar vezetője, Korányi Dávid korábban elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta a szervezet megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a „demokratikus erőket próbáljuk erősíteni csatatérállamok, köztük Magyarország választásain”. Azaz márciusban még kifejezetten a választásokra fókuszáló szervezetként határozta meg az AFD-t annak ügyvezetője. Azt viszont nem tudni, hogy a részben az április 3-ai választás előtt, részben utána küldött összegek honnan származnak, azaz kik adományoztak az AFD-nek, a szervezet csak azt árulta el, hogy külföldön élő magyar állampolgároktól van a pénz.
El voltak csúszva az anyagiakkal
Tavaly ősz végén hosszú hetekre leállt az ellenzék kampánya, amely december végéig a szervezési feladatokra koncentrált: építették, szervezték a kampánycsapatot, központi irodát kerestek, írták a programot, és belül egymásnak is feszültek. (Az ezekről a folyamatokról szóló januári cikkünkből derült ki, hogy a DatAdat is beszállt az ellenzéki kampányba.)
A kampánystáb egyik meghatározó szereplője azt mondta:
elképesztően el voltunk csúszva az anyagiak megteremtésével. Tudtuk, hogy a pártok pénze nem lesz elég, mert a pártos kasszából csak egy fapados kampány jönne ki.
Tavaly ősz végén megpróbálták bevonni az ellenzéki kampány finanszírozásába a magyar Forbes gazdaglistájának tagjait, de ez az elképzelés gyorsan csődöt mondott. „Voltak jelentkezők, akik amerikai pénzeket ígértek, de ebből sem lett semmi” – mondta a központi kampánycsapat egyik tagja. Ekkor jött Karácsony tanácsadója. A lap több forrása szerint még 2021-ben, de Márki-Zay szerint csak 2022-ben tűnt fel Korányi Dávid, aki amerikai támogatással kecsegtetett. Korányinak nem kellett bemutatkoznia, hiszen a Városházán Karácsony Gergely tanácsadója, figyelemreméltó nemzetközi karrierrel a háta mögött. A különböző think tankekben és egy ENSZ-szervezetben betöltött funkciója mellett eddig kevesebb figyelmet kapott, hogy a Financial Times közölt egy Korányiról szóló cikket, amelyben egy olyan, általa kitalált „valóságjátékot” mutattak be, amelyben például politikusok bőrébe bújva kellett konfliktusokat kezelni és krízishelyzeteket megoldani. A Google által is megtámogatott Korányi-féle Newsgamer nevű játék célja az, hogy a játékosok jobban megértsék, milyen komplex és kihívással teli a politikusok munkája. Korányi nehezen összeszámolható tisztsége közül az egyik egy olyan uniós think tank (European Council on Foreign Relation) magyar részlegében van, amelynek Soros György és a fia is tagja Dobrev Klára és az Orbán-kormány korábbi washingtoni nagykövete, Szemerkényi Réka mellett, és épp Bajnai Gordon a vezetője.
Korányi hozta össze
Az alapvetően New Yorkban élő Korányi a lap információi szerin azzal kereste meg Márki-Zayt, hogy adománygyűjtéssel támogatná mozgalmát egy amerikai szervezet. Miután a miniszterelnök-jelölt jelezte nyitottságát, Korányi megígérte, hogy összehozza az éppen alakuló szervezet vezetőivel, így Márki-Zay bemutatkozhat és beszélhet mozgalmáról. Ez az esemény egy online-konferenciabeszélgetés lett végül, itt ismertette Márki-Zay Péter a céljaikat, nyugatias értékrendjüket, a magyarországi korrupciós helyzetet, a médiaviszonyokat, a jogállami állapotokat. Kati Marton magyar származású amerikai újságíró és író, az ABC News, illetve a Human Right Watch korábbi munkatársa, több holokauszt témájú könyv szerzője, valamint Anne Applebaum történész-újságíró, a lengyel EP-képviselő, Radoslav Sikorski felesége, a Wahington Post rendszeres szerzője is ott volt ezen az eseményen Márki-Zay szerint, kérdeztek is. Kati Marton pár napja ugyanakkor a HVG.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nem ismeri Márki-Zayt.
Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Havran Zoltán)
