„Ebbe a jövőbe szüljek bele valakit?”

Nem tartom etikusnak kizárólag a gyermekvállalás veszélyeit és nehézségeit kiemelni, úgy állítva be, hogy mindez a többségi társadalmat érinti – mondta lapunknak Hal Melinda pszichológus, akivel arról beszélgettünk, hogy egyre több, a családalapítást és a gyermekvállalást negatív színben feltüntető cikk jelenik meg a közösségi médiában. Klausz Melinda közösségimédia-szakértő szerint a mai világban az online platformok egyikének sem szabad hinni százszázalékosan, fontos, hogy tudatos internethasználók legyünk, és keressünk rá az adott témára több aspektusból is.

Budapest, 2021. január 1. Az új év elsõ fõvárosi újszülöttje, Hunor Pál édesanyja karjában a Honvédkórház II. telephelyének szülészetén 2021. január 1-jén. Hunor Pál császármetszéssel jött világra éjfél után 1 perccel, 54 centiméterrel és 3350 grammal. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Több helyről tájékozódni

Hal Melinda szerint a feltáró cikkek alapvetően segíthetik az embereket, hogy sorstársakra leljenek, remélhetőleg azonban az is szerepel bennük, hogy kihez tudnak fordulni segítségért. – Itt nemcsak pszichológiai, pszichiátriai segítségről beszélünk, hanem hasonlókat átéltek közösségeiről, a védőnői és gyermekorvosi szolgálatról, a perinatális tanácsadók fontos szerepéről és a szociális hálózatról egyaránt – sorolta. Feltételezhetően nem a többségi társadalom érintett, mégis igen nagy megjelenési gyakoriságról beszélünk. Hazai adatok szerint a posztpartum hangulatzavar különböző súlyosságú megjelenési formáinak aránya 6,5 és 17,9 százalék közötti. A legfontosabb a minden oldalt bemutató tájékoztatás.

Hal Melinda pszichológus. Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Pesti Tamás

Hasonló állásponton van Klausz Melinda közösségimédia-szakértő is. Mint mondta, vétek lenne tagadni, hogy a különböző tartalmak befolyásolják az emberek gondolkodását. Viszont nem feledkezhetünk meg arról, hogy az algoritmust, vagyis azt, hogy milyen híreket mutat nekünk a rendszer, mi befolyásoljuk azzal, hogy mire kattintunk. 

– Ott van ebben a nehézség – ezt egyébként szűrőbuborék-modellnek nevezzük a gyakorlatban –, hogy onnantól, hogy döntöttem arról, hogy egy cikkben elmélyedek, az algoritmus ezeket a tartalmakat fogja elénk hozni egyfajta szűrőbuborékként, és elkezdjük azt hinni, hogy ez a világ az igaz – fejtette ki a szakértő. 

Klausz Melinda emiatt azt vallja, hogy a mai világban a közösségimédia-felületek egyikének se higgyünk százszázalékosan. Ebben nagyon fontos szerepe van annak, hogy az ember mennyire tudatos internethasználó, hogy ­rákeres-e az adott témára más aspektusból is.

Óriási felelősség

Hal Melinda arról is beszélt, hogy azok, akiknél már kialakult valamilyen pszichológiai eltérés, gyakran elutasítóak mindazon írásokkal szemben, amelyek az idilli, pozitív képet hangsúlyozzák, hiszen ezek bűntudatot, szorongást válthatnak ki, a hangulatot még nyomottabbá tehetik. Ugyanakkor a másik véglet sem jó, amelyben kizárólag a negatív képet látjuk, és elmarad a támogatás, a szaksegítségbe irányítás vagy a reményt keltő esetek kibontakoztatása. A tünetek, érzelmek leírása a közösségi felismerésben fontos szerepet játszik. A korai felismerés a család, barátok részéről életet menthet és nagymértékben javíthatja az életminőséget. A szakember hangsúlyozta, a különböző cikkek talán sok esetben nem is az érintettnek szólnak, hanem a körülöttük élő személyeknek.

A tájékoztatásnak mindenképpen lehet gondolkodás- és szemléletformáló hatása – világított rá a pszichológus. 

Valójában a rövid ingerek is erőteljes befolyást gyakorolhatnak, látjuk ezt a reklám-marketingpszichológia tudományos leírásai­ban. Éppen ezért a média munkatársainak óriási felelősségük lenne a transzparens tájékoztatásban 

– rögzítette Hal Melinda. Hogy pontosan hogyan befolyásolják a „negatív oldalt” bemutató cikkek az olvasót, azt nehéz megmondani, ugyanis kevés tudományos információból indulhatunk ki a konkrét említett hipotézist vizsgálva. A szakember fontosnak tartaná, hogy a cikkek végén mindig kitérjenek arra, hogy senki nincs egyedül, van remény és segítség. A legtöbb szülő – bármennyire nehéz is a helyzet – szeretne jó apa és anya lenni, mindent megadni gyermekének és egyensúlyi állapotba kerülni. Azzal, hogy bűntudatot keltünk és növeljük a szorongást, esetleg elmélyítjük a rossz hangulatot, nem tudunk senkit segítségkérésre buzdítani – fogalmazott Hal Melinda.

Ismerőseinkre hallgatunk

– Kommunikációval minden eladható, viszont az, hogy életet akarok-e adni vagy sem, annyira alapkérdés, emberi alapösztön, hogy az ezzel kapcsolatos határozott döntéseinket nem olyan könnyű befolyásolni – mutatott rá Klausz Melinda. 

Klausz Melinda közösségimédia-szakértő. Fotó: Havran Zoltán

A közösségimédia-szakértő maga is sokaktól hallja, hogy az orosz–ukrán háború vagy a klímaválság miatt nem akar szülni, de ha valaki őszintén szeretne gyermeket, ezek a hírek meg sem hatják – mondta. Ennek a kérdésnek tehát van egy mélyebb aspektusa, amelyben már ott van egy alapdöntés. 

A szakértő szerint az interneten megjelenő cikkek sokkal inkább a bizonytalanok táborára vannak hatással és mozgatják őket egyik vagy másik irányba.

Az, hogy az illetőnek milyen ismerősei vannak és ők hogyan gondolkodnak adott kérdésről, általában erősebben hat, mint bármilyen hír. – Hiába látunk valamit a hírcsatornánkon, ha találkozunk és beszélgetünk ismerőseinkkel és megtárgyaljuk a témát, az ismerős közeg véleménye erősebben, 75 százalékos arányban fog hatni ránk, mint a hírcsatornánk, ahol 35 százalék ez az arány – ismertette Klausz Melinda.

Nemzeti stratégia

A hazai családpolitika a világon is élen jár, ezt számos adat bizonyítja – említette Hal Melinda. A hazai nemzeti stratégia fontos alapeleme a család, a gyermekek megszületése és az, hogy a szülők támogatásra leljenek a gyermekvállalást illetően. Az is igaz, hogy a politika az életünk minden területére begyűrűzik. Az egyetlen fegyverünk ez ellen, ha a médiában egyre inkább érvényesül a tudománykommunikáció, ha a tudományos tényeken alapuló írásokat láthatunk és minden kérdést több oldalról járunk körbe – vélekedett a pszichológus, aki nem tartja etikusnak kizárólag a gyermekvállalás veszélyeit és nehézségeit hangsúlyozni, úgy állítva be, hogy mindez a többségi társadalmat érinti. Mindazonáltal fontosnak tartja felhívni a figyelmet a nehézségekre, a kapcsolódó pszichológiai eltérések megjelenési valószínűségére és arra, hogy van segítség, és ezek legtöbbje mindenki számára elérhető.

A leegyszerűsítő, dogmatikus, fekete-fehér gondolkodás egyáltalán nem tesz jót a tájékoztatásnak

– szögezte le.

A pszichológus nagy átalakulást lát a várandósgondozás, szülészet, csecsemőgondozás területén. – Optimista vagyok ebben a kérdésben, elárulhatom, nekem kiemelkedően jó tapasztalatom volt a szakszemélyzettel a szülés alatt – mondta Hal Melinda. A szakember főként azoknak nem javasolja a negatív cikkek olvasását, akik egyébként is félnek a szüléstől. 

– Igyekezzünk tudatosan felkészülni magára a folyamatra. Valóban, a szülés fájdalmas, testileg és lelkileg is megterhelő. Minderre azonban a legjobb tudásunk szerint felkészülhetünk, ha idejében igénybe vesszük a kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek legtöbbje ma már ingyenesen elérhető – emlékeztetett.

Van segítség  Ha valaki úgy érzi, hogy segítségre van szüksége, számos lehetőség áll rendelkezésre, több szolgálat online (chat) formában is elérhető. Adott esetben már az is sokat segít, ha a környezet támogatja a szakemberhez fordulást vagy ha a család együtt keres segítséget. Amennyiben akut segítségre és támogatásra van szükség anonim módon, ingyenes szolgáltatásként hívható a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, a Call For Help – Kortalanul vonal a lakosság részére és Callforhelp.hu/chat, a Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum. A védőnők, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a perinatális szaktanácsadók, a család- és gyermekjóléti szolgálat, a pszichológusok, pszichiáterek mind elérhetőek tb-finanszírozottan vagy ingyenesen a területileg illetékes szolgálatoknál, illetve egészségügyi intézményekben. Továbbá mentálhigiénés szakemberek és a különböző egyházak által üzemeltetett, akár telefonos és online formában elérhető lelki gondozók is felkereshetők.

Borítókép: Az új év első fővárosi újszülöttje, Hunor Pál édesanyja karjában a Honvédkórház II. telephelyének szülészetén 2021. január 1-jén (fotó: MTI/Mónus Márton)