– Mi a népszámlálás legfőbb célja, miért van szükség időről időre megadni az adatainkat?
– A népszámlálás Magyarország legnagyobb, egyben legjelentősebb, tízévente ismétlődő, statisztikai célú adatgyűjtése, amely kiterjed a teljes népességre és az összes lakásra. A népszámláláson való részvételt törvény írja elő, de emellett fontos azt is belátni, hogy az adatszolgáltatás közös társadalmi érdekünk, közös ügyünk, hiszen a cenzus eredményei mindannyiunk mindennapjait, jövőjét befolyásoló társadalmi és gazdasági döntések, országos, regionális és helyi fejlesztések alapjául szolgálnak. A népszámlálás sikerességéhez mindenki közreműködésére szükség van. Csak akkor lehet sikeres az adatgyűjtés, ha mindenki részt vesz benne, azaz kitölti a kérdőívet.
– Szeptember végéig mindenkihez eljut a részleteket tartalmazó értesítés. Miért fontos megőrizni a postán érkező felkérő levelet?
– A KSH minden magyarországi lakcímre postai felkérőlevelet küld. Ebben a népszámlálásról szóló hasznos információk mellett egy 12 jegyű belépési kód is található, amelynek segítségével tudja minden háztartás önállóan, interneten kitölteni a kérdőívet a népszámlálás honlapján keresztül. A kérdőíveket október 1. és 16. között lehet online kitölteni, ez a legkényelmesebb és legegyszerűbb módja a népszámlálásban való részvételnek.
– Az első népszámlálás 1869-ben volt, az idei a 16. lesz. Azóta nagyot változott körülöttünk a világ. Melyek azok a témák, amelyek azóta sem vesztették érvényüket?
– Hazánkban az első, tejes körű népességösszeírást 1784 és 1787 között hajtották végre II. József rendelete alapján, amelyet a kiegyezésig több teljes körű adatfelvétel is követett, azonban rendszeres, magyar irányítással végrehajtott népszámlálásokról valóban csak az 1869-es népszámlálás óta beszélhetünk. A hazai népszámlálások valamivel több mint 150 éve alatt a gyűjtött adatok témakörei csak kismértékben változtak. Fontos, hogy a népszámlálás adatai hosszú távon is összehasonlíthatók legyenek, mivel ez teszi lehetővé a társadalmi változások, trendek megfigyelését. A népszámlálás révén pontos és részletes képet kapunk Magyarország népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről.
– A 2011-es népszámláláshoz képest újdonságok is lesznek, például felkerültek a személyi kérdőívre a digitális jártassággal és az internethasználati szokásokkal kapcsolatos kérdések is. Az ezekre adott válaszokból mit lehet majd leszűrni?
– A világban való eligazodáshoz, a munkaerőpiaci érvényesüléshez az iskolai végzettség mellett ma már elengedhetetlen a digitális eszközök, az internet kínálta lehetőségek használatának képessége. Ezek az új kérdések a válaszadók digitális jártasságáról gyűjtenek információt, arra vonatkoznak, hogy mire használják az emberek az internetet, végeznek-e bizonyos tevékenységeket az online térben, például vásárolnak-e, intéznek-e ügyeket online.
– A lakáskérdőíven az energiahatékonyságot felmérő kérdés is újdonság lesz. Mi a célja ennek a felmérésnek?
– A népszámlálási adatokból képet kaphatunk hazánk népességének lakáskörülményeiről, így például az otthonok energetikai jellemzőiről is. Ez alapján megtudhatjuk többek között azt, hogy a különböző típusú háztartások körében milyen gyakran fordulnak elő légkondicionálók, hőszivattyús fűtőberendezések, napelemek és napkollektorok, milyen a lakások falazata, milyen fűtési lehetőségeik vannak, és ezekhez milyen fűtőanyagokat használnak. Ezek az adatok segítik a döntéshozók munkáját a lakókörnyezetünkben zajló fejlesztések, beruházások tervezésekor, illetve megbízható támpontot nyújtanak az energetikai, a lakásfejlesztési és a lakás-korszerűsítési pályázatok kiírásához, a támogatások tervezéséhez.
– Az adatszolgáltatás közös érdekünk, ezt sugallja az idei népszámlálás címe is: Feleljünk, egymásért!, de emellett állampolgári kötelességünk is. Mi történik, ha valaki elmulasztja?
– A népszámlálásról alkotott törvény szerint a népszámláláson kötelező a részvétel. Aki a kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem teljesíti, kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. A KSH célja azonban nem a bírságolás, hanem az, hogy a lakossággal együttműködve sikeres népszámlálást hajtson végre.
– Hogyan történik a válaszadás?
– Minden háztartásnak egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet kell kitöltenie, ahányan a lakásban életvitelszerűen élnek. A kérdőíveket a legegyszerűbb és a legkényelmesebb online kitölteni, amire október 1. és 16. között lesz lehetőség. Aki ezzel nem él, azt október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel, ebben az időszakban már csak az ő segítségükkel válaszolhatjuk meg a népszámlálási kérdéseket. A számlálóbiztosok a válaszokat tableten rögzítik, hiszen az idei cenzus – a környezettudatosság jegyében – már teljes mértékben elektronikus formában valósul meg. November 21. és 28. között pedig a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg.
– Az online adatgyűjtés egyik legnagyobb előnye a gyorsabb feldolgozás. Mikor fogjuk megtudni a népszámlálás eredményeit?
– Az elektronikus adatgyűjtés meggyorsítja az adatok feldolgozását is. Az első eredmények már 2023 tavaszán elérhetők lesznek, a részletes adatok publikálása pedig 2023 őszén várható, ami az előző népszámláláshoz képest úgy egyéves gyorsítást jelent.
– Újdonságként a digitális jártasságra és az internethasználati szokásokra vonatkozó kérdések is lesznek. Ezekre miért van szükség?
– A nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó kérdésekre a válaszadás önkéntes, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a kitöltés során ezekre is feleljünk. Hiszen például a nemzetiségek esetében ezek az adatok képezik a jogalapját a nemzetiségi önkormányzatok megalakításának, és nyelvhasználati jogok is kapcsolódnak hozzájuk. A fogyatékossággal élőknél pedig a helyzetük javítását, az esélyegyenlőségük biztosítását célzó programok szempontjából, valamint az őket támogató civil szervezetek munkájához is nélkülözhetetlenek.
– Elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik például, azt gondolva, hogy a hatóságok felhasználják azokat, félnek megadni az adataikat. Őket mivel nyugtatná meg?
– A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a hazai és az európai uniós adatvédelmi és statisztikai jogszabályok rendelkezéseinek betartásával védi. Az adatokat más szervezet számára nem lehet átadni, csak statisztikai célból, összesített formában lehet felhasználni és nyilvánosságra hozni, vagyis azokat nem lehet összekapcsolni egyedi személyekkel vagy címekkel.
