Szűk másfél éve még azt írták a Gulyás Márton-féle Partizánról, hogy komoly veszélyben vannak, mivel a nézői támogatásokból élő, oknyomozó anyagokat és mélyinterjúkat készítő portál nem talált új bérleményt, ahova átköltöztethetnék stúdiójukat.
Pedig a Népszava szerzője szerint médiatörténelem, amit csinálnak, mert felvették a versenyt a milliárdos költségvetéssel dolgozó politikai propaganda-nagyüzem kaptafagyáraival, és bebizonyították, szinte csak a közösségi forrásokra támaszkodva is előállítható magas színvonalú, sokak számára elérhető médiatermék.
A YouTube-csatorna alapítója, műsorvezetője, korábbi baloldali aktivista politikai és anyagi indokokat említett a szálláskeresés közben.
Később viszont kiderült, Gulyásék több ajánlatot is kaptak, de ők a momentumos Soproni Tamás vezette terézvárosi önkormányzat kínálta lehetőséget fogadták el: azaz egy közel hatszáz négyzetméteres ingatlanegyüttest, amiért öt éven keresztül havonta 689 774 forint + áfa bérleti díjat fizetnek. (Ma egy hasonló adottságú ingatlanegyüttes havi bérleti díja több milliós tétel lenne.)
Ötmillióról 272 millióra (!) nőtt 2021-ben a Partizán bevétele
Komoly veszélynek nyoma sem volt tehát, épp ellenkezőleg, 2021 jelentős elrugaszkodást jelent Gulyáséknak. És nem pusztán a jelen piaci viszonyokhoz képest igen kedvező áron bérelt ingatlanegyüttes miatt. Míg a most már több mint háromszázezer feliratkozójú csatorna mögött álló Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány a 2020-as esztendőre vonatkozó pénzügyi beszámolójában 5,4 milliós bevételt tüntetett fel hárommilliós anyagi jellegű ráfordítás mellett, addig a bevétel 2021-re már 272 000 706-re is felkúszott, majdnem nyolcvanmilliós adózott eredmény mellett.
De a balliberális média állítása ellenére a tavalyi brutális növekedés mögött már nem a nézői támogatások, a közösségi források állnak, hanem külföldi donációk, amelyek kilobbizásában jelentős a szerepe Gulyás Mártonnak. Így a German Mashall Fundtól kapott 15 ezer dollár és a The Foundation for Democracy and Pluralism pályázatán elnyert kétszázezer euró elnyerésében.
Utóbbi kapcsán kiderült, a civil kezdeményezések támogatását célzó alapítvány egyik vezetője az a Daniel Sachs, aki a Soros György-féle Open Society Foundations nemzetközi tanácsadói testületében is helyet foglal. A washingtoni központú Marshall Fund donorlistáján pedig közvetlenül is ott szerepel a Soros-féle alapítvány. De nem mellékes az a 98 ezer dolláros adomány sem, amely az úgyszintén amerikai hátterű National Endowment for Democracy-től folyt be, és amiből a választási roadshow-jukat és a Partizán-kamiont tudták finanszírozni Gulyásék.
Pénzmágnes: ahol Gulyás felbukkan, ott hirtelen felsorakoznak a nemzetközi donorok (Forrás: Mandiner)
Idáig több mint nyolcvan fő működött már közre a műsorkészítésben
A Közös Ország Alapítvánnyal ellentétben – ahol korábban ugyancsak megmutatkozott Gulyás Márton sikeres lobbitevékenysége azáltal, hogy a szervezet adományozói között feltűntek Soros György által dotált alapítványok is – a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítványnak nincs közhasznúsági jelentési kötelezettsége, könyvvizsgálatra sem kötelezett. Így a csatorna mögött álló szervezet 2021-re vonatkozó beszámolójában a nemzetközi támogatók tételes felsorolása mellett az sem szerepel, hányan dolgoznak Gulyáséknak.
Márpedig az indulási évhez, tehát 2020-hoz képest e téren is jelentős elmozdulás látható.
A Mandiner számítása szerint nyolcvan fő fölé tehető azon személyek száma, akik valamilyen módon – gyártásvezetőként, szerkesztőként, látványtervezőként, vágóként, grafikusként, hangmérnökként, operatőrként vagy mondjuk közönségszervezőként – részt vettek a Partizán-műsorok elkészítésében. Idáig.
A lap által többször hivatkozott Telex-interjúban Gulyás egyébként mások mellett arról is beszélt, hogy sokan katáztak a csatornánál, azonban a vonatkozó törvény módosítása miatt tízmilliós tételnövekedés vár majd a Partizánra. Bár ahogy a volt baloldali politikai aktivista, jelenlegi műsorvezető fogalmazott, a kata adózási forma nehezen volt összeegyeztethető az általa vallott baloldali értékrenddel, mostantól kénytelen kollégáit munkavállalóként foglalkoztatni, ami járulékfizetési kötelezettséggel jár.
Mi többet invesztálunk abba, hogy a munkavállalói lehetőségeket fejlesszük, hogy a bejelentett státusok számát növeljük, de nyilvánvalóan egy olyan szervezetnek, mint a Partizán, amely nonprofit módon működik, vagyis senki nem vesz ki többletet, azt mindig visszaforgatjuk, így ez egy nagyon nehéz dolog, de a baloldali szempontok is ezt kívánják, és a jó erkölcs is
– fogalmazott a műsorban.
Hogy hányan katáztak a Partizánnál, ez már nem derült ki a beszélgetésből, de tekintve, hogy Gulyás szerint a törvénymódosítás tízmilliós költségnövekedést okozott náluk, arra lehet következtetni, hogy jelentős illetményeket, munkabéreket, megbízási díjakat kell kifizetniük a stábnak. részére.
Lehullt a lepel a Partizán és a Bajnai-féle DatAdat kooperációjáról
A Partizán részben külföldről finanszírozott hatalmas növekedése egyébként épp az országgyűlési választási kampányra, valamint az azt megelőző előválasztási kampányra esett. A finanszírozás átláthatóságán van mit javítani, ezt maga Gulyás Márton is bevallotta, de több platformon is hangsúlyozza, hogy hosszú távra tervez.
Nem mellékes az sem, hogy az adományok mellett egy sokrétű együttműködési megállapodás is befutott a Partizánhoz, méghozzá a Bajnai Gordonhoz köthető adatszolgáltató, elemző és profilozó cégtől, a DatAdattól, amely az idei választási kampányban is felbukkant. Bajnai kiállt a szivárványkoalíció kormányfő-aspiránsai, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter mellett. Utóbbi jelölti kampányát pedig a DatAdat közvetlenül is segítette, a voksolást elbukó hódmezővásárhelyi polgármester szerint ugyanis a hazai adománygyűjtést náluk, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnál ez a vállalat végezte – olvasható a Mandiner cikkében.
Borítókép forrása: Partizán
