A közgyűjteményeknek az oktatásban is szerepet kell vállalniuk – hangsúlyozta a 39. Magyar Természettudományos Muzeológusok Találkozójának keddi, sajtónyilvános szakmai napján Budapesten a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence az eseményen emlékeztetett arra, hogy a Lázár Ervin programnak köszönhetően a diákok olyan, iskolán kívüli kulturális és tudományos programokon vehetnek részt, olyan élményekben részesülhetnek, amelyek akár a pályaválasztásukat is meghatározzák majd.
Emlékeztetett: 2024-től a középszintű érettségi természettudományos vizsgatárgyainak mindegyikénél a szóbeli vizsgára projektmunka elkészítése és bemutatása is választható lesz. A vizsgázók így egy komplex természettudományi munkát állíthatnak elő, ami a munkaerőpiaci kihívásokra is jobban felkészíti őket – tette hozzá.
A BM államtitkára kiemelte, hogy az országos kompetenciamérésekbe 2021 óta a természettudományos terület is bekerült. Elmondása szerint azonban jó visszajelzést adnak a nagy világversenyek is, hiszen a magyar diákok minden természettudományos területen az élmezőnyben vannak. Egy 58 országra kiterjedő felmérésből kiderül, hogy a nyolcadikos magyar diákok bőven az átlag fölött teljesítenek matematikából és természettudományokból is – mutatott rá.
Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy nagyon jól meg lehet találni az oktatási és múzeumi intézmények közötti együttműködés formáit.
A múzeumokban játszva tudnak tanulni a gyerekek
– fogalmazott, hozzátéve, mindez azért is fontos, mert multinacionális cégek dollármilliárdokat fordítanak arra, hogy a gyerekeket virtuális világokba csábítsák, de mára olyan múzeumok várják a magyar fiatalokat, amelyek versenyképesek a mobiltelefonok nyújtotta szórakozási lehetőségekkel is.
Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkára elmondta, az ENSZ Agenda 2030 programjában is kulcsfontosságú helyet tölt be a 4. Fenntartható Fejlődési Cél (SDG 4), amelynek egyik alcélja a fenntartható környezeti nevelés. Szerinte Magyarország is felismerte: az oktatás minden szintjét be kell vonni ahhoz, hogy ez a cél sikeres lehessen, ezért több kezdeményezés is indult ennek érdekében. Ilyen például a 2006-ban kezdődött Zöldóvoda program, amelyhez mára csaknem 1100 óvoda csatlakozott, míg a BISEL (Bioindikáció az iskolai oktatásban) program némileg idősebbekhez, a 7–9. és a 10–12. évfolyamos diákokhoz szól. A múzeumok egyaránt fontos szerepet töltenek be a tapasztalati és élményalapú tudásközvetítésben, valamint a látogatók cselekvésre ösztönzésében – emelte ki a TIM államtitkára, aki elmondta: a közgyűjtemények a fiatalok megszólításának egészen széles tárházát alkalmazzák már, de cél a piaci szereplők bevonása is a fenntarthatóságra nevelésbe.
Talán soha nem volt ilyen fontos a környezetvédelem és a körforgásos gazdálkodás szerepe, mint a mostani, háborús helyzetben
– hangsúlyozta Raisz Anikó.
A 39. Magyar Természettudományos Muzeológusok Találkozóját keddtől péntekig tartják Budapesten és Zircen a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) és az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma közös szervezésében. Az idei konferencia központi témája: hogyan segíthetnek a természettudományi múzeumok, természetrajzi gyűjtemények Földünk aktuális környezeti problémáinak megértésében, a környezettudatosság elmélyítésében, egy élhető bolygó létrejöttében, a földi ökoszisztémák és a biodiverzitás megőrzésében.
Borítókép: Rétvári Bence (Fotó: Kurucz Árpád)
