Súlyos méreteket ölt a kütyüfüggőség a gyermekek körében

Kiderült az is, hogy a mai középiskolás gyermekek húsz százaléka internetfüggőnek tekinthető, ami különböző szokások mentén napi minimum hat óra internetezést jelent.

2022. 09. 26. 14:32
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Árucikké vált a figyelmünk, aminek a mértéke az odapillantás és a kattintás, illetve annak egy összetettebb formája az interakció 

– hívta fel a figyelmet a XII. Nemzetközi Média- és Internetkonferencián Aczél Petra, ahol szociológusok, pszichológusok és kommunikációs szakemberek részvételével az internet gyermekekre és fiatalokra gyakorolt hatását elemezték. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára ugyanakkor rámutatott: ahol információbőség van, ott megjelenik a figyelemszegénység is. Ennek az egyik eredménye pedig a multitasking (több információs tevékenység egy időben való végzése), ami a felnőttektől a gyermekekig mindenkit érint. A szakember szerint bár nem beszélünk róla, de a multitasking immár húsz éve napirenden lévő problémakör, amely a kommunikációs környezetszennyezés és a mentális fenntarthatatlanság egyik fő eszköze, hiszen káros a memória működésére, a teljesítményre, a pontosságra, a kreativitásra és az érzelmi világunkra is. 

A nemzetközi tapasztalatok szerint a multitaskereknek egy egyszerű feladat elvégzése másfélszer több időbe telhet, tevékenységük során sokkal több hibát vétenek, és rosszabbul szelektálják a számukra hasznos információkat is. Kísérletek igazolják azt is, hogy ha valaki egy időben telefonál és képernyőt olvas, legalább húsz százalékkal csökken az emlékezésképessége. Ha pedig valakinek tanulás vagy munka közben megcsörren a telefonja, vagy üzenete érkezik, de nem nézi meg, frusztrált lesz, sőt már az is eltereli a figyelmét ha a készülék a közelében vagy a kezében van 

– mutatott rá. 

Internetfüggő generáció 

Aczél Petra előadása után Bojti Andrea a gyermekek körében tapasztalt kütyüfüggőség jelenségét járta körül. A klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus a kütyüfüggőség négy nagy területét, az információfüggőséget, a játékfüggőséget, a pornófüggőséget (a 11 éves korosztály 21 százaléka, a 15–17 évesek 98 százaléka látott már pornófilmet) és a közösségi felületektől való függőséget emelte ki. Tájékoztatása szerint egy friss pécsi kutatás kimutatta, hogy

a mai középiskolás gyermekek húsz százaléka internetfüggőnek tekinthető, ami különböző szokások mentén napi minimum hat óra internetezést jelent. Kiderült az is, minél fiatalabb korban érik a gyermekeket ilyen ingerek és kezdik el használni a kütyüket, annál valószínűbb, hogy függővé válnak. 

Arra, hogy hogyan lehet mérsékelni az okoseszközök túlzott használatát, a szakember rámutatott: a legfontosabb dolog a függőség beismerése. Célszerű ugyanakkor feltárni, mi okozza azt, ha egy gyermek az ideje nagy részét az interneten tölti. Figyelmet kell fordítani továbbá arra is, hogy a szülők vezessék be őket az internetezésbe, illetve érdeklődni, megismerni a virtuális világukat. Emellett a szülőknek is meg kell vizsgálni a saját szokásaikat, ugyanis nem mindegy, hogy milyen példát mutatnak a gyermekeknek. Nem utolsósorban pedig az is hasznos lehet, ha a gyermeket bevonják a közösségi tevékenységbe, házimunkát adnak nekik és közös családi programokat szerveznek – tanácsolta a pszichológus.

Kiberbiztonsági kihívások

A konferencia során szó volt az álhírekről is, amelyek napjainkban – főleg a koronavírus megjelenése és a háború kirobbanása óta – minden korábbinál gyorsabban terjednek az interneten. Itt érdemes megemlíteni a dezinformációt is, ami immár az egyik legkomolyabb kiberbiztonsági kihívásnak tekinthető. A dezinformálást egyebek mellett a deepfake, azaz egy olyan feltörekvő technológia teszi lehetővé, amely által könnyen létre lehet hozni egy olyan valósnak tűnő szituációt, ami egyáltalán nem igaz. A deepfake ugyanis egy olyan mesterséges intelligencia által támogatott képalkotási technika, amelyek különböző imidzsek egymásra másolását teszi lehetővé. Ez a technikát a legtöbb esetben a hírességek lejáratása mellett a politika területén alkalmazzák. Ilyen kreált felvétel volt az is, amikor Nency Pelosi amerikai házelnök látszólag részegen nyilatkozott a médiában.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.