Az állatvédelem ügye csak akkor lép előre, ha minden szereplő teszi a dolgát
– fogalmazott Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvos-tudományi Egyetem szakmai konferenciáján, mely ezúttal a bűnmegelőzés szolgálatába állított állatok védelme köré épült.
A kormánybiztos kiemelte: az egyetem rektora, Sótonyi Péter személyében szenvedélyes állatvédőt ismert meg, aki biztosíték arra, hogy az intézmény az állatvédelem zászlóshajójaként működjön.
A politikus beszámolt arról az egyedülálló kezdeményezésről is, mely által a kormánybiztosság 500 millió forintos keretet biztosíthatott 187 civil szervezet támogatására. Úgy fogalmazott, eddig ez működésük óta a legnagyobb mérföldkő az állatvédelemben.
Ovádi Péter arról is beszélt: az országjárás során azt tapasztalja, hogy a rendőrség mind a civil szervezetekkel, mind az egyetem szakembereivel nyitott az együttműködésre.
Mi, magyarok kutyás társadalom vagyunk, csaknem hárommillió kutya él Magyarországon, vagyis minden második háztartásban van kutya
– vázolta Sótonyi Péter, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektora, majd hozzáfűzte, a kutyatartóknak nagy a felelősségük,
a felelős állatvédelem pedig érzelmileg elkötelezett.
A rektor kiemelte az egyetemen működő állatvédelmi központ jelentőségét, úgy fogalmazott: az intézmény ezzel az állatvédelem élére állt, továbbá kitért arra is, hogy az egyetemre hat és félszeres a túljelentkezés, amely a graduális és posztgraduális képzés ez irányú kibővítésének sikerét mutatja.
Most már állatvédelmi szakállatorovosok és szakjogászok is kikerülnek az egyetem padsoraiból
– közölte. Sótonyi Péter arról is beszámolt: idén nyáron szerződést írtak alá a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, amellyel megpecsételték az együttműködésüket, hiszen – mint mondta – a kutyakiképzésre is nagy gondot kell fordítani, az állatkínzások felderítésében közösen kell fellépniük a rendőrséggel.
A magyarok és a kutyák
Az előadások rámutattak: ma Magyarországon megközelítőleg 2,8 millió gazdával rendelkező kutya van, a legfőbb kutyatartó csoport a 60 év feletti nők. Azt is közölték a konferencián: rendkívül sok hazánkban az úgynevezett láthatatlan, csip nélküli, semmilyen statisztikában nem szereplő kóbor állat. Egy nemzetközi felmérés alapján Magyarország ma az Európai Unióban a 7. helyen áll a legállatszeretőbb nemzetek listáján. Ismertették: a magyarok leginkább szukakölyköt választanak, és az ivartalanítási hajlandóság a kutyákat örökbefogadóknál a legnagyobb. Sajnos – mint rávilágítottak – a legtöbb esetben nem a kutya választja a gazdáját, ajándékba kapják, befogadják, ez pedig a tudatosság hiányát jelzi. Kiderült az is: a kutyatartási költségek egyáltalán nem okoznak gondot a magyaroknak. Az előadók hangsúlyozták: az állatok mentális és fizikai jóllétét biztosítani kell a gazdáknak, ez erkölcsi kötelesség, ebben még vannak félreértések, melyek a legtöbbször abból fakadnak, hogy a gazdák azt gondolják, az a jó a kutyáiknak, ami nekik is. Leszögezték: bíznunk kell a praktizáló állatorvosokban, hiszen négy-ötezer állat történetét is ismerhetik. A rendvédelmi szervek kutyáinak teljesen más igényeik vannak, más körülmények között tartják őket. Feladataik között szerepel többek között a járőrök és a fogvatartottak védelme, kábítószer-keresés, illegálisan használt okostelefonok és új pszichoaktív anyagok megkeresése a börtönökben, továbbá bűncselekmények felderítése.
Nem lehet megrekedni az állatvédelem területén, folyamatos fejlődésre és új szakmai anyagokra van szükség. Az idei évben beindítottuk a motorokat
– szögezte le Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya, aki megerősítette: az egyetemmel idén június elsejével megállapodást kötöttek.
A rendőrfőkapitány hangsúlyozta, a rendőrségen alkalmazott nyomkereső, járőr, holttest- és kábítószer-kereső kutyák nap mint nap óriási segítséget jelentenek a munkájukban.
A bűnügyi helyszíneken gyakran tapasztalt, állatkínzással kapcsolatos vállrándító magatartást fel kell számolni, az évtizedek óta rögzült gondolkodáson változtatni kell
– húzta alá Terdik Tamás.
Az Állatorvos-tudományi Egyetem Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának szakmai kiválóságai, valamint a büntetés-végrehajtás munkatársai nívós előadások keretében számoltak be a hazai kutyatartás jellemzőiről, a büntetés-végrehajtás szolgálatába állított kutyák kiképzéséről és állatvédelmi szempontjairól.
