Szocializációs problémák és környezeti hatások is állhatnak a fiatalok agresszív viselkedése mögött

Hal Melinda klinikai szakpszichológus szerint a kulturális közeg közvetítő szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az erőszak biológiai szinten összefüggést mutat az agresszióval, hormonális kérdésekkel, idegrendszeri folyamatokkal – mutatott rá lapunknak Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium (MCC)  Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója. A szakembert annak apropóján kerestük, hogy kiderült, hétfőn délelőtt késsel támadt osztálytársára egy középiskolás Budapesten. A rendőrség az intézményt nem nevezte meg, azonban információink szerint a bűncselekmény a Ponty utcában található BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikumban történt hétfőn 9 óra 20 körül.

Hal Melinda szerint az agresszió alapvetően az emberi természettel járó jelenség, evolúciós és fajfenntartási szempontból jelentős. Éppen ezért az agresszióról és annak megjelenési formáiról, többek között az erőszakról és a bántalmazásról érdemes beszélnünk.

Mint mondta, az erőszak reprezentációjában – hogy mit tartunk bántalmazásnak, milyen formák elfogadottak, hogyan magyarázzuk saját és mások tetteit – azonban már sok tanult mintázatot látunk. 

A szakpszichológus kifejtette, közvetítő az elsődleges és a másodlagos szocializációs közeg. Elsődleges a család, a szülői minta mint mikroközösség és másodlagosak, de jelentősek az intézményes rendszerek. 

Nem mindegy tehát, hogy az óvodában mit tanítanak nekünk az empátiáról, az érzelmekről, a fájdalomról és persze a dühünk kimutatási lehetőségeiről, a feszültséglevezetési technikákról

– fogalmazott. A kulturális közeg – akár kortárs csoport vagy kisebb közösség – közvetítő szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni – hangsúlyozta Hal Melinda. Szavai szerint a szociális kívánatosság kifejezetten érinti a serdülő korúakat, ahogyan ez a kor a hormonális változások, a csoporthoz tartozás, akár a dominancia–hierarchia harcok megértésének legkirívóbb időszaka. 

Összességében tehát azt mondhatjuk, egy ilyen tett hátterében biológiai változók, tanult mechanizmusok, szocializációs problémák és sok esetben a környezet megerősítő szerepe számottevő – foglalta össze a szakember.

Hal Melinda arról is beszélt, hogy klinikai pszichológia vagy pszichiátriai zavar egyaránt lehetséges a bántalmazó viselkedés mögött, akár hangulat- vagy szorongásos zavar, impulzus- és önkontrollprobléma vagy akár személyiségzavar. Az ilyen cselekedetek háttere tehát igen széles spektrumon képzelhető el. Kezelés során – amennyiben a kliens arra alkalmas – az érzelmekkel való mélyebb munkát vagy kognitívviselkedés-terápiás elemeket alkalmazunk – tájékoztatott a pszichológus. Hozzátette, bizonyos esetekben a gyógyszeres terápia is indokolt lehet. 

Fiatalkorúak esetén számos kortárs és önsegítő csoport elérhető, ahogyan egyéni terápiás lehetőség is adott

– emlékeztetett. Az áldozatok számára a fizikai sérülések ellátása mellett a traumákkal való munka a legtöbb esetben elengedhetetlen, a feldolgozást minél hamarabb érdemes megkezdeni. A feldolgozatlan lelki sérülések hosszú távon pszichoszomatikus megbetegedéseket (például fizikai fájdalom), hangulat-, szorongásos zavarokat, vagy akár személyiségtorzulásokat eredményezhetnek. Hal Melinda felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége anonim módon fogadja a segítségkérők hívásait és a további ellátási utak kialakításában is segítenek. Mindez a szemtanúkat egyaránt érintheti – tett hozzá. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének általános telefonszáma: 116-123.

Az alábbi Call For Help telefonszámok szintén hívhatók: Lelki elsősegély egészségügyi dolgozóknak: [phone] Lelki elsősegély szociális területen dolgozóknak: [phone] Érzelmi támogatás kortalanul, mindenkinek: [phone]

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash.com/Dan Burton)