Hal Melinda szerint az agresszió alapvetően az emberi természettel járó jelenség, evolúciós és fajfenntartási szempontból jelentős. Éppen ezért az agresszióról és annak megjelenési formáiról, többek között az erőszakról és a bántalmazásról érdemes beszélnünk.
Mint mondta, az erőszak reprezentációjában – hogy mit tartunk bántalmazásnak, milyen formák elfogadottak, hogyan magyarázzuk saját és mások tetteit – azonban már sok tanult mintázatot látunk.
A szakpszichológus kifejtette, közvetítő az elsődleges és a másodlagos szocializációs közeg. Elsődleges a család, a szülői minta mint mikroközösség és másodlagosak, de jelentősek az intézményes rendszerek.
Nem mindegy tehát, hogy az óvodában mit tanítanak nekünk az empátiáról, az érzelmekről, a fájdalomról és persze a dühünk kimutatási lehetőségeiről, a feszültséglevezetési technikákról
– fogalmazott. A kulturális közeg – akár kortárs csoport vagy kisebb közösség – közvetítő szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni – hangsúlyozta Hal Melinda. Szavai szerint a szociális kívánatosság kifejezetten érinti a serdülő korúakat, ahogyan ez a kor a hormonális változások, a csoporthoz tartozás, akár a dominancia–hierarchia harcok megértésének legkirívóbb időszaka.
Összességében tehát azt mondhatjuk, egy ilyen tett hátterében biológiai változók, tanult mechanizmusok, szocializációs problémák és sok esetben a környezet megerősítő szerepe számottevő – foglalta össze a szakember.
Hal Melinda arról is beszélt, hogy klinikai pszichológia vagy pszichiátriai zavar egyaránt lehetséges a bántalmazó viselkedés mögött, akár hangulat- vagy szorongásos zavar, impulzus- és önkontrollprobléma vagy akár személyiségzavar. Az ilyen cselekedetek háttere tehát igen széles spektrumon képzelhető el. Kezelés során – amennyiben a kliens arra alkalmas – az érzelmekkel való mélyebb munkát vagy kognitívviselkedés-terápiás elemeket alkalmazunk – tájékoztatott a pszichológus. Hozzátette, bizonyos esetekben a gyógyszeres terápia is indokolt lehet.
Fiatalkorúak esetén számos kortárs és önsegítő csoport elérhető, ahogyan egyéni terápiás lehetőség is adott
– emlékeztetett. Az áldozatok számára a fizikai sérülések ellátása mellett a traumákkal való munka a legtöbb esetben elengedhetetlen, a feldolgozást minél hamarabb érdemes megkezdeni. A feldolgozatlan lelki sérülések hosszú távon pszichoszomatikus megbetegedéseket (például fizikai fájdalom), hangulat-, szorongásos zavarokat, vagy akár személyiségtorzulásokat eredményezhetnek. Hal Melinda felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége anonim módon fogadja a segítségkérők hívásait és a további ellátási utak kialakításában is segítenek. Mindez a szemtanúkat egyaránt érintheti – tett hozzá. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének általános telefonszáma: 116-123.
Az alábbi Call For Help telefonszámok szintén hívhatók: Lelki elsősegély egészségügyi dolgozóknak: +36 1 770 7333 |
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash.com/Dan Burton)
