A Kúria elnöke: Az OBT közfelháborodásra okot adó viselkedést próbál elkendőzni

Varga Zs. András úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében nem kíván osztozni.

Mint ismert, jókora botrány kerekedett abból a Twitter-bejegyzésből, amely szerint az USA budapesti nagykövete megbeszélést folytatott az Országos Bírói Tanács két bírájával. 

A David Pressman által közzétett találkozó nagy port kavart, hiszen ez szokatlan eljárás a diplomáciában, nem véletlen, hogy bírósági körökben is megütközést keltett mindez. 

Az egyre erősödő tiltakozások hatására válaszul az OBT egy közleményt adott ki, amelyben magyarázatot próbált adni a bírák tettére. Ezt pedig már a Kúria sem hagyta szó nélkül: a testület elnöke, Varga Zs. András reakcióját – melyet Bohli Eszternek, az OBT elnökének címzett – az alábbiakban közöljük.

„Tisztelt Elnök Asszony! 

A megalapozatlan kinyilatkoztatásokat tartalmazó – a metaadatok szerint Vasvári bíró úr által szerkesztett – közlemény kiadását az alábbi okokból nem támogatom: 

1. Az egyes nagykövetségek természetesen kapcsolatot tartanak a fogadó állam intézményeivel. A hivatalos kapcsolatok helyszíne általában a fogadó állam intézményének székhelye. Tudomásom szerint az igazságszolgáltatás képviselői is hivatalukban fogadták és fogadják a nagyköveteket, ha azok erre igényt tartanak. Az ünnepi fogadások nyilván nem tartoznak a hivatalos kapcsolat körébe.
2. Nincs tudomásom arról, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT-ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna. Ezért nincs tudomásom arról, hogy melyik fél kezdeményezte a találkozót, és hogy arra miért a nagykövetség épületében került sor. Arról sincs tudomásom, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének. Mi több, a megbeszélés tartalmáról sincs semmiféle tudomásom. Egyébként is az OBT képviselője a soros elnöke, neki kellett volna felhatalmazást kérnie a találkozóra.
3. A követek és nagykövetek politikai szereplők. Hivatalos elnevezésük: »rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter«, illetve »rendkívüli és meghatalmazott nagykövet«. A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el.
4. A »politikai kinevezett« fogalom a magyar jogban nem ismert. Tény, hogy az OBT egyes tagjai más igazságügyi szereplők hitelességének megkérdőjelezése érdekében használják, de ettől még ennek értelmezhető jogi tartalma Magyarországon nincs. 
5. A Kúria elnökét egyébként sem kinevezik, hanem az Országgyűlés választja. Ennek megfelelően – az OBH elnökével és a legfőbb ügyésszel, valamint az Alkotmánybíróság elnökével és tagjaival együtt – a legmagasabb közjogi legitimációval rendelkező igazságszolgáltatási szereplők közé tartozik. 
6. Az OBT holnaputáni, november 2-ai ülése alkalmat adna az események megvizsgálására és megvitatására. 
7. Visszatetszőnek tartom azt a kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni. 

Tájékoztatom Elnök Asszonyt, hogy a közlemény kiadása esetén a saját álláspontomat is nyilvánosságra fogom hozni, mivel az igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében továbbra sem kívánok osztozni.”

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Zs. András, a Kúria elnöke (Fotó: MTI/Soós Lajos)