Nemzetközi érzékenyítés felsőfokon

.Az elmúlt években folyamatos a direkt külföldi beavatkozás a magyar igazságszolgáltatásba.

Ugyan a Menekültügyi Joggyakorlat-elemző csoport a 2014-es összefoglaló véleményében már kerüli a nyílt kormánykritikát, azonban a rendszerkritikus Magyar Helsinki Bizottság etalonként így is több mint harminc alkalommal szerepel a munkaanyagban.

A szakmainak nevezett állásfoglalás többek között nyíltan kritizálja a kormányzatot akkor, amikor rögzíti, hogy a menekültügyi őrizet intézményét – ebben a formában – Magyarország elsőként vezette be az Európai Unióban. Az elmúlt években a hazánkba érkező menedékkérők jelentős hányada került idegenrendészeti őrizetbe akár a menedékjogi eljárás teljes időtartamára. Jogvédők és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kritizálta ezt a gyakorlatot, és az idegenrendészeti őrizet bírói felülvizsgálatáról szóló részében a Kúria idegenrendészeti joggyakorlat-elemző csoportja is alaposnak találta e kritikát – emlékeztet rá a Tűzfalcsoport cikke.

A dolgozat elismeri a köznyelvben Soros-hálózatnak nevezett közösség létezését, utalva arra, hogy a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédhálózatában tevékenykedő több ügyvéd jelezte a menekültügyi őrizet bevezetése óta, hogy a menekültügyi hatóság nem rendesen végzi a feladatát.

A hatékony ügyvédi munkát korábban a Menekültügyi és Idegenrendészeti Joggyakorlat-elemző csoport összevont részjelentése is méltatta. Ebben a Kúria munkacsoportja azért marasztalta el a Szegedi Törvényszéket, amiért az figyelmen kívül hagyta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság állásfoglalását abban, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül-e vagy sem, és utalnak arra, hogy a szakmai hibára a Magyar Helsinki Bizottság mutatott rá. Az érintett NGO munkássága visszatérő hivatkozási pont volt akkoriban a Kúrián, a büntetőjogi csoport összefoglaló jelentése szerint a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlata zsinórmértékül szolgálhat a legfőbb bírósági fórum büntetőbírái számára.

Az érzékenyítő tréningek

Az érzékenyítő tréningek elmaradhatatlan kellékei a külföldről finanszírozott NGO-k, így a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság a Melegekért és a Patent Jogvédő Egyesület voltak, hogy a bíró hölgyek és urak megfelelő eligazításban részesüljenek. 

A Tűzfalcsoport bírósági forrásai szerint az órákon elsősorban esetjogot, a magyar és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát elemezték.  Szóba kerültek a konzekvensen menekültként aposztrofált migránsok, a homoszexuálisok és egyéb, a társadalom peremén élő csoportok magyarországi súlyos helyzete, illetve az előadásokon a társadalmi konszenzus felrúgására, társadalomformáló szerep gyakorlására buzdítottak a Magyar Helsinki Bizottság és más, a programban résztvevő NGO-k szervezetek munkatársai. Nyílt kormánykritika forrásaink szerint nem hangzott el, ugyanakkor egy informátorunk vegytiszta balliberális igehirdetésnek titulálta a kurzusokat. Az érzékenyítő kurzusokról egyébként megszólaltatták az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetőjét is, akinek elmondása szerint saját berkeiken belül, a személyes tapasztalata alapján szegregációs ügyekben a bírák nagyon felelősségteljesen kezelték az élet által felvetett problémákat. Úgy gondolja, hogy a bírói hivatáshoz hozzátartozik az a pártatlanság és függetlenség, amely ezen kérdéseknek az alapja.

Bíróságfigyelő rendszer

A Patent jogvédő egyesület (amely a Patriarchátust Ellenzők Társaságából kapta a nevét) bíróságfigyelő programot indított útnak 2013-ban a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásából. Aki nem ismerné az egyesületet, annak tudnia kell, hogy egyik fő profiljuk képzések tartása szexuális, reprodukciós jogok és egészség témájában, beleértve az LMBTQ-fiatalokat.

A bíróságfigyelő projekt lényege, hogy az amerikai mozgalom mintájára laikus állampolgárok megfigyelik, mi zajlik a bíróságok egyébként nyilvános tárgyalásain. 

A programba a Patent egyesület képviselői elsősorban fiatal joghallgatókat vettek fel, akiknek ingyenes  képzést biztosítottak. 2015 és 2016 tavasza között immár 14 hónapon át járták önkéntesek a magyarországi bíróságokat olyan ügyeket keresve, amelyekben családon belüli erőszakról van szó. Arra voltak kíváncsiak, hogyan kezelik ezt a kérdéskört a bírák.

Képviseld a „nyugdíjazott” bírákat, és építs jó kapcsolatokat

Mint ismeretes, 2012-ben az ún. felső korhatár elérése miatt az akkor közel háromezer főt számláló bírói karból 236 ítész jogviszonya szűnt meg. A felmentett bírák közül 186-an a felmentéssel egyidejűleg már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak, és több mint 160 bíró fordult munkaügyi bírósághoz, hogy állapítsák meg a jogviszonyuk megszüntetésének jogsértő jellegét.

Ezenfelül közel 150 bíró döntött úgy, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai  Bíróságon keresi igazát. Ebből a körből több mint száz bírót a Magyar Helsinki Bizottság, illetve ügyvédjük, dr. Karsai Dániel képviselt, aki egyébként nem is rejti véka alá elkötelezettségét: ügyvédi irodája partnerei között ott találjuk a Soros György által pénzelt Transparency International Hungary, a Társaság a Szabadságjogokért nevét, és persze ott található a Magyar Helsinki Bizottság is.

Szervezd be a versenyjogi területen ítélkező bírákat is

A Tűzfalcsoport a cikkében felidézi azt is, hogy 2012. április 26. napján a Transparency International Magyarország egy esemény házigazdája volt, amely az Átláthatóság és nyilvánosság az önkormányzati közbeszerzésekben című konferencia és workshop címet viselte. A szimpózium egyfajta mottójaként a Trancparency International előadta, hogy mint korrupcióellenes nemzetközi szervezet különös figyelemmel kíséri a közbeszerzéseket érintő jogszabályi változásokat, és az elmúlt időszakban szakmai javaslatokkal, jogszabálytervezetek véleményezésével, nemzetközi legjobb gyakorlatok bemutatásával és a civil kontroll aktív részvételével kívánta elősegíteni a közbeszerzések szabályozási rendszerének és a hazai közbeszerzési kultúrának a fejlesztését.

A Tűzfalcsoport cikke megjegyzi, hogy a Transparency International  ajánlásainak kidolgozását és magát az eseményt a budapesti amerikai nagykövetség, a Visegrádi Alap, illetve az Európai Unió Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem programja finanszírozta.

A Tűzfalcsoport Blogstar-oldalon megjelent cikke arra is kitér, hogy a Transparency 2017 szeptemberben konferenciát szervezett a versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési keresetekre vonatkozó uniós és hazai szabályozás és joggyakorlat megismertetésére.

Hivatalosan az akkori konferencia célja az volt, hogy minél részletesebb tájékoztatást adjon a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv, valamint az annak a magyar jogrendbe történt átültetését megvalósító szabályokról.

Az esemény érdekessége azonban, hogy arra bírókat és bírósági titkárokat invitált a Transparency, akik versenyjogi ügyeket tárgyalnak, illetve akik ilyen ügyek elbírálásában közreműködnek.

Az előirányzat szerint összesen negyven fő részvételére volt lehetőség, és a biztonság kedvéért megjegyezték, hogy a részvételt a jelentkezés sorrendjében tudják biztosítani.

A Transparency International honlapján található információk szerint köszöntő beszédet az Országos Bírósági Hivatal, illetve a Gazdasági Versenyhivatal képviselője is tartott. Megjegyzendő, hogy nem az első eset, hogy a Transparency a hazai bíróságok körül szaglászik, illetve sündörög. A Tűzfalcsoport elemzése szerint a Transparency International honlapját böngészve azt is meg lehet tudni, hogy milyenek a bírók általánosságban, továbbá hogy mi tesz egy bírót korrupttá.

Az érintett irományból kiderül:

• A bírók haszonmaximalizáló egyének. Ezt úgy érik el, hogy olyan értékeket keresnek számukra, amely végül a legmagasabb hasznossági szint eléréséhez segíti hozzá őket. Ezek a változók a következők: jövedelem, szabadidő, család, a munkával való elégedettség és az elismertség vagy hírnév.
• A bíró döntése várhatóan nem lesz hatással a fizetésére, így emiatt nem kell aggódnia, amikor a „helyestől” eltérő ítéletet hoz külső befolyásolás hatására.
• Csak akkor lesz hajlandó a bíró egy korrupciós ajánlatot elfogadni, ha az ahhoz tartozó várható jövedelem magasabb hasznossággal bír, mint a normális tevékenységhez tartozó.
• Egy ideális bíró számára fontosabb az elismertség, a társadalmi státus, mint a jövedelem, a bírói bérek csökkenése mégis a korrupció növekedéséhez vezet.
• Egy korrupt bíró azon elmélkedik, hogy milyen szép autót tud venni a kenőpénzből, míg a lebukásra úgy tekint, hogy úgysem fog vele megtörténni.

Presmann nagykövet berendelt két magyar bírót, az NGO-k nem értik a kritikát

A cikk felidézi, hogy néhány napja Twitter-üzenetben számolt be David Presmann amerikai nagykövet arról, hogy találkozott két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával, akik nem mellesleg az Országos Bírósági Tanács (OBT) tagjai is. A botrányos találkozóról a Klubrádióban megkérdezték Aujeszky Nóát, a TASZ politikai szabadságjogok projektjének szakértőjét, aki azt mondta: rendszeresen találkoznak egymással az amerikai nagykövetség és a bírói kar tagjai. Az OBT a bírák önigazgatási testülete, így két tagja a bírók képviselőiként járt el, és az ő tanácsi szerepükről lehetett szó.

A kormánymédia reagálását rendkívül aggályosnak nevezte.

Az elmúlt években a független magyar igazságszolgáltatás elleni kormányzati támadások hamis vádjával egy nemzetközileg finanszírozott jogvédőhálózat – politikai szervezetek hálója – próbálta nyomás alá helyezni és fokozatosan ellehetetleníteni az önálló és független hazai bíráskodást.

A Tűzfalcsoport szerint a Kúria volt elnöke, Darák Péter finoman szólva nem blokkolta az ilyen típusú folyamatokat.

Darák vezetése alatt a Kúrián ítélkezhetett, akár politikai ügyekben is, a Soros Alapítvány által gründolt Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége, és ez akkor sem változott, amikor a szélsőliberális Majtényi a baloldali szivárványkoalíció államfőjelöltjeként nyíltan a politikai színtérre lépett. De fontos beosztása volt a Kúrián a kormányt több ízben nyíltan kritizáló Baka Andrásnak, aki ezzel a balliberálisok kedvenc (ex)főbírója lett, illetve Mészár Rózának, akiből pedig még Gyurcsányék akartak alkotmánybírót csinálni.

A fősodratú nyugati szakirodalomban az utóbbi években kezdett divatossá válni a bírói populizmus kifejezés használata, amelynek lényege (elvi kiindulópontja) az a feltételezés, hogy a bírák döntésükkor főleg azt mérlegelik, hogy ítéletük megfelel-e majd a közvélemény elvárásainak. Ez a jogviták megoldása során egy aktivista szemlélet érvényesítését jelenti, ami a liberális jogászok szemében egy létező veszély magára a társadalomra is.

Persze ha a bíró inkább azt próbálja figyelembe venni, hogy a nemzetközileg pénzelt (és elitista) jogásztársadalom elvárásait teljesíti-e, akkor nincsen gond. Pontosan erről szólt, szól a bírák tréningezése is. Például 2017–18-ban több mint száz bírót és igazságügyi alkalmazottat érzékenyített a túlnyomórészt külföldről, illetve Brüsszelből finanszírozott Helsinki Bizottság a migrációval és a menedékkérőkkel kapcsolatban.

A jogvédők által szervezett kurzusok ekkor már évek óta zajlottak, és azokat a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata mellett az Európai Bizottság is bőkezűen támogatta – szögezi le a Tűzfalcsoport cikke, melynek eredeti, teljes változata IDE kattintva olvasható.

Borítókép: David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)