A bírói tevékenység körében a szabályok egyértelműen meghatározzák a nyilatkozattétel korlátait, az összeférhetetlenségi szabályokat és bár az OBT-tagok státusukat tekintve bírók, de a kérdéses helyzetben ténylegesen nem bírói minőségükben jártak el, hanem az OBT által – közjogi jogalap nélkül – létrehozott „pozícióikban”, úgy mint az OBT szóvivője és az OBT nemzetközi kapcsolatokért felelős tagja – fejtette ki az OBH.
Arra a kérdésre, hogy szükséges-e az eset kivizsgálása, a hivatal azt írta: az OBH-nak nincs igazgatási hatásköre az OBT felett, így e körben az OBT-tagok tevékenységét sem ellenőrizheti, feladataik körét és annak ellátása során tanúsítandó magatartásukat a jogszabályok, valamint az etika írott és íratlan szabályai határolják be.
Ezek számonkérhetősége azonban a hatályos jogban érdemben nem megoldott – szögezték le.
Hozzátették: ugyanakkor le kell szögezni, hogy az OBT-tagokat e minőségükben eljárva nem illeti meg a bírákat az ítélkező tevékenység közben megillető fokozott védelem.
Amennyiben az OBT tagja ebbéli minőségében vállal nyilvános szereplést, az olyan kivételes közszereplői státust keletkeztet, amely esetében már a kritika magasabb szintjét köteles tűrni – hangsúlyozta válaszában az OBH, hozzátéve, hogy a kritika ebben az esetben sem lehet az emberi méltóságot sértő.
Az eredeti cikk ITT olvasható.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!