
Az Alapjogokért Központ főigazgatója leszögezte: a bíráknak a feladata a jogalkalmazás, az OBT-nek az igazgatás felügyelete, nem pedig a politikai tanácsadás. Emiatt, mutatott rá Szánthó Miklós,
az OBT szóban forgó két tagjának erkölcsi és morális alapon – függetlenül a vonatkozó összeférhetetlenségi, alkalmatlansági vagy fegyelmi eljárásoktól – meg kellene fontolniuk a tisztségükről való lemondást, de minimum a nyilvános bocsánatkérést.
Rendkívül veszélyes példa lehet, ha megszokottá válik, hogy magyar bírák rendszeres ideológiai coachingokra kezdenek járni külföldi államérdekek képviselőihez
– szögezte le Szánthó Miklós.
Az üggyel kapcsolatban lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász korábban azt mondta: a nemzetközi gyakorlatot áttekintve szokatlannak minősíthető a bírói testület két tagjának tárgyalása egy másik állam nagykövetével. Mint közölte, az Egyesült Államok alkotmányos alapelveivel is összeegyeztethetetlen, hogy más hatalmi ágak megpróbáljanak beleszólni a bírói igazságszolgáltatás működésébe, s hogy egy-egy konkrét ügyben az ő presszionálásukra szülessen hivatalos döntés.
A Magyar Nemzet korábban beszámolt arról is, hogy Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, az Országos Bírói Tanács sajtószóvivője nyilatkozott a The Guardian című liberális brit lapnak, amelynek hasábjain közölte azon véleményét, miszerint a „kormány beavatkozik a bíróságok munkájába”.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!