Amerikai befolyás Magyarországon 6.

Az amerikai befolyás rétegeit számba vevő cikksorozatunkban eddig bemutattuk, hogy már a kilencvenes évektől kezdve érkeztek a zöldhasúak a balliberális pártokhoz. Ismertettük azt is, hogy az amerikai pénzügyi támogatás nagysága a legutóbbi országgyűlési választási kampányban döbbenetes rekordot döntött. Írásainkból kiderült az is, hogy a dollármilliók mellett a tengeren túlról érkező szakértők hada is a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzéknek dolgozott. Példákon keresztül tettük egyértelművé, hogy a segítségért, a pénzért cserébe üzleti előnyöket és olykor belpolitikai beleszólást is igényeltek a külföldi körök. Részletesen tárgyaltuk a Magyarországon megjelenő, Amerikából pénzelt nem kormányzati szervezetek kiépítését, az úgynevezett NGO-k civil álca alatt végzett politikai tevékenységét. Sorozatunk befejező részében egy példa nélküli hűségnyilatkozat feltételeit, lelkes aláíróit, támogatóit mutatjuk be.

Az amerikai spekulánshoz köthető, civilnek álcázott szervezetek – élükön a Transparency Internationallel – hűségnyilatkozatot kértek az ellenzéki képviselőjelöltektől a négy évvel ezelőtti választások előtt. Azok a politikusok, akik kötélnek álltak, gyakorlatilag egyoldalú, visszavonhatatlan, címzett jognyilatkozatot tettek a Soros-hálózathoz tartozó több szervezetnek.

Az aláíró ellenzéki politikusok vállalták, hogy ha az április 8-i választáson országgyűlési képviselővé választják őket, akkor a magyar Országgyűlésben minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a Transparency International (TI) által összeállított javaslatok megvalósuljanak.

A TI mellett a Soros-világ olyan ismert hazai aktivista szervezetei is megtalálhatók a Stop korrupció elnevezésű kezdeményezést népszerűsítő honlapon, mint a Humán Platform, a migránstámogató Artemisszió Alapítvány, az LMBTQ-propaganda egyik hazai élharcosa, a Labrisz Egyesület, illetve a Levegő Munkacsoport. A lista többi, talán kevésbé ismert tagja is egytől egyig a Soros-féle nyílt társadalom eszmeiségének megvalósításáért küzdő, magát civilnek nevező szervezet.

Jogilag és pénzügyileg is zsarolhatóvá tették a képviselőket

Ezek után nézzük, mihez is adták a nevüket a nyilatkozatot aláíró magyar politikusok! A „hűségeskü” aláírói vállalták, hogy ha parlamenti mandátumhoz jutnak, akkor a Sorosék által összeállított pontok szerint szavaznak majd az Országgyűlésben, a parlamenti bizottságokban, aszerint nyilatkoznak a sajtónak, és nyújtanak be törvényjavaslatot. Vállalják, hogy a Sorosék céljaival ellentétes célú kormányzati vagy minisztériumi tevékenységről szóló beszámolókat elutasítják.

Arról szintén nyilatkoztak, hogy amennyiben nem teljesítik a vállalásukat, haladéktalanul – a mulasztástól számított nyolc napon belül – lemondanak az országgyűlési képviselői mandátumukról, és ha ezt nem teszik meg, pert lehet indítani ellenük. A dokumentum tartalmazza azt is, ha az aláíró a kötelezettségeit megszegi, akkor a fizetésének egy részéről le kell mondania. Köteles a mindenkori minimálbér összegén felüli teljes havi jövedelmét a teljes hátralévő országgyűlési mandátumi időszaka alatt havonta jótékony célra állami intézménynek oktatási vagy egészségügyi feladat ellátására befizetni, és ezt a nyilvánosság előtt hitelt érdemlően igazolni.

Sőt, a képviselőjelöltek azt is tudomásul vették aláírásukkal, hogy a nyilatkozatban foglaltak megszegése esetén ellenük a TI önállóan, illetve a többi civil szervezet közül legalább három közösen, a nyilatkozatban foglaltak teljesítésének kikényszerítése érdekében a bíróság előtt pert indít, és a teljesítés végrehajtásáért lépéseket tesz.

Magyarán, azok a képviselők, akik elkötelezték magukat Soroséknak, jogilag és pénzügyileg is zsarolhatóvá váltak. Ez azért is visszás, mert az alaptörvény 4. cikkének 1. bekezdése kimondja a szabad mandátum elvét: „az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.”

Rejtett kötelezettségek

A nyilatkozat aláírói formálisan arra vállaltak kötelezettséget, hogy amennyiben a 2018–2022-es ciklusra országgyűlési képviselőnek megválasztják őket, a mandátumuk ideje alatt minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a Soros által pénzelt Transparency International javaslatai megvalósuljanak. Ezeket a Javaslatok a korrupció visszaszorítására Magyarországon című tanulmányban rögzítették.

A dokumentum első látásra korrupcióellenes intézkedéseket tartalmaz, de a sorok között ott van a Soros-hálózat összes politikai célkitűzése: 

a „civil szervezetek” rehabilitálása, a Soros György és a bevándorlás elleni médiatámadások megszüntetése, a sajtó átalakítása, és minden unalomig ismételt lózung a jogállamiságról, az igazságszolgáltatásról, a pártok működéséről. A 2018-as javaslatcsomag alapján az is látható, hogy nagyon szúrta a szemüket a Magyar Nemzeti Bank, de a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokat is megszüntették volna.

Karácsony Gergely aláírt, Gyurcsányék szóban álltak ki Sorosék céljai mellett

Ezek után nézzük, hogyan reagáltak Sorosék megkeresésére a pártok! A Fidesz természetesen tisztában volt vele, hogy miről és kikről van szó, így nem meglepő módon elutasította a provokációt. Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató válaszában a Transparency International tanulmányát politikai pamfletnek, a benne foglalt javaslatokat trójai falónak minősítette.

A szocialisták külön nem reagáltak, de az MSZP–Párbeszéd-szövetség közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely egyetértését fejezte ki a „civilek” 12 pontjával, és személy szerint alá is írta a nyilatkozatot. A jelenlegi főpolgármester mellett szintén elkötelezte magát Sorosék programja mellett az LMP számos képviselőjelöltje, például Hadházy Ákos, Szél Bernadett, Vágó Gábor és Schmuck Erzsébet is.

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció nyilatkozatban állt Sorosék mellé: „…mi sem természetesebb, hogy a DK egyetért az Önök kezdeményezésével, és támogatjuk a 12 pontot.” Arról is biztosították a kezdeményezőket, hogy „az Országgyűlésbe bejutó képviselőik minden, ezt a célt szolgáló javaslatot támogatni fognak szavazatukkal is, illetve a DK szakértői komplex javaslaton dolgoznak.”

A folyamatosan napirenden tartott gumicsont, a korrupció elleni küzdelem álcája alatt tehát a valóságban mindez egy kontúrtalan, ám a Soros-szervezetek által összeállított kormányprogram felvállalását jelentette volna. A kormányzati hatáskörök ehhez hasonló kiszervezése Sorosék szervezeteihez gyakori modell, egyaránt tetten érhető az Egyesült Államokban, ahol a Demokrata Párt adminisztrációját szövi át a Soros-hálózat, illetve a brüsszeli bürokrácia működésében.

Ismert, hogy Sorosnak kiterjedt kapcsolatrendszere van Brüsszelben, az uniós intézményrendszerben is. 

A Soros-szervezetek papíron tanácsadói szerepet töltenek be a brüsszeli politikában, valójában azonban nyomást gyakorolnak a döntéshozókra, és szerepük lehetett többek között a Magyarországot elmarasztaló jelentésekben is. A spekuláns bejáratos az Európai Bizottság vezetőinek irodáiba, gyakrabban találkoznak vele az uniós döntéshozók, mint az egyes tagállamok állam- és kormányfőivel. Korábban az is nyilvánosságra került, hogy a Soros Györgyhöz köthető, EP-akkreditációval rendelkező lobbisták évi 52 alkalommal, vagyis szinte heti rendszerességgel találkoznak a bizottság képviselőivel. A hivatalos adatok szerint csak 2016-ban a lobbizási költségek elérték a 2,5 millió eurót.

Hasonló módon befolyásolják az amerikai spekuláns emberei a baloldali vezetésű fővárost is, ahol 2019 őszén Karácsony Gergely a főpolgármester-választást követően jelképesen át is adta a Városháza kulcsát a Soros-féle szervezeteknek. Ennek jegyében a korábbi tervekhez képest késő és dráguló Lánchíd-felújítás közbeszerzését korrupciós szempontból már a Transparency International Magyarország felügyelte, 1,3 millió forintért.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)