Közleményt adott ki az amerikai nagykövettel tárgyaló bírák kapcsán az OBT

Az Országos Bírói Tanáccsal ellentétben többen úgy vélik, hogy a két bírónak meg kellene fontolnia a tisztségükről való lemondást is.

Közleményt adott ki David Presmann amerikai nagykövet és a két magyar bíró, Matusik Tamás és Vasvári Csaba találkozója kapcsán az Országos Bírói Tanács (OBT). 

Magyarázatukat azzal kezdték, hogy a Budapestre akkreditált nagykövetekkel a bírósági szervezetrendszer évtizedek óta kapcsolatban áll,

sőt még Handó Tünde korábbi elnök idején arról állapodtak meg az Amerikai Egyesült Államok nagykövetével, hogy hasznos lenne az amerikai és a magyar szakemberek közötti tapasztalatcsere.

Mint írták, természetesen az OBT is – mint az alaptörvényben létrehozott bírói önigazgatási testület – kapcsolatban áll a szövetséges államok diplomáciai képviseleteivel, így az USA nagykövetségével is kiváló kapcsolatai vannak. Az OBT több tagja – így Matusik Tamás és Vasvári Csaba is – részt vett már 2019-ben is az USA nagykövetségének függetlenség napi fogadásán, hasonlóan egyébként az OBH és a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnökéhez. Ezenkívül több OBT-tag – köztük Vasvári Csaba – korábban is részt vett már David Cornstein, az USA előző nagykövetének meghívására a mostanihoz hasonló találkozón, a bírósági szervezetrendszer több más szereplőjéhez hasonlóan – fejtették ki, majd a találkozóról beszámoló cikkekre reagáltak. 

Közleményükben kiemelték, hogy a nagykövet nem politikus, hanem a diplomáciai képviselet feje, aki saját államát képviseli egy másik államban. Súlyos hiba lenne összekeverni a politikust a politikai kinevezettel. Utóbbiakkal a bírák maguk is gyakran kapcsolatba kerülnek, figyelemmel arra, hogy a Kúria és az OBH elnöke is az – fogalmaztak. 

Ifj. Lomnici Zoltán szerint azonban a nemzetközi gyakorlatot áttekintve szokatlannak minősíthető a bírói testület két tagjának tárgyalása egy másik állam nagykövetével. Amerika alkotmányos alapelveivel is összeegyeztethetetlen, hogy más hatalmi ágak megpróbáljanak beleszólni a bírói igazságszolgáltatás működésébe, s hogy egy-egy konkrét ügyben az ő presszionálásukra szülessen hivatalos döntés

 – nyilatkozta a történtek kapcsán a Magyar Nemzetnek az alkotmányjogász, kiemelve: Magyarország független, demokratikus jogállam, amelyben a végrehajtó hatalom nem avatkozhat bele a független igazságszolgáltatás működésébe.

Mint mondta, 

a bírák etikai kódexe szerint a bíró az ítélkező tevékenysége során mindenféle befolyástól, nyomástól, fenyegetéstől és egyéb beavatkozástól mentesen kell hogy eljárjon. Továbbá a bírónak a munkája során annak látszatát is el kell kerülnie, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul.

A bírói függetlenségből fakadóan tehát a bírói szervezet arra jogosított testületei foglalhatnak állást arról, hogy az alaptörvény, a törvényi rendelkezések és az etikai szabályok fényében jogszerű találkozónak minősíthető-e az OBT két tagjának látogatása és tárgyalásai az Egyesült Államok budapesti nagykövetével.

Az alkotmányjogászhoz hasonlóan Szánthó Miklós is úgy vélte, az, hogy a baloldali Biden-adminisztráció diplomatája egy kedélyes beszélgetésnek álcázott rapportra rendel be magyar bírákat, ráadásul egy olyan testület tagjait, mely a magyar bíróságok igazgatásának felügyeletét látja el, komoly szuverenitásproblémákat vet fel. Az Alapjogokért Központ főigazgatója lapunk kérdésére rámutatott: 

az OBT egyes tagjainak működését régebb óta kifejezetten politikai felhangok kísérik. Ismeretes, pár éve a testület a közigazgatási bíróságok terve miatt az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatánál „feljelentette” a kormányt, továbbá Vasvári Csaba volt az a bíró, aki a 2006. évi őszi budapesti zavargások – különösen az MTV-székház ostroma – után több száz ártatlant helyezett önkényesen előzetes letartóztatásba, kizárólag rendőri állítások alapján.

Jelezte azt is, hogy a bírák külföldi erők általi „edukálása”, „érzékenyítése” veszélyezteti a magyar közjogi szervek integritását. Mivel a magyar bírák az alaptörvényre tesznek esküt – ideértve az ország alkotmányos önazonosságának védelmét –, semminemű politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük során mindenkor függetlennek és pártatlannak kell lenniük, etikai kódexük szerint még a látszatát is kerülniük kell annak, hogy bárkinek kedveznének – szögezte le.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója továbbá rögzítette: a bíráknak a feladata a jogalkalmazás, az OBT-nek az igazgatás felügyelete, nem pedig a politikai tanácsadás. Emiatt, mutatott rá Szánthó Miklós, 

az OBT szóban forgó két tagjának erkölcsi és morális alapon – függetlenül a vonatkozó összeférhetetlenségi, alkalmatlansági vagy fegyelmi eljárásoktól – meg kellene fontolniuk a tisztségükről való lemondást, de minimum a nyilvános bocsánatkérést.

Véleménye szerint ugyanis rendkívül veszélyes példa lehet, ha megszokottá válik, hogy magyar bírák rendszeres ideológiai coachingokra kezdenek járni külföldi államérdekek képviselőihez.

Borítókép: Az amerikai nagykövet bejegyzése arról tanúskodik, hogy a tisztviselő két magyar bíróval találkozott (Forrás: Twitter)