A Vaskupola szeme jövőre érkezik a honvédséghez

Világszínvonalú, légi és tüzérségi célok felderítésére és nyomon követésére alkalmas izraeli radarrendszer áll jövőre a Magyar Honvédség szolgálatába. Az izrae­li Iron Dome, Vaskupola légvédelmi rendszer részeként már bizonyított lokátorok egyes egységeinek gyártásába a magyar hadi­ipar is bekapcsolódik.

Jövőre érkeznek annak a radarrendszernek az elemei, amelybe 2025-től magyar gyártású komponenseket is beépítenek – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt követően, hogy Jeruzsálemben tárgyalt Benny Gantz izraeli védelmi miniszterrel. A magyar honvédelmi miniszter az izrae­li ELTA radarok kapcsán kifejtette: a két ország régóta szoros és kiváló kapcsolatban áll a védelemben is. 

Hozzátette: a magyar haderőfejlesztési programban a magyar gazdaság motorjának legújabb hengereként számontartott és új lendületet kapott védelmi iparágba már jelentős izraeli szálak fonódtak, utalva arra, hogy a Magyar Honvédség többek között a Rafael cég Spike irányított páncéltörő rakétáit is rendszeresíti. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hatékony, rendszerbe foglalható védelmi erő kiépítésére van szükség. 

Kiemelte: a magyar kormány ezt a folyamatot már 2017-ben megkezdte a több évre tervezett haderőreform részeként, így a beszerzések és a védelmi ipar fejlesztésének köszönhetően nemcsak Magyarországot és a magyar embereket tudják megvédeni, de nemzetközi kötelezettségeinek is magas szinten tudnak eleget tenni.

A tizenegy darab ELM–2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradar beszerzéséről a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében még 2020 decemberében írta alá a szerződést Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka és Sté­phane Oehrli, a Rheinmetall Canada Inc. elnök-vezérigazgatója. Az izraeli IAI ELTA cég „aktív fázisvezérelt” (AESA) radartechnológiáját tartalmazó berendezésekkel a honvédség a régi szovjet P–37, PRV–17 és SZT–68U típusú rádiólokátorait váltják le.
A lokátorok beszerzése mellett ipari együttműködésről is megállapodott a két fél. 

A haditechnikai eszközök egyes részegységeinek gyártása és komplett végszerelésük Magyarországon, a honvédség légvédelmi rendszerekre specia­lizált üzemében, Nyírteleken valósul meg. 

Az új izraeli lokátorok rendszerintegrációját a magyar haderőfejlesztéshez sok szálon kötődő német hadiipari konszern, a Rheinmetall kanadai leányvállalata végzi, aminek oka, hogy a NATO-szövetséges észak-amerikai országban már hadrendben áll az IAI ELTA berendezése.
A szaksajtóban elérhető források szerint a hazánk által megrendelt ELM–2084 úgynevezett multimissziós, mobil radar. A gyártó által nyilvánosságra hozott ismertető szerint a radar a legmodernebb, úgynevezett AESA fázisvezérelt antennával, akár több sugárnyaláb-együttes alkalmazásával biztosítja a háromdimenziós, valós idejű légi helyzetkép rendelkezésre állását bonyolult körülmények, az ellenség aktív és passzív elektronikai zavarása esetén is. 

A lokátor képes a folyamatos légi felderítésre 360 fokos, körkörös lefedettséget biztosítva, 470 kilométer maximális felderítési távolsággal, egyszerre akár 1100 légi cél adatait feldolgozva. 

Meglévő és szükség esetén további integrálható adatkapcsolati rendszerei segítségével képes különböző rakétavédelmi, légvédelmi rendszerek elfogóinak irányítására.

Tüzérségi felderítőradarként alkalmazva az ELM–2084 120 fokos lefedettség mellett 100 kilométer távolságig képes a különböző gránátok, tüzérségi lövedékek, rakéták becsapódási pontjának meghatározására, valamint az indítás helyének azonosítására is. Képes percenként 200 célt követni, és szükség szerint a saját tüzérség válaszcsapásainak irányításában is alkalmazható. A radar akár 33 kilométer magasan lévő célok felderítését is biztosítja folyamatos légi felderítés esetén. A terepjáró járműre telepíthető eszköz légi úton is szállítható.
Az ELM–2084 rendszeresítése mellett legutóbb a cseh és a szlovák hadsereg döntött. Izrael – amely a Vaskupola-rendszerben is alkalmazza – mellett Kanada, Szingapúr, Finnország, Vietnam és India is alkalmazza a korszerű felderítő és célkövető eszközt.

A Magyar Honvédség légvédelmének fejlesztése a radarokon túl kiterjed a Gripenek modernizációjára, amelyben új európai – közeli hatótávolságú IRIS-T és nagy hatótávú Meteor – légiharc-rakéták beszerzése is szerepel. Ami a földi telepítésű légvédelmet illeti, a korszerűsített francia Mistral kis hatótávolságú rakéták már rendszerbe álltak, a megrendelt közepes hatótávolságú, amerikai–norvég eredetű NASAMS légvédelmi rakétarendszer majd a meglévő KUB-ok feladatát veszi át. A csapatok harctéri légvédelmét ellátó Skyranger önjáró gépágyúk beszerzéséről pedig szándéknyilatkozat született a gyártó Rheinmetallal.

Fotó: Toms Kalnins

A magyar légvédelem „agya”, az Airbus fejlesztette SAMOC Légvédelmi Rakéta Műveleti Központjának mind a telepített, mind pedig a konténeres verziója a közelmúltban megérkezett a honvédséghez. Az új rendszer a meglévő és az új légvédelmi eszközökkel is kompatibilis. A Győrben települt rakétaezred a SAMOC segítségével komplex légvédelmi műveleteket lesz képes irányítani, megtervezni úgy, hogy valós időben minden szükséges információ a rendelkezésükre áll és az összes légvédelmi rendszert tudják egyszerre irányítani.

Harcedzett rakétarendszer 

Hazánk ugyanazt a NASAMS rakétarendszert szerzi be, ami a mostani orosz–ukrán háborúban jelesre vizsgázott. A Militarnyi nevű ukrán híroldal angol nyelvű tudósítása szerint az ukrán védelmi erők ülésén Lloyd Austin, a Pentagon vezetője azt hangoztatta, hogy a NASAMS légvédelmi rendszerek az Ukrajna elleni orosz rakétacsapások során bizonyították páratlan képességeiket. Az ukrán légierő szerint november 15-én a támadó orosz erők 96 cirkálórakétával támadták meg Ukrajnát. Kh–101, Kh–555 és Kalibr rakétákat, valamint Kh–59 irányított cirkáló rakétákat használtak, kamikaze, felderítő és támadó drónokat vetettek be, amelyek ellen a NASAM légvédelmi rendszer kitűnően helytállt.

Borítókép: az amerikai–norvég NASAM rakétarendszer az ukrajnai háborúban már bizonyított (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)