– Ha a kormány nem ad forrást a fővárosnak a biodómra, akkor Budapest leválasztja a telket, és odaadja a kulcsokat a kormányzatnak, rájuk bízva az intézményt. Kezdjenek vele, amit akarnak, hiszen nem a főváros pénze és döntése van emögött a projekt mögött – mondta nemrégiben az InfoRádióban Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. Közölte: a főváros nem kíván a fejlesztésbe forrást beleadni, épp elég, hogy az őrzésére, a fűtésére költenie kell.
Kiss Ambrus elmondta: jelenleg nincsenek érdemi tárgyalások a biodómról. – Abban reménykedem, hogy előbb-utóbb a kormány eldönti, mit szeretne kezdeni ezzel a telekkel és a félig felépített intézményével. Mi készek vagyunk továbbra is arra, hogy ezt nekik adjuk, és akkor befejezhetik – közölte. Korábban többször is elhangzott, hogy a főváros kormányzati forrás híján január 1-jével magára hagyja az építményt. Kiss Ambrus most kifejtette, hogy még vizsgálják e lépés lehetőségét. Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt állította: az eredeti beruházás értékét 12-15 milliárdra becsülték, „de ahogy ezt a kormányzati beruházások esetében már megszokhattuk, az idő múlásával az eredeti többszöröse lett az ár. Egy 2020-ban készített jelentés szerint még 16,4 milliárd forint szükséges a projekt befejezéséhez.
Lapunk érdeklődésére Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere úgy reagált:
Tekintsünk el attól, hogy a biodóm lebonyolítását az ajánlatkéréstől a szerződéskötésen át, a tervezéstől a kivitelezésig és a számlák rendezéséig az állatkert mint ötletgazda saját kérésére vállalta, és senki sem erőltette rá! Az állatkert a Fővárosi Közgyűlés által tárgyalt, jóváhagyott és aláírt megállapodásban részletesen taglalva kapta meg a teljes feladatot, jogokkal, kötelezettségekkel, felelősséggel.
Tarlós hozzátette: most már „illuzórikus, horror forrásigényt pufogtat a jelenlegi városvezetés”, de az állatkert igazgatója még 2019 júniusában aláírásával jegyezte a 44 milliárdos összköltséget. „Aki ezek után is bizonygatja az állatkert »dilettantizmusát« a beruházások terén, az ne felejtse el, hogy az intézmény akkori vezetője, Persányi Miklós mellesleg a Gyurcsány-kormány minisztere volt vagy négy éven át, és külön lebonyolító részleget szervezett a beruházáshoz” – emlékeztetett a volt főpolgármester.
Tarlós szerint ma már azonban nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Persányi 2019 nyarán minden indoklás nélkül terjesztett be további húszmilliárdos többletigényt a Közfejlesztések Tanácsa elé, ami nonszensz volt. „Mégis, feltételezve, bár meg nem engedve fogadjuk el reálisnak ezt az összeget, amit akkor üptre odaadni talán hűtlen kezelés lett volna. A beruházásra ott volt még hatmilliárd forint maradvány. A kormány felajánlotta az elhagyható Hermina-garázs forrását is, ami hétmilliárd forint volt. Ha a Lánchíd felújításával nem állnak le másfél évre aligha indokolható módon, és az utolsó ajánlatnak megfelelően elkezdik, ott is maradt volna ötmilliárd. Ez együtt 18 milliárd forint.” Ezután Tarlós kiemelte: „Mi kétszázmilliárdot hagytunk a kasszában. Ha az új városvezetés, amely immár negyedik éve hivatalban van, csak kétmilliárdot hozzátett volna, ott lennénk az amúgy erősen vitatható húszmilliárdnál, és 2021-ben befejezhető lett volna a biodóm. A városvezetés azonban több mint három év alatt semmit sem tett ennek érdekében.”
A volt főpolgármester megjegyezte: „Eszembe jut ilyenkor a tízszer ekkora M4-es metró, amit három és fél év alatt rendbe tettünk, vagy a rosszul kihasználható Bálna, amit már előttünk át kellett volna adni, de ehelyett hét vagy nyolc pert örököltünk meg, és mégis veszteség nélkül adtuk el az államnak, azaz köztulajdonban tartottuk.”
Borítókép: Biodóm (Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet)
