Az energetikai szankciók elfogadása után lőttek ki az árak, mert az Európai Bizottság és a brüsszeli bürokraták hibásan mérték fel a helyzetet és folyamatosan hibás döntéseket hoztak. Brüsszelben úgy hoztak meg sorsfordító döntéseket, hogy nem kínáltak alternatívát a tagállamoknak.
Az energetikai szankciókkal kapcsolatos döntéseket abban az esetben lett volna szabad elfogadni, ha az országok pótolni tudták volna a kieső orosz fűtőanyagokat.
2021-ben az EU a teljes gázfogyasztásának több mint 40 százalékát, a kőolaj 27 százalékát és a szén 46 százalékát Oroszországból importálta. Az energia az EU teljes oroszországi importjának 62 százalékát tette ki.
Az EU megtiltotta az orosz szén importját, elrendelte az Oroszországból származó nyers és finomított kőolaj behozatalának a tilalmát – néhány kivétel mellett–, továbbá árplafont vezetett be az orosz olaj harmadik országokba irányuló tengeri szállítása esetén.
Mentességet kapott a vezetéken érkező kőolaj, az atomenergetikai ágazat és bizonyos energiatermékek szállítása, mint például a nukleáris fűtőanyagok. A szankciós csomagok elfogadása után a tagállamok kaptak egy bizonyos kivezetési határidőt, azonban az energetikai szankciók teljesen felforgatták a kontinens energiapiacát.
A földgázra még eddig nem vetettek ki szankciót, mert Magyarország és még néhány más uniós tagállam nemzeti érdekeit figyelembe véve tárgyalni sem volt hajlandó erről. Így sikerült elérni, hogy a gázársapkának nevezett intézkedést sikeresen lesöpörték az asztalról.
A háború kitörése előtt 80 euró körül volt a földgáz egységára a holland gáztőzsdén, augusztus végén már több mint háromszorosára – azaz 250 euróra – emelkedett a szénhidrogén köbméterenkénti ára. Leggyakrabban akkor történt emelkedés a földgáz árában, amikor az Európai Unió az Oroszország elleni szankciókról döntött. Máskor akkor jegyeztek drágulást, amikor ismét terítékre került a szankciók kérdése.
Mivel a különleges európai uniós rendelkezések értelmében a földgáz árához van kötve a villamosenergia ára, ezért meredeken megemelkedett az áram kilowattonkénti ára is.
Így szabadultak el az árak, és ennek következtében alakult ki az egész kontinenst sújtó szankciós infláció. Ez amiatt van, mert a szénhidrogének és az energiahordozók ára minden egyes termékbe, szolgáltatásba be van építve. Alapvetően kijelenthető, hogy az inflációt nem egymaga a háború okozta, hanem a hibásan elfogadott brüsszeli szankciók vezettek oda, hogy energiavészhelyzet van a kontinensen.
A magyar dollárbaloldal a szankciók mellett van, sőt még újabb szankciókat szeretnének
Az a fentebb felsoroltakból jól látható, hogy a szankciók teljesen kivéreztetik az európai polgárokat és recesszióba döntik az Európai Unió tagállamait. Ennek ellenére a hazai dollárbaloldal minden nyilatkozatával támogatja, sőt még újabb szankciók meghozatalát is támogatná. Mint ismert: közel kétmilliárd forintnyi támogatást kaptak az amerikai demokrata körökből, így nem véletlen, hogy ugyanazt követelik, mint a nemzetközi globalista hálózat. A guruló dollárok miatt a magyar és az európai emberek érdekei ellen dolgoznak.
Egy korábban kiszivárgott hangfelvételen Karácsony Gergely azt mondta: „örülök annak, hogy létrejött a szankciós csomag, és Magyarország végül is nem tudta ezt megakadályozni.” Azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak „vannak eszközei” arra, hogy „jobb belátásra bírja a magyar kormányt”, ha Brüsszel további szankciós politikát akarna folytatni, amit a magyar kormány a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva elutasítana.
Gyurcsány Ferenc pártja, a DK is szankciókat követel, még a Paks II beruházást is leállítanák. Gyurcsány felesége már a háború kitörésekor arról beszélt, hogy a szankciók hatásosak Oroszországgal szemben.
Dobrev Klára akkor azt mondta, van elég időnk, hogy lássuk, hogyan működnek a bevezetett szankciók.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint „a háborúra adott uniós reakció, a kivetett szankciók azonban – minden mértékadó elemzés szerint – működnek, és összeroppanthatják az orosz gazdaságot".
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke pedig úgy fogalmazott:
»Oroszországot nagyon kemény gazdasági helyzetbe sodorták a szankciók, és ez nagyon helyes így, tehát a szankciókat fokozni kell!« A Jobbik elnöke egyenesen a leghatékonyabb eszközöknek nevezte a gazdasági szankciókat, amelyeket szerinte az atomenergiára is ki kellene terjeszteni. – Teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági szankció(csomag) a leghatékonyabb eszköz az orosz agresszió leállítására. A javasolt szankciók jók és hatékonyak. […] Oroszország az elmúlt hetekben bebizonyította, hogy megbízhatatlan partner, az energiára pedig kizárólag politikai eszközként tekint. Éppen ezért a nukleáris energiát is szankcionálni kell. […] Ideje a paksi szerződést is felmondani, a Roszatomot pedig kitiltani az EU egész területéről!
– követelte egy májusi Facebook-bejegyzésében Gyöngyösi.
Jávor Benedek és Kocsis-Cake Olivio azt mondták, hogy a szankciókat ki kell terjeszteni az energiapiacokra, majd hozzátették, hogy teljesen elzárnák az orosz gázcsapokat is.
Hát ugye Oroszország egy energia-nagyhatalom. Abból van pénze háborúzni, úgy tűnik, hogy drágán adja el az energiát. Ha (ennek megakadályozásához) az kell, hogy szankciókkal sújtsák az energiahordozókat is, amiket Oroszország (szállít), akkor ezt is meg kell lépni. Ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni
– fogalmazott az ATV adásában március elején Kocsis-Cake Olivio.
Hozhatunk, és hoznunk is kell további szankciókat Oroszország ellen, az eddig nem érintett területekre, így az energiapiacokra is kiterjesztve a korlátozásokat. […] a mostani szankciók elégtelenek, kiterjedtebb, átfogó gazdasági nyomás kell, amely az energiapiacokat is érinti
– jelentette ki Jávor Benedek, az egykori LMP-s, majd úgy fogalmazott:
„Ez fájni fog Európának, különösen azoknak az országoknak, amelyek szoros függésben vannak Oroszországgal vagy jelentős üzleti érdekeik vannak. A költségek magasak. Megfizetjük a tanulópénzt azért, mert nem tanultunk a történelemből.”
A momentumos Fekete-Győr András pedig azt mondta, ha ők lennének kormányon, csatlakoztak volna a teljes olajembargóhoz. A Momentum exelnöke úgy véli, hogy
a szankciók azt üzenik a világ készenlétben álló diktátorainak, hogy a tetteidnek következménye van, nem lehet bármit büntetlenül megtenni. Nekünk, európaiaknak pedig azt üzenik, hogy a békének ára van.
A szocialista Ujhelyi István is a szankciók fenntartása mellett érvelt még abban az esetben is, ha azok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra és az inflációra.
Hadházy Ákos szélsőbaloldali politikus úgy véli, hogy a retorziók a béke eszközei, és jobban fájnak Oroszországnak, mint nekünk.
Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője azt mondta, hogy
a szankciók nem csak azért fontosak, mert az európai egység miatt fontosak. A szankciók azért fontosak, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát és a gázár is elsősorban ezért emelkedik.
Gelencsér Ferenc, a párt elnöke és egyben frakcióvezetője a parlamentben beszélt arról, hogy a szankciók működnek.
