– A lövöldözéstől a balesetek okozásáig az események számomra azt mutatják, hogy az embercsempészek teljesítménykényszerben vannak – nyilatkozta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője, aki a folytatásban elmondta: – Rajtuk is egyre nagyobb a nyomás, hiszen csak akkor fizetnek nekik, hogy ha a siker reményével tudják kecsegtetni az embereket. Dokumentálják a teljesítményüket, amivel mutatni tudják, hogy milyen kemények és határozottak, mennyire bátrak, hogy akár erőszakkal is fellépnek, fegyvert is használnak a magyar rendvédelmi szervekkel szemben. Mindez alapvetően üzleti célokat szolgál, hiszen az embercsempész sofőrök csereszabatosak, a szervezett bűnözés táplálékláncában legalul vannak a bűnözői csoporton belül – tette hozzá Horváth József.
A szakember alapvető problémának látja, hogy az unió továbbra is a kvótákat erőltetné, emellett még mindig csak az embercsempészekkel szemben kíván fellépni, és rendületlenül pozitív üzeneteket küld a kibocsátó területek, főleg Észak-Afrika és a Közel-Kelet felé.
– Még mindig azt halljuk, hogy Európának szüksége van az ideérkező emberekre, noha látjuk, hogy gazdasági válság egyre mélyebb mocsarába süllyed Európa. Egyre nagyobb lesz a munkanélküliség, egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a megélhetés, és az illegálisan ideérkező emberek lesznek az első áldozatai ennek. Két út lesz előttük: vagy a terrorizmus, vagy a szervezett bűnözés, hiszen a szociális háló egyre kevésbé tudja őket fenntartani – fogalmazott Horváth, aki egyetért azzal, hogy a szerb–magyar határ közelében feltorlódtak a bevándorlók, ami részben hozzájárul az agresszív támadásokhoz, a balesetek számának emelkedéséhez.
Az embercsempész bűnözői csoportok között az egymás ellen vívott, főleg a terület ellenőrzésének megszerzéséért folytatott harcok sem ritkák, azonban a Budapest határában, november 14-én kialakult lövöldözés során szintet léptek. A magyar hatóságok elől menekülő külföldi embercsempészek szándékosan a rendőröket vették célba, nem törődve az általuk elkövetett bűncselekmény súlyos következményeivel és az esetleges emberáldozatokkal sem. Mindez ráirányítják a figyelmet az illegális migráció által kiváltott közvetlen veszélyekre, amelyek most már nem csak a határt védő rendőröket és katonákat érintik – mutat rá a Migrációkutató Intézet gyorselemzése.
A friss tanulmány szerint a zömében Észak-Afrikából, Dél-Ázsiából és a Közel-Keletről érkező bevándorlók úti célja az Európai Unió, főként Ausztria, Németország és Franciaország, ám a magyar biztonsági határzár miatt kisebb tömegek szorulnak be a szerb–magyar határ mellé. A bevándorlók sokszor súlyos frusztrációként élik meg, hogy nem képesek továbbhaladni, ezért nagy összegeket hajlandók kifizetni a különböző embercsempész bűnszervezeteknek, akik üzletük védelme érdekében nem riadnak vissza a lőfegyverek használatától sem, amit a hatóságokkal szemben is készek alkalmazni.
Az elemzők úgy látják: rendkívüli módon sokkolta és felháborította a közvéleményt a magyar hatóságokat ért hétfői támadás. A két embercsempész egy magyar rendszámú Ford Transittal 21 illegális migránst szállított az M5-ös autópályán, amikor Inárcs térségében meg akarták állítani. A menekülő autóból több lövést adtak le a rendőrautóra, majd amikor Budapest határában az egyenruhások megállították őket, a két iraki bűnöző az erdőbe menekült, miközben további lövéseket adtak le a rendőrökre. A TEK beavatkozó egységei fogták el őket, csakúgy, mint még aznap az M1-es sztrádán az embercsempészek előfutóit. A BRFK így hat embercsempészt gyanúsít fegyveresen elkövetett embercsempészettel, a két lövöldözőt pedig a nyomozó ügyészek is felelősségre vonják hivatalos személy elleni erőszak és a közlekedésbiztonság veszélyeztetése miatt.
