Megvédjük a nemzetpolitikánk által kivívott magyar eredményeket

Hatalmas erőt tudunk felmutatni akkor, ha összefogunk, és keményen dolgozunk a céljaink elérése érdekében – jelentette ki a lapunknak adott interjúban a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. Potápi Árpád János értékelte a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet eredményeit, valamint a különböző régiókban élő külhoni magyarság helyzetét. A figyelem elsősorban Kárpátaljára összpontosul, ott a megmaradás a tét.

– Csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács, pénteken a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartották meg, mindkét ülés zárónyilatkozat elfogadásával zárult. Kérem, értékelje, milyen eredményt hoztak a magyarság szempontjából fontos tanácskozások!
– Jó volt látni, hogy három év elteltével újra jelenléti módon tudtuk megtartani a legnagyobb nemzetpolitikai fórumokat, és a Magyar Diaszpóra Tanács ülésére milyen nagy örömmel jöttek el a diaszpóra magyarság képviselői. 

Hasonlóan nagy lelkesedéssel vettek részt a határon túli magyar pártok képviselői a Magyar Állandó Értekezleten. Utóbbira a magyar parlamenti pártokat is meghívtuk, sajnálatos, hogy a DK és a Párbeszéd nem is reagált a megkeresésre, a Momentum pedig azt közölte: nem kívánnak az összmagyarság találkozójára képviselőt küldeni.

A többiek, akik eljöttek, nemzetpolitikai szempontból pozitívan nyilatkoztak a folyamatokról, és támogatták a kormány törekvé­seit, mindenki aláírta a zárónyilatkozatot. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy számunkra a legfontosabb a biztonság és az, hogy a háborús konfliktus ne érje el azokat a területeket, ahol magyar emberek élnek. Kárpátalja Ukrajna része, de örülünk annak, hogy a háborús cselekmények, az egyetlen volóci belövéstől eltekintve, egyelőre elkerülték a megyét. Meg kell jegyezni, hogy a diaszpóra magyarsága és a Kárpát-medencében élő honfitársaink is mindenben támogatták és támogatják a kárpátaljai magyar közösséget.
– A Magyar Állandó Értekezlet után értékelték a határon túl élő magyarság helyzetét, és sok esetben összegezték az elmúlt tizenkét év fejleszté­seit, programjait, az elért eredményeket. Hol tart a külhoni magyarság tizenkét év polgári kormányzás után?
– Az elmúlt tizenkét évben a nemzetpolitikának volt egy íve, amelynek eredményeként a határon túli magyarság számára kiszámíthatóvá, átláthatóvá vált a támogatási rendszer. Sokszor nem is az volt a legfontosabb, hogy mekkora pénzek jutnak el az intézményhez, történelmi egyházakhoz és szervezetekhez, hanem az, hogy külhoni honfitársaink láthatták: a magyar kormány, Magyarország folyamatosan gondoskodik a határon túli magyarságról. Mi nemzetben gondolkodunk, és az itthon elindított programokat rendre kiterjesztjük a határon túlra is, a fejlesztések jellemzően párhuzamosan futnak. Ennek eredményeit vég nélkül lehetne sorolni, például a külhonban csaknem ezer óvodát építettünk, újítottunk fel. 

A határon túl épült kétszáz új templom, 1400 pedig megújult. 

Évről évre ötezer külhoni magyar szervezetet támogatunk, a gazdaságfejlesztési programokkal negyvenezer vállalkozót értünk el. A határon túl született magyar gyermekek között húszezer babacsomagot tudtunk kiosztani. Ennek nem elsősorban anyagi ereje van, de ennek köszönhetően láthatják az ottani magyarok, hogy egy kis jövevénynek nemcsak ők örülnek nagyon, hanem az anyaország is. A diaszpóraközösségeknél is voltak fejlesztések, de sokkal kisebb nagyságrendben, ezek a támogatások szimbolikus jellegűek.

– Az elért eredmények akkor lennének igazán szembetűnőek, ha látnánk azt is, hogy hol tartanának a határon túli magyarok a polgári kormány támogatása nélkül. Egyetért?
– A Magyar Diaszpóra Tanács ülésén láthattunk egy videót, amely a hazai templomok, egyházi közösségi terek felújításáról szólt. Felemelő érzés volt összegezve látni, mi mindent értünk el tizenkét év alatt. Külön-külön hírt adunk ezekről a beruházásokról, de ez a videó is azt bizonyítja, hogy nagyon hatásos, amikor együtt látjuk az eredményeket. 

Hatalmas erőt tudunk felmutatni akkor, ha összefogunk, és keményen dolgozunk a céljaink elérése érdekében.

 Fontos azt is megjegyezni, hogy 2010 előtt, a Gyurcsány-kormányok idején lényegében egyetlen fejlesztés sem volt a külhonban.

– Mögöttünk van egy hosszúra nyúlt koronavírus-járvány, február­ban kitört az orosz–ukrán háború. Ebben a nehéz helyzetben is lesz lehetőség a határon túli magyarság támogatására?
– Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a következő években egy vasat sem kapna a délvidéki magyarság, akkor is olyan eredményeket tudhat maga mögött, amelyekből évtizedekig meg tud élni. A legfontosabb, hogy a következő években a közösen elért eredményeket megvédjük, az elindított nemzetpolitikai programokat pedig tovább kell vinnünk, ez sokszor nem pénzkérdés. 

A kormány döntött arról, hogy az oktatási-nevelési támogatás 22 400 forintos összegét megsokszorozza, és azt Kárpátalján még ebben a tanévben, a többi területen a következő tanévben meg fogja kapni minden bölcsődés, óvodás és iskolás, aki a magyar intézményrendszerbe jár.

– Kárpátalján ez akkora tétel, mint egy havi fizetés.
– Igen, különösen akkor nagy a segítség, ha egy családban több gyermek van, és ők magyar intézménybe járnak. Ki kell emelni, hogy a kárpátaljai szociális csomag juttatásait nem szüntetjük meg. Ezt megtartjuk, és minden eszközzel azon vagyunk, hogy a kárpátaljai magyarságot megőrizzük a szülőföldjén.

– Milyen állapotban van most a kárpátaljai magyarság és a többi Kárpát-medencei magyar közösség?
– Kárpátalján is elindult a tanév, és a gyermekek közel nyolcvan százaléka helyben maradt, vagyis a családok eddig kitartottak, a hatvan évnél idősebbeknél még magasabb az arány. A hadköteles korú férfiak nagy része viszont itt van Magyarországon, és innen támogatja az otthon maradt családját, ez óriási próbatételt jelent, csakúgy mint a háború hatásai. A korábban is gyengén működő ukrán állam még azt sem tudja teljesíteni, amit eddig meg tudott tenni. Politikai válság van, a magyarokat ért atrocitások pedig nem álltak le. Sőt, a turulszobor ledöntésével ukrán vezető politikai körök avatkoztak be a magyar kisebbség életébe, ez eddig nem volt jellemző ennyire nyíltan. Egy ilyen nehéz helyzetben kell a magyarokat arra kérni, hogy maradjanak otthon és tartsanak ki. A többi régióban jelenleg sokkal jobb a magyarság helyzete, de sokat kell dolgozni azon, hogy ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is fogalmazott: a magyarság a jövő nyertese legyen. Ehhez azonban mielőbbi tűzszünetre van szükség. Magyarország és a magyarság számára nincs más alternatíva, csak a béke.

Borítókép: Potápi Árpád János szerint a kormány mindig nemzetben gondolkodik, hosszú távú elképzelésekkel (Fotó: Kurucz Árpád)