– A szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente 10 milliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén, pénteken Budapesten. A kormányfő kifejtette, hogy ebből hatmilliárd eurót a gazdaságnak kell „lenyelnie”, míg négymilliárd euró, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad.
– Ez az az összeg, amit az ország nem tud társadalmi célokra, például béremelésekre vagy adócsökkentésre fordítani. Ebből a szempontból nem tűnik túlzónak a magyar szankcióellenes politika
– hangsúlyozta. Jelezte: ha a szankciós politika változna, az energia ára akár meg is feleződhetne. A miniszterelnök felidézte, hogy a szankciók bevezetésekor a terv azt volt, hogy „ásunk egy gödröt, amibe az oroszok beleesnek”, és ez aláássa a hadviselő képességüket. – De a helyzet sosem volt olyan eszkalált, mint most, mindez a háború elhúzódásához vezetett, ezért Magyarország bizalmatlan a szankciókkal szemben – folytatta. A kormányfő kijelentette: a rosszul megtervezett szankciók felülvizsgálatot igényelnek, át kell gondolni, azok közül melyiket kell folytatni, melyiket feladni.
Erősebben, mint három éve
A miniszterelnök az eseményen leszögezte: ma több barátunk és több szövetségesünk van a nemzetközi térben, mint korábban volt. – Magyarországon nemzeti keresztény kormány van, és van jelentősége annak, hogy a potenciális partnerországokban milyen típusú kormányzatok működnek, mivel ez meghatározza az együttműködés lehetőségét. Mindig könnyebb a magyar kormány, Magyarország és a határon túli magyarok dolga, ha a „hozzánk hasonló nemzeti keresztény alapokban álló kormányok többségben vannak, vagy egyáltalán rajtunk kívül még léteznek Európában”, és az elmúlt időszak politikai fejleményei segítettek ebben – magyarázta.
Kiemelte: az a stratégiai gondolkodás, terv, hogy Közép-Európa megfelelő megszervezésével képesek lehetnek arra, hogy a közép-európai népek komoly európai tényezőt jelentsenek, és ne a náluk nagyobb államokhoz fűződő viszonyuk jelölje ki a befolyásukat, ma messzebbre került a valóságtól. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy 2019-ben találkoztak személyesen utoljára, és mind erősebbek, mint amikor legutóbb látták egymást.
– 2019 legfontosabb kérdése az volt, hogy szabad-e lelépni az etnikailag egységes magyar képviselet alapjáról az etnikailag vegyes magyar képviselet irányába – idézte fel. Orbán Viktor úgy vélte, voltak időszakok, amikor nem voltak egységesek ebben az ügyben, de most úgy tűnik, hogy minden magyar közösség egyértelműen azt a választ adja erre a kérdésre, hogy az etnikailag egységes alapokon szervezett politikai struktúrák jobbak. Kitért rá: 2019-ben azt is mondta, hogy az európai gazdaság fejlődését figyelve Közép-Európa lesz Európa gazdasági motorja, és az eltelt évek ezt igazolják. Felidézte, hogy három éve arról is beszéltek, hogy az európai biztonság kulcsa a jövőben a Balkán lesz, és szerinte ezt látszólag felülírja a háború, de komoly hatalmi rivalizálás van a Balkánon.
– Magyarország érdeke, hogy az ottani országok különösen Szerbia – mielőbb váljanak az EU részévé, hogy biztonságos zónát hozhassanak ott létre – tette egyértelművé a miniszterelnök. Orbán Viktor a visegrádi négyekről (V4) szólva közölte: 2019-ben is hangsúlyozták a V4 fontosságát, és ugyan ma is fontos, de a dinamikája megváltozott.
– A csehek és a szlovákok részéről föl is merültek bizonytalanságok, illetve megjelentek olyan vélemények, amelyek a V4 fontosságát hátrább sorolták a saját külpolitikájukban – fogalmazott. A kormányfő meglátása, hogy a lengyelekkel sem egyszerű az együttműködés, mert ugyan a V4 alapvető céljaiban továbbra is fennáll az egyetértés, de az orosz-ukrán háború ezt a kapcsolatot átalakította, bonyolultabbá tette, dacára annak, hogy mindketten abban érdekeltek, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést a térségre, illetve Oroszország és Közép-Európa között legyen egy szuverén állam. A miniszterelnök szerint a célokban egyetértenek Lengyelországgal, de az eszközökben nem.
– Magyarország híve a tűzszünetnek, a béketárgyalásnak és egy olyan európai biztonsági rendezésnek, amelyben van kijelölt helye Oroszországnak, olyan helye, amely számunkra nem hátrányos és nem veszélyes
– tette egyértelművé Orbán Viktor. Jelezte: új kapcsolatrendszereket is építenek szokatlan dimenziókban és keretekben. Példaként említette a szerb-osztrák-magyar együttműködést, ami reméli, hogy „tartós struktúrákat is talál majd”.
Egyedül a béke pártján
A kormányfő arról is beszélt, hogy a háború az egész világ hatalmi rendszerét átalakító folyamat egyik állomása, illeszkedik egy nagyobb trendbe. – Már a pénzügyi, aztán a migrációs válság is ennek a nagyobb átrendeződésnek volt egy-egy fontosabb állomása – vélekedett. Rögzítette: olyan változások vannak a világban, hogy a világ gazdasága által megtermelt javak, erőforrások, profitok a korábban megszokott módhoz képest eltérő arányban kerülnek elosztásra.
– Ez a folyamat normális esetben lassú szokott lenni, azonban most nagyon rövid idő alatt zajlik le, sokkal intenzívebb, mint korábban
– mondta. Hozzátette: az a kérdés, hogy ez az átrendeződés végbemehet-e háborúk nélkül, vagy szükségszerűen konfliktusokat hoz magával. – Ha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban – mondta a miniszterelnök hangsúlyozva: stratégiai kérdés Magyarország számára, hogy mielőbb béke legyen a szomszédunkban. – A háború emberéleteket követel, és gazdasági hatásai is vannak – mutatott rá a kormányfő. Fontosnak ítélte, hogy ne váljon a mindennapi tapasztalat részéve az, ami három napja Lengyelországban történt, ahol emberéleteket követelt a rakétabecsapódás.
– Nem hálás szerep Európában egyedüliként beszélni a tűzszünet és a béketárgyalás fontosságáról, de Magyarországnak ez a stratégiai érdeke, amiért minden konfliktus – időnként megalázó kommentárokat is – érdemes elviselni
– fogalmazott. Emlékeztetett, hogy már a krími konfliktus is háborúvá terebélyesedhetett volna 2014-ben, ám akkor még lokális maradt, köszönhetően annak, hogy a német-francia tengely képes volt rendezni a kérdést. Szerinte akik most a lokalizálásban voltak érdekeltek – köztük említette Magyarországot is –, nem voltak elég erősek.
– Minél később lesz béke, annál nagyobb lesz a béke ára – húzta alá Orbán Viktor. Szólt arról is, hogy nem biztos, hogy azok a háború haszonélvezői, akik a kirobbantói voltak. A haszonélvezők között említette Amerikát és Kínát. – Azért vagyunk vesztesek, mert nincs európai vezetés. Nem lehet tudni, kik a meghatározó szereplők és erők, és így a kontinens nem tudja az érdekeit érvényesíteni – magyarázta. Szerinte Európa minden egyes nappal gyengébb lesz, az amerikaiak egyre többet nyernek, a kínaiak erősödnek. Elmondta, hogy Magyarországnak ebben a helyzetben kell megtalálnia saját „külpolitikai ösvényét”.
A magyar a bajban összefog
– A világ blokkosodásával kell számolni, ami a történelmi tapasztalatok alapján mindig csak rosszat hozott Magyarországnak, ezért nem is érdeke – fogalmazott Orbán Viktor. Ezután a miniszterelnök számba vette az ország erősségeit, amihez szerinte pontos önismeret kell. Ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy Magyarország ne vegye át az európai posztnemzeti megközelítést, maradjon nemzeti keretek között, érdekeit ezen az alapon vezesse le, mert ezen keretek „szívünknek kedvesek” és ez az, amit ismernek az emberek is.
Magyarország első erősségeként említette azt, hogy „a magyar a bajban összefog”, ezt mutatták az elmúlt évek válságai, a pénzügyi, migráns- és a koronavírus-járvány okozta válság.
– Baj idején is ki lehet javítani a rosszul működő rendszereket – mondta, példaként az energiapolitikát hozva, amelyben jelentős változásokat fognak végrehajtani. Második erősségként beszélt arról, hogy a nemzeti érdeket tekinti az ország az elsőnek. Kijelentette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit saját érdekei elé helyezze. Szerinte Magyarországnak egyetlen fillért sem ér meg, hogy segít, Magyarország azért segít az ukránoknak, mert bajban vannak.
Hitelközösséggé alakulna az EU
Orbán Viktor elmondta, Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében. Azt javasolta, az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.
– Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében
– részletezte. A kormányfő szerint az általa vázolt támogatás nem sérti alapvetően a magyar nemzeti érdekeket, bár az összeg hiányozni fog a magyar költségvetésből. Véleménye szerint ha Magyarország megengedi a közös hitelfelvételt, akkor az EU visszavonhatatlanul hitelközösséggé alakul át.
Ugyancsak erősségként említette azt, hogy Magyarország realista, valamint azt, hogy a magyar mindenben lehetőséget lát, ez utóbbit magyar leleményként írta le. Orbán Viktor azt mondta, hatalmas optimizmussal tekint az ország előtt álló bajokra, vissza nem térő lehetőséget lát benne, szerinte a válságot lehetőségnek kell tekinteni. A kormányfő jelezte, hogy ha jól manővereznek a válságban, a versenyranglistákon előrébb kerülhet az ország, ezért nem hajlandóak arra, hogy feladják az orosz kapcsolatokat. Továbbá szorosabb együttműködést javasolt kialakítani a szomszéd országokkal. – Válságos pillanatban lehet, hogy jobban lehet javítani ezeken a kapcsolatokon is – érvelt.
A kormány nem adja fel a nemzetstratégiai céljait
A miniszterelnök az uniós forrásokról szólva közölte: a Covid-válság miatt létrehozott újjáépítési alap nem az egyes országok befizetéseiből áll össze, hanem egy közösen felvett hitel, amelynek szétosztásáról előre megállapodtak a tagállamok. – Vagyis ezt a pénzt „oda kell adni”, legfeljebb halasztani lehet azt. Azonban az unió Magyarországgal egyedüliként még a megállapodást sem írta alá – mondta. Ugyanakkor jelezte, hogy erre a napokban sor kerülhet.
A 2021-27-es uniós költségvetési támogatásról a miniszterelnök elárulta: megállapodás előtt áll az ország, de ha alá is írja azt, nem tudható biztosan, fizetnek-e vagy sem, mit függesztenek fel. – A forrás nettó összege évente 800 milliárd forintnak felel meg, miközben a magyar GDP 62 ezermilliárd forint – mutatott rá az összeg nemzetgazdasági súlyára.
– Lehet politikai játékot játszani, de ez nem egy tényleges zsaroló eszköz az unió kezében. Bennünket nem lehet sarokba szorítani, aki így akar tárgyalni, sosem fog célt érni – hangsúlyozta. Pimaszkodásnak, károkozásnak nevezte a folyamatot, és kijelentette: források nélkül a magyar gazdaság „zöldítésének” programját a világpiacról, például kínai hitelből is finanszírozhatja az ország.
Szólt arról is, hogy a kormány a válság idején sem adja fel nemzetstratégiai céljait.
– Bővülni fognak a családtámogatások, a munkahelyeket is fontosak a kormány számára de ugyanígy a nemzetegyesítés kérdése is – hangsúlyozta. A határon túli magyar közösségek vezetőinek azt ígérte: bár új nagyberuházások várhatóan nem indulnak a következő egy-két évben, nem arról akar tárgyalni velük, mi hogyan nem valósulhat meg, hanem arról, mi hogyan lehetséges.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében kiemelte: a jelenlegi egy nemzeti kormány, amelynek a magyar állam a magyar nemzet önkifejeződése, az értelme és célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. – A nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – jelentette ki. Úgy vélte, ehhez kell egy erős Magyarország, amely politikailag, gazdaságilag és diplomáciailag, hátországot biztosít, kell az alkotmányos környezet, az intézményrendszer – ennek része a Máért –, az identitásmegőrzés, a nemzet közjogi egyesítése, továbbá az, hogy a magyarság politikai szervezetei és pártjai meghatározó szerepet játsszanak a körülöttünk lévő országokban. – Mindez együtt jelenti a nemzeti, patrióta politikát – mutatott rá.
Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
