Popovics-módszer: anarchista felforgatókönyvek a hazai tüntetéseken

Történelmi válságában a hazai baloldal legfeljebb botránypolitizálásra tudja használni parlamenti jelenlétét, ezért hivatásos „civiljei” rátelepszenek a tüntetésekre – véli Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója. A politológus az ellenzéki mozgalmak által Magyarországon is használt felforgatás stratégiáit és hazai alkalmazóinak hálózatát mutatja be legfrissebb elemzésében, különös tekintettel a legújabb, 2022-es „forró ősz” megtervezésére.

Minden korábbinál látványosabb azoknak a hivatásos „civileknek” a fellépése, akik legújabban a közoktatásügyben tapasztalható elégedetlenkedésre települtek rá – hívja fel a figyelmet Békés Márton történész a XXI. Század Intézet igazgatója az elmúlt tíz év tapasztalataira. A történész-politológus az ellenzéki mozgalmak által Magyarországon is használt felforgatás stratégiáit és hazai alkalmazóinak hálózatát mutatja be dolgozatában, különös tekintettel a legújabb, 2022-es „forró ősz” megtervezésére.

A felforgatókönyv

Az aktuális hazai tüntetéstematikára telepedve, profi szervezők a bérkövetelések energiáját kormánybuktatásba akarják átcsatornázni

 – fogalmaz az intézet igazgatója elemző írásában, majd rámutat: a Popovics-módszer élesben is megjelent: a 2018/19 fordulóján zajló ellenzéki megmozdulásokon, aztán az SZFE épületének 2020 őszi elfoglalásán, újabban pedig a „tanártüntetésnek” beállított kormányellenes demonstrációkon.

A cikk szerője kiemeli: a közoktatási bérek emeléséhez semmi köze az úgynevezett Popovics-forgatókönyv alapján szervezett akcióknak. Véleménye szerint hamar eltérített és eszkalált konfliktussá vált, amely a demokratikusan megválasztott kormány megdöntésére épül. 

Szrgya Popovics, akit a The Guardian csak a globális forradalom titkos építőmesterének nevezett – ismerteti Békés Márton – 2015-ben adta ki könyvét Útmutató a forradalomhoz címmel, amelyben összefoglalta és más országok számára is ajánlotta a forradalomhoz szükséges, egy az egyben átültethető technikáit. Mentora az a Robert Helvey, az amerikai hadsereg nyugalmazott ezredese, akihez az amerikai hírszerzés az erőszakmentes ellenállás „civileknek” szóló kiképzését szervezte ki. Őt könyvében Popovics már csak Bob ezredesnek nevezi. A 2017 óta magyarul is olvasható Popovics-könyv magyar nyelvű kiadásának könyvbemutatóját a Gulyás Márton vezette Közös Ország Mozgalom szervezte meg. Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az eseményen a szerző úgy nyilatkozott: „számít rá, hogy könyve nyomán megkeresik majd budapesti aktivisták, és a tanácsait kérik ki erőszakmentes mozgalmaik szervezésében” 

Gulyás csomóponti személy: először a Krétakör ügyvezető igazgatója, aztán a Humán Platform kezdeményezője volt, majd megalapította a Közös Ország Mozgalmat, négy éve pedig az amerikai forrásokból működő Partizán alapító-főszerkesztője.

– hangsúlyozza a politológus. 

Utasításra szervezett forradalom

A konfliktus egyik motorja, a színész Molnár Áron mozgalma például az erőszakmentes ellenállás taktikájából a forradalom stratégiáját építi, és nyilvánosan hivatkozik is Popovics könyvére mint alapműre

– idézi fel Békés Márton a színész megnyilatkozását, kiegészítve azzal, hogy Gene Sharp: Az erőszakmentes ellenállás 198 különféle módját is népszerűsíti. 

Gene Sharp továbbfejlesztve Saul Alinsky doktrínáját 1983-ban nemkormányzati szervezetet hozott létre Albert Einstein Intézet néven, amely különböző országok „civil” ellenállóit oktatta erőszakmentes stratégiákra – írja a történész. 

Az 1993-ban elkészült „felforgatókönyvet” a szeptember másodikai tüntetésen Molnár Áron színpadias gesztussal diáktüntetők közé dobta, mondván: „Szerveződjetek mozgalmakba, szervezetekbe. 

Az Alinsky–Sharp-mesterterv alkalmazása könnyen tetten érhető a pedagógusok és a diákok mögött álló állítólagos „társadalmi többség” és az „elnyomó rezsim” ellentétéről szóló morális kerettörténet felállításában – világít rá az összefüggésekre Békés Márton. Sőt, folytatja: a tüntetések jelképének dizájnja (körbe helyezett felkiáltójel), az oktatásért felelős miniszter bábujának meglincselése, valamint a koncertek és a politikai tiltakozás vegyítése (úgynevezett protestival) révén is felismerhetjük. 

A társadalom kettéosztása, írja a XXI. Század Intézet igazgatója, és különböző machinációkkal a többség csoportosítása Popovics szerint technikai kérdés, röviden: szervezett forradalom, utasításra.

Hibrid forradalmárok

Amint Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője megállapította 

»az ellenzék a megújulás és a parlamenti munka helyett az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt«, e stratégia mentén »megpróbáltak rátelepedni civil elégedetlenségi akciókra, majd nemzetközileg kipróbált mozgalmi forgatókönyvek alapján igyekeztek kormányellenes demonstrációvá szélesíteni azokat«

– idézi fel az igazgató.

A cikk szerzője példaként említi a 2014 őszi „netadó” elleni tüntetést, amely a Fidesz Lendvay utca székházának ostromába torkollott, vagy a 2018 végi tüntetéshullámot, amelyek véleményük szerint látványossá tették a különböző „felforgatókönyvek” alkalmazását.

A 2022. április 3-i fideszes választási győzelem után ellenzéki körökben ismételten megfogalmazódott, hogy Hadházy Ákos szavaival élve

Orbán nagyon fél a tüntetésektől, sztrájkoktól, attól, hogy hirtelen sok ember fejezi ki egyszerre: elég volt.

Ugyanekkor a megelőző évtized több ellenzéki kezdeményezésében nevet szerző Juhász Péter kijelentette, hogy „demokratikus választáson nem lehet leváltani a Fideszt, ezért társadalmi nyomást kell kialakítani […] a cél a civil utcai ellenállás megszervezése”. Márky-Zay Péter, a baloldali összefogás bukott miniszterelnök-jelöltje pedig azt mondta: „mostantól ellenzék helyett ellenállás van”. De – folytatta a sort a történész – Tordai Bence párbeszédes politikus a 2018/19 fordulóján szervezett „rabszolgatörvény”-ellenes demonstrációk lanyhulása idején Alinsky és Popovics írásaival kapcsolatban kifejtette: „ismerjük ezeket a könyveket és megközelítéseket, és használni kell őket.” Hadházy Ákos pedig a 2022. november 4-én tartott tüntetésen, amely az MTVA köré vont blokádpróbálkozásból gyújtogatássá fajult, azt mondta: „az államrendet valóban fel kell forgatni”. 

Ezért – vonja le a következtetést az elemző írás szerzője – velük kapcsolatban inkább káderpártokról beszélhetünk, mintsem hagyományos értelemben vett parlamenti szereplőkről. 

Borítókép: pedagógussztrájk Magyarországon 2022 őszén (Forrás: a NoÁr Facebook-oldala)