– Az amerikai baloldali adminisztráció budapesti képviselete szerint a sajtó nem kritizálhatja, kommentálhatja tevékenységüket, mert az „nincs összhangban a gyakorlattal”. Érdekes „gyakorlat” lehet ez, és formabontó a megközelítés is azok részéről, akik egyébként rendszeresen aggódnak a magyarországi médiaszabadság miatt – reagált az Amerikai Nagykövetség minapi közleményére Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ főigazgatója megjegyezte:
láthatóan nagyon fontos egyeseknek a demokrácia – de annyira azért nem, hogy mások is gyakorolhassák abból fakadó jogaikat.
Nem mindenkinek tetszik a politikai szerepet felvállaló két bírót ért kritika, mert miközben az amerikai baloldal az egyik kezével finanszírozza a magyar baloldalt és sajtóját, a másikkal elhallgattatná a számára kritikus jobboldali hangokat.
Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége által kiadott közlemény szerint David Pressman nagykövetnek a közelmúltban a magyar igazságszolgáltatás képviselőivel folytatott találkozója összhangban van az Amerikai Egyesült Államok és más országok – köztük Magyarország – által világszerte folytatott diplomáciai gyakorlatával. „Ami nincs összhangban a szövetségesek közötti normális diplomáciai gyakorlattal, az az összehangolt médiatámadás az Országos Bírói Tanács szóvivője és nemzetközi kapcsolattartója ellen, amely a jelek szerint arra irányul, hogy félelmet keltsen azokban, akik az Amerikai Egyesült Államok képviselőivel kívánnak tárgyalni” – szögezte le a diplomáciai testület, egyben hozzátették: az amerikai kormánytisztviselőkkel folytatott párbeszédbe való beavatkozás nem segíti elő az amerikai–magyar kétoldalú kapcsolatokat.
– Nyilvánvalóan vitatható a találkozó indokoltsága és jogszerűsége, ezért megalapozott kritika tárgya lehet
– közölte az Országos Bírói Hivatal a Mandiner megkeresésére annak kapcsán, hogy nem csitulnak a kedélyek az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagjának, Matusik Tamásnak és Vasvári Csabának a budapesti amerikai nagykövetnél tett látogatása körül. A Senyei György Barna által vezetett OBH emlékeztetett: a bírói tevékenység körében a szabályok egyértelműen meghatározzák a nyilatkozattétel korlátait, az összeférhetetlenségi szabályokat, és bár az OBT-tagok státusukat tekintve bírók, de a kérdéses helyzetben ténylegesen nem bírói minőségükben jártak el, hanem az OBT által – közjogi jogalap nélkül – létrehozott „pozícióikban”, úgy, mint az OBT szóvivője és az OBT nemzetközi kapcsolatokért felelős tagja – fejtette ki az OBH. Arra a kérdésre, hogy szükséges-e az eset kivizsgálása, a hivatal azt írta:
az OBH-nak nincs igazgatási hatásköre az OBT felett, így e körben az OBT-tagok tevékenységét sem ellenőrizheti, feladataik körét, és annak ellátása során tanúsítandó magatartásukat a jogszabályok, valamint az etika írott és íratlan szabályai határolják be.
– Ezek számon kérhetősége azonban a hatályos jogban érdemben nem megoldott – szögezték le. Hozzátették: ugyanakkor le kell szögezni, hogy az OBT-tagokat e minőségükben eljárva nem illeti meg a bírákat az ítélkezőtevékenység közben megillető fokozott védelem.
– Amennyiben az OBT tagja ebbéli minőségében vállal nyilvános szereplést, az olyan kivételes közszereplői státust keletkeztet, amely esetében már a kritika magasabb szintjét köteles tűrni – hangsúlyozta válaszában az OBH, hozzátéve, hogy a kritika ebben az esetben sem lehet az emberi méltóságot sértő.
A hivatal szerint ugyanakkor a felmerült helyzet egy sajátos szabályozási hiátus következménye: a bírósági szervezeti, illetve jogállási törvény nem különbözteti meg elég élesen a bírói és a bíró általi, de nem bírói minőségben eljárva vállalt közszereplés határait.
Borítókép: Szánthó Miklós. Fotó: Havran Zoltán
