Elavult a villamosvezetők oktatása

– A villamosvezetők oktatásának színvonalát hozzá kell igazítani a kor követelményeihez és a balesetek tapasztalatait bele kellene építeni a tananyagba – emelte ki lapunk megkeresésére Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke. Dorner Lajos szerint előfordulhat, hogy a járművek műszaki kialakításán, szoftverein is változtatni kell.

2022. 12. 22. 6:30
Budapest, 2022. december 20. Ráfutásos balesetben összeroncsolódott Combino villamosok műszaki mentését végzik Budapest IX. kerületében, a Boráros térnél 2022. december 19-én. Az este történt baleset helyszínéről a mentők egy súlyos és öt könnyebb sérültet vittek kórházba. Reggelre helyreállt a közlekedés a 4-es és a 6-os villamos vonalán. MTI/Lakatos Péter Fotó: Lakatos Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az üggyel kapcsolatban érdeklődtünk a BKV-tól is: többek között arra kérdeztünk rá, hogy a villamosvezetők milyen ismereteket sajátítanak el a képzésük során. A BKV válaszában kifejtette: A modulrendszerű képzés ismeretanyagát a vasúti közlekedésért felelős hatóság jóváhagyásával, a vonatkozó kormányrendelet szerint alkalmazzák.

Hangsúlyozták, hogy a járművezető képzés hét modulból áll, amely keretében általános szakmai ismereteket tanulnak. Ilyen többek között a jármű kategória ismeret elmélet, amely a villamos járművek alapvető műszaki berendezésit ismerteti meg, az infrastruktúra ismeret elmélet, amely a vonatkozó közlekedési szabályokat, azaz a KRESZ és az F1-F2 számú jelzési és forgalmi utasítás mellett közlekedési ön- és partnerismeretet, valamint szolgáltatói szemléletet tartalmaz. Továbbá vezetési gyakorlat tanulójáraton, amelynek során a villamossal a közúti forgalomban való részvételt gyakorolják valamint típusismeret elmélet és gyakorlat, amely a járművezető által később vezetett pontos járműtípus üzemeltetési sajátosságainak megismerését szolgálja és útvonalismeret elmélet és gyakorlat, amely a járművezető által önállóan bejárandó útvonalak és telephelyek külön szabályait, sajátosságait foglalja magában, mindenhol helyszíni bejárással. Hozzáteszik, hogy az első időben az egyszerűbb és régebbi tipusokra (pl. Tátra T5C5K, TW6000) történik a kiképzés, míg a modernebb járműveket (CAF Urbos, Siemens Combino) csak legalább néhány év gyakorlattal rendelkező járművezetők tanulják meg újabb típusismeretként.

A követési távolságra vonatkozó kérdésünkre kifejtették: A két jármű közötti követési távolságot több tényező befolyásolja, mint például az alkalmazott sebesség, a pályaszakasz geometriai jellemzői, az időjárási körülmények, illetve a forgalom nagysága. Hangsúlyozzák, hogy minden esetben azonban olyan követési távolságot kell megválasztani, a KRESZ-ben foglalt alapszabály szerint, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni. Ennek felmérése és megállapítása, valamint betartása a járművezetői munkakörhöz tartozó feladat.

A BKV kiemelte azt is, hogy a Combino járművek rendelkeznek éberségi berendezéssel, amely a járművezető „szolgálatkészségének” folyamatos kontrolljára hivatott. Az éberségi berendezés a jármű haladása során, annak sebessége és a megtett út függvényében ad hangjelzést a járművezető részére, akinek ezt nyugtáznia kell. Amennyiben ez elmarad, a jármű biztonsági fékezéssel megáll. Kiemelik, hogy a BKV Zrt. számára kiemelten fontos a balesetek számának csökkentése, ezért időről-időre közreműködnek olyan fejlesztésekben, amelyek a közlekedésbiztonságot javíthatják. Ilyen például az elektronikus vezetéstámogató rendszer, amelynek legnagyobb előnye, hogy érzékelik a veszélyes forgalmi szituációkat és vészjelzés leadásával hívják fel a jármű vezetőjének figyelmét rájuk. A feladatot jellemzően a villamos kocsiszekrényére elhelyezett kamerákkal, illetve radar szenzorokkal oldják meg, a beérkezett képanyagok és információk feldolgozása, valamint a járművezető értesítése pedig már a szoftver dolga. Hozzáteszik, hogy a jelenleg tesztelt rendszerek a fékrendszerbe – a tesztelés jelen fázisában – nem avatkoznak be, azaz automatikusan nem fékezik a villamosokat. A vasúti környezetben használható ütközéselkerülő rendszerekkel szemben egészen más elvárások vannak, mint személygépkocsik esetén, de intenzív a fejlesztés ezen a területen is. Reményeik szerint ezek a fejlesztések a közeljövőben megbízhatóan működnek majd nagyvárosi, közúti vasúti környezetben is, amint ez bekövetkezik, egy új villamos beszerzésénél már a specifikáció részéve tudjuk tenni.

 

Borítókép: Ráfutásos balesetben összeroncsolódott Combino villamosok műszaki mentését végzik Budapest IX. kerületében, a Boráros térnél 2022. december 19-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.