A Gödöllői Arbo-park elődjét Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter álmodta meg, majd a József főhercegről elnevezett ligetet 1902-ben kezdték telepíteni. Olyan fenyő- és lombosfajokat kívántak meghonosítani, amelyek később az Alföld fásítására is alkalmasak lehetnek – olvasható az Arbo-park bejáratánál álló táblán. A telepítési munka a kedvezőtlen környezeti adottságok miatt csak 1914-re fejeződött be. Ekkor kitört az első világháború, amely alatt komoly károkat szenvedett az arborétum. Ennek ellenére a létesítményt a két világháború között sok szakember kereste fel, a park például 1936-ban két nagyszabású szakmai konferenciának is helyszíne volt, így egyre több térképre felkerült. A második világháború szintén jelentős pusztítást végzett a területen, elég csak arra gondolni, hogy volt olyan időszak, amikor hatvanezer szovjet katona állomásozott az arborétumban.
A következő évtizedben a területet elhanyagolták, majd 1956-ban a Gödöllői Erdőgazdaság kezelésébe került, és az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos célok érdekében felmérte az itt található növényállományt.
Másfél évtizeddel később, 1972-től az ENSZ első, Ember és bioszféra című környezetvédelmi világkonferenciájának hatására erdészeti fajok (akác, nyár, nyír és tölgy) génmegőrző gyűjteményét hozták létre. Hat év múlva a terület helyi természetvédelmi oltalom alá került.
A Gödöllői Arborétum 1989 óta fogadja a látogatókat tanösvényekkel, sétautakkal és a Vlgyszínpaddal. 2012-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. lett a létesítmény üzemeltetője, a cég a látogatói igények kiszolgálása érdekében hosszú távú beruházásokat indított. A park szomszédságában található a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ ugyancsak 120 éves méhészeti parkja.
Fejlesztések kis lépésekben
Az Arbo-park fejlesztése tavaly gyorsult fel, amikor az Erdők a Közjóért Alapítvány vette át a kezelését, és a jövőben mindinkább a biodiverzitás megőrzését, a klímaváltozás elleni küzdelem erdészeti és génmegőrzési feladatait mutatják be a látogatóknak. Az alapítványt tavaly óta vezető Brandhuber Ádám abban hisz, hogy a fejlesztéseket kis lépésekben, átgondoltan, egymásra építve kell megvalósítani, minden esetben tekintettel a fenntarthatóságra. A szakember a létesítmény gondos gazdájaként körbevezet a 138 hektáros Arbo-parkban, és részletesen mesél arról a koncepcióról, amelynek jegyében a terület fejlesztését elindították.
Az arborétumba érkező vendégek a park egész területén Patkós Gábor munkái alapján tájékozódhatnak. A Magyarország vezető táblarendszer-készítője által megalkotott ismeretterjesztő anyagok hangulata, képi és színvilága egységes, és mindegyiken helyet kap a létesítmény címerállata, a harkály
– mondja el Brandhuber Ádám. Kifejti, hogy az Arbo-park nem a más arborétumokban megszokott, klasszikus módon fogadja a vendégeket.
Vagyis nem egy-egy különálló, táblával megnevezett növényt, fát láthatnak a látogatók, hanem erdőtársulásokat, erdőképeket csodálhatnak meg, összesen 154-et. Így tulajdonképpen az erdő ezerarcúságát tudják megmutatni az érdeklődőknek. Fontos cél lesz a különböző erdőgazdálkodási módok bemutatása, helyszínen szemléltetni, hogy mi a különbség a tarvágás vagy éppen az örökerdő-művelés között. Ennek érdekében próbaparcellákat alakítanának ki a jövőben, ahol az egyes gazdálkodási gyakorlatok előnyeit és hátrányait ismerhetik meg az érdeklődők.
Hagyományos ételekkel készülnek
Az arborétum ékkövei a különböző tisztások, amelyeket funkcióval és egy-egy jellemző névvel láttak el. A bejárathoz közeli Tücsök és hangya tisztáson egy kisebb színpad kapott helyet, szemben pedig erdei büfé létesült. Itt a következő fejlesztési cél az, hogy a hétvégeken már üzemelő büfé mellett kézműves-kirakódóvásár és a színpadon zenei műsorok is legyenek. A büfé kínálatában hagyományos, helyi jellegű ételeket és italokat – palacsinta, szörpök, limonádé – találunk. Komolyabb fejlesztési elképzelés, hogy a Gerendai-házban az erdők talajszint feletti felső részét, a gyökérzóna életét pedig a mellette lévő kis pincében mutassák be.
Az egyik legismertebb helyszín a Völgyszínpad, amelyen évente két–négy színházi előadást tartanak, alkalmanként akár négyszáz fős közönség előtt. Szükségessé vált a színpad és a völgyhíd teljes felújítása, valamint a nézőtér bővítése. A meseösvény varázslatos hangulatát a fák törzsére rögzített élethű, de hatalmasra nagyított rovar- és pókfigurák kihelyezésével szeretnék fokozni.
A Maci-tisztáson öt nyílt tűzrakóhely, két esőbeálló, illetve padok és asztalok várják a vendéket, akik itt sütögethetnek, piknikezhetnek. A Mókus-tisztáson telepített kültéri fitneszeszközökön tornászni, mozogni, edzeni lehet, a kocogás szerelmeseit pedig két futókör várja.
Nagy teret kaptak a gyerekek
A Szarvas-tisztást a vadászat tematikája szerint alakították ki, etetővel, magaslessel. A Dongó-tisztás nevet kapta az a hely, ahol a biodiverzitás megőrzésében fontos szerepet játszó beporzó rovarokra hívják fel a figyelmet. A Bagoly-tisztásra kihelyezett könyvszekrényből kölcsönvett olvasnivalót a hullámpadokon megpihenve lehet olvasgatni. A Róka-tisztáson négy interaktív tábla játékaival a gyermekek okosodhatnak, sok mindent megtudhatnak a rovarokról, gombákról és föld alatt lakó állatokról. A Süni-tisztás erdei állatokat és erdészházat formázó, egyedileg készült fa játékeszközei vonzzák a kisgyermekes családokat, óvodás- és iskoláscsoportokat.
A csúszda és a rugós játékok mellett helyet kapott egy ügyességi pálya és egy sokszemélyes tömeghinta is. A szülők kényelmét padok és asztalok szolgálják. Egy táblán pedig olyan játékok leírása olvasható, amelyekhez csak az erdőben megtalálható tárgyakat kell használni. Itt, a háttérben alakítottuk ki a férfi- és női mosdót is
– mutat hátra Brandhuber Ádám. A Süni-tisztásnál van a háromszáz méter hosszú kisvasút egyik végállomása. A hétvégeken üzemelő jármű áprilisig pályafelújítás miatt nem működik.
Pusztító erejű a klímaváltozás
Brandhuber Ádám séta közben beszél a klímaváltozás egyre inkább érzékelhető negatív következményeiről, például arról, hogy az Alpokalján és a magasabb, 900 méter feletti pontokon, így Kékestetőn és Galyatetőn, eltűnőben van a lucfenyő. Ez a fafaj csak egyre magasabb pontokon képes megélni, részben a csapadékhiány, részben a felmelegedés miatt. Magyarországon tavaly körülbelül 250 milliméterrel esett kevesebb csapadék, mint szokott, a hőmérséklet pedig 1–1,5 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagosnál. Ez óriási csapás a nagy nedvességigényű fafajoknak, mint a lucfenyő, amely elegendő víz hiányában nem tud ellenállni a kihívásoknak. A klímaváltozás következő áldozata a bükk és a nyír lehet.
Itt vagyunk a köröndnél, itt, mint látható, annak idején gömbtujákat ültettek. Az is látszik azonban, hogy a növények közel fele mára kiszáradt, mert nem bírta a megváltozott klímát. A körönd megmentése érdekében a tuják körívével párhuzamosan tavaly novemberben ehető bogyókat termő bokrokat, bodzát, fekete berkenyét, homoktövist és csipkebogyót ültettünk. Mire a gömbtuják teljesen eltűnnek, már lesz egy újabb növények képezte kör a köröndön
– emelte ki Brandhuber Ádám.
A szakember kitér arra is: annak érdekében, hogy az Arbo-parkot fejleszteni tudják, és hogy a létesítmény egyáltalán fenntartható legyen, mostantól hétvégi és munkaszüneti napokon belépőt szednek a látogatóktól. A felnőttjegy ezer, a diákjegy ötszáz, a regisztrációs jegy száz forintba kerül, és vannak féléves és éves bérletek is 12 ezer és húszezer forintért. Eddig, aki akarta, becsületkasszába dobhatott pénzt, és így támogathatta a park működését, hozzájárulhatott a növekvő költségekhez.
Látogatói igények és fenntartói elvárások
Az Arbo-park természeti értékeinek megőrzése és a látogatók biztonsága érdekében bizonyos szabályok betartását várják el a vendégektől. Például azt, hogy a kutyákat mindenki pórázon vezesse. A parkban szigorúan fellépnek a szemetelés ellen. Erről Brandhuber Ádámnak az a véleménye, hogy minden társadalmat minősít az, hogyan bánik a szeméttel. A szakember azt szeretné, hogy mindenki vigye haza a saját szemetét a hátizsákjában. Szavai szerint jó lenne, ha az emberek csak a lábnyomukat hagynák hátra az erdőben. Motivációs céllal az arborétumban folyamatosan csökkentik a kukák számát, ez alól kivétel a Maci-tisztás, de ma már ott is kevesebb hulladékgyűjtő edény van.
A Maci-tisztáson emellett egy tájékoztató tábla hívja fel a figyelmet többek között arra, hogy senki ne pazaroljon ételt, mindenki használjon textilszalvétát, és ha lehet, akkor a vendégek műanyag edényben hozzák az alapanyagot, mert a maradékot abban haza is tudják vinni. Ez is azt a célt szolgálja, hogy a parkban minél kevesebb hulladék keletkezzen.
Egy rövid kérdőív kitöltésével a látogatóknak lehetőségük van igényeik és észrevételeik megírására. Az eddigi válaszok alapján az látszik, hogy visszatérő kérések, javaslatok vannak. Ezek alapján az egyik kiemelt cél, hogy a kutyások megelégedésére egy két és fél hektáros kutyafuttatót alakítsanak ki.
Az Arbo-park vezetése nagyon fontosnak tartja a szemléletformálást. Éppen ezért Brandhuber Ádám felvette a kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel és intézményekkel, hogy közösen tartott programokkal, akciókkal ismertesse meg az emberekkel az erdők és a természet sérülékenységét és a megóvásuk lehetőségeit. Az Arbo-park vezetett sétáin évente sok csoport, több száz fő vesz részt. Tekintettel az évi csaknem hatvanezer látogatóra, a létesítmény már most is komoly küldetést teljesít. S még csak az út elején járnak.
Borítókép: Az arborétumban 154 erdőtársulás és erdőkép várja a látogatókat (Fotó: Kurucz Árpád)
